A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 22. szám - Jogegység a judicaturában

86 A JOG. anyagi viszonyok közé került, melyek Ígéretének beváltását anyagi helyzetént-k lényegesebb érintése nélkül megengedik, felperes minden jogi alapot nélkülöző keresetével feltétlenül elutasítandó, mint pervesztes pedig, az okozott perköltségek megfizetésére kötelezendő volt. A pozsonyi kir. itólő tábla: Az tlsöbiróságnak Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A in. kir. Curia : A másodbiróság ítélete a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik, annyival inkább ; mert az alperes által az időpontnak közelebbi meghatáro zása nélkül tettnek állított feltételes Ígéret komoly és határozott fizetési szándékkal történtnek nem tekinthető ; ez az állítólagos Ígéret tehát még abban az esetben sem állapithatna meg jogi kötelezettséget, ha annak megtörténte bizonyittatnék is. (1893. március 15-én, ]892. évi 733. váltószám.) Ha alperes az ítéletben nem köteleztetett valaminek teljesítésére, hanem csak tűrésére, akkor a végrehajtás kérelinezési költség- nem terheli alperest, a mennyiben végrehajtás kérelmezésére nem az ö mulasztása szolgáltatott okot. A pécsi kir. törvényszék 1892. évi 17,761/p. szám alatt L, R. pécsi lakosnak D. J. és társai elleni végrehajtási kérvényére következő végzést hozta: Ezen kérelem folytán a 929/892. sz. első s ezt helybenhagyó 2,139/92. sz. másod bírósági itélet alapján az 1881 : LIX. t.-c. 48. §. értelmében D. J. és társai ellen a pécsi 176. sz. tjkben felvett 225. sz. házra és 329. hsz. sz. házikertre nézve a vagyonközösség birói árverés utján leendő megszüntetésére a végrehajtás elrendeltetik s a kebelbéli telekkönyvi osztály az árverési hirdetmény kibocsátására és a vagyon közösségnek vérehajtási joghatályú birói árverésen leendő megszüntetése iránt megkerestetik azzal, hogy a befolyandó vételárból az ezen kérvényért ezennel 25 frt 60 krban megállapított és az árverés körül még felmerülendő költségeket előnyös tételként elégítse ki. A kérelemnek az a része, hogy a jelenlegi költség egyedül alperesek terhére állapíttassák meg, teljesíthető nsm volt, mert alperesek csak tűrésre lévén kötelezve, a kérvény benyújtására nem az ő mulasztásuk adott okot s mert az itélet végrehajtása közös érdek s igy annak költségei is közösen viselendők. A pécsi kir. itélő tábla (1893. évi június hó 20-án 3,203. szám alatt) következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az I. bir. végzésének nem neheztelt részét érintetlenül, a felfolyamodással megtámadott azt a részét pedig, melylyel felperes ama kérelmével, hogy a végrehajtási folyamodási költség javára alperesek ellen állapíttassak meg, megtagadtatott, helybenhagyja, mert a kielégítési végrehajtás alapjául szolgáló 1892. év 929. sz. a. hozott I. bírósági itélet szerint az árverés körül felmerülendő költség a közös ingatlanok vételárából lesz előnyös tételként levonandó és alperesek csak annak eltűrésére köteleztettek, hogy a vagyonközösség árverés utján szüntettessék meg, ebből pedig következik, hogy az árverés kieszközlésére szolgáló kérvény költsége az ellenfelet nem terheli és szintén a vételárból kielégítendő közös költséget képez. A kézbesítő a határozat tartalmát csak az olvasni nem tudónak tartozik megmagyarázni; a kézbesítés tehát szabályos, ha a magyarul nem tudó félnek a határozat saját nyelvén ineg nem magyaráztatik. A győri kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az elsőrendű alperesnek az a kifogása, hogy a magyar nyelvet nem érti, még ha való volna is, nem szolgálhat okul az elsőbiróság ítéletének az 1881 : LIX. t.-c. 39. §. f) pontja alapján való megsemmisítésére, miután 1868: LIV. t.-c. 262. §-a szerint a kézbesítő a határozat tartalmát csak az olvasni nem tudónak tartozik megmagyarázni. (1892. január 11-én, 1891. évi 1,829. szám.) A m. kir. Curia : (1893. február 16-dikán, 1892. évi 3,911. sz.) A lapszerkesztéssel foglalkozó vagy a szerkesztésben fontosabb teendőkkel megbízott egyéneket 3 havi felmondás, illetőleg felmondás nélkül történt elbocsátás esetében 3 havi díjazás illeti. A (nagyváradi kir. tábla 1S94. február 20, 8.216. sz. a.) Az újítási szerződés nemcsak az alapkötelmet és ennek jogalapját, hanem összes járulékait is megszünteti, hacsak a felek kifejezetten ki nem kötik, hogy az alapkötelem folytán fennálló valamely jog, illetve kötelezettség az njitás által létrejött kötelemre is átszármaztassék. (A pécsi kir. tábla 1894. jan. 8-án, 363. sz.) A törvényes hibában szenvedőnek állított lónak a vételkor való egészséges állapotát az eladó nem igazolhatja nem szakértő tanukkal, hanem csak a vételt követő 30 napon belül eszközlendő szakértői szemlével. A vevő a törvényes hibában szenvedő ló visszavételének megtagadása esetén nem követelheti az eladótól a ló tartási költségeinek megtérítését, hanem jogosítva van, hogy a lovat hatóság közbejöttével az eladó előzetes értesítése mellett elárvereztesse. (A pécsi kir. tábla 1894. évi febr. hó 14-én, 409. sz.) A prdtás 245. §-ábau foglalt általános rendelkezésből, mely szerint minden per az annak folytán kifejtett tények és bizonyítékok alapján, tehát önállólag döntendö el, következik, hogy az ugyanazon felek között lefolyt más perben előfordult bizonyítékok (a prdtás 161. és 209. 8-ában foglalt kivételektől eltekintve) az ujabb perben ilyenekül nem tekinthetők. Ez okból egy más perben letett föeskünek az ujabb perben bizonyító erő nem tulajdonítható. A végiratban kínált főeskii mint elkésett meg nem ítélhető, ha alperes alkalmazását ellenzi. <A m. kir. Curia 1893. december 20. 65. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A biztosítási jogügylet az alapon, hogy a biztosított a kötvényt a biztosítás hatályba léptének ideje előtt a biztositónak visszaküldte, felbontottnak nem tekinthető; ennélfogva a biztosított ez alapon nem menthető fel a már lejárt biztosítási díj fizetése alól. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság': dr. Schmidt Titusz ügyvéd által képviselt cs. kir szab. Adriai biztosító társulat magyarországi osztálya felperesnek, dr. Kelemen Gyula ügyvéd által képviselt T. Zsigmond alperes ellen 333 frt 32 kr. és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Alperes köteles a felemelt 414 frt 67 kr. tőkét felperesnek megfizetni. Indokok: Jelen peres ügy elbírálásánál az egyedüli ügydöntő körülmény az, létrejött-e a peres felek között érvényes biztosítási ügylet vagy sem. Az 1875. évi XXXVII. t.-c. 468. §-a szerint a biztosítási ügylet érvényességéhez írásbeli szerződés szükséges, az írásbeli szerződéssel pedig egyenlő hatályúnak tekintendő a biztosító által kiállított kötvény, vagy az elfogadott ajánlatnak a biztositó könyvébe történt bevezetése. Alperes beismeri, hogy az általa aláirt ajánlattal a szóban levő biztosítási ügyletnek megkötése iránti szándékát kijelentette és ezen ajánlatot a társulat annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasította, sőt részére a kötvényt kiállította és megküldötte; miután tehát a szerződő felek egyike az ajánlatot megtette, a másik pedig azt az ajánlatnak megfelelőleg elfogadta, a kérdésben forgó biztosítási ügylet a peres felek között érvényesen megkötöttnek tekintendő, melytől egyik félnek sincs joga egyoldalúlag elállni. Minthogy pedig alperes beismeri, hogy a keresetbe vett díjrészletet és járulékait meg nem fizette, ennélfogva őt a kereseti követelésnek megfizetésében feltétlenül marasztalui kellett. Alperes azon kifogása, hogy ő a szerződés hatályba lépte előtt a szerződéstől elállott, a fent előterjesztettek alapján figyelembe egyáltalán nem jöhet; a 20°/o elengedése pedig alperesnek azért nem jár, mert miként a kötvényből is kitűnik, ez csak az esetre lett Ígérve, ha alperes 10 évre biztosítja magát és ezen idő alatt a díjakat pontosan megfizeti; már pedig alperes az első díjrészletet sem tartotta be. (1892. febr. 20. 4,606. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja. Indokok: A kereskedelmi törvény 468 §-ának a biztosítási ügylet érvényességére vonatkozó rendelkezése kétségtelenül feltétel ezi, hogy a biztosítási ügylet időpontja bekövetkezett; ugyszinte a 485. §. arra az esetre intézkedik, midőn a biztosítási ügylet már hatályba lépett; ellenben arra az esetre, ha az ügylet meghatározott későbbi időre köttetett és még hatályba nem lépett, a szakaszok rendelkezései kiterjesztőleg nem magyarázhatók, vagyis ha, mint a jelen esetben a biztosított az ügylettől annak hatályba lépte előtt elállott, az idézett szakaszokat alkalmazni nem lehet. Ilyen esetben tehát annak eldöntésénél, hogy alperes a biztosítási ügyletnek hatályba lépte előtt az ügylettől visszaléphetett-e, csakis az általános jogszabályok szolgálnak irányadóul. Ezek szerint, minthogy peres felek között a biztosítási ügylet akkép jött létre, hogy annak hatálya 1891. évi december 4-én kezdődik és minthogy alperes a 2-/. a. posta feladó vevény szerint 1891. évi nov. 16-án a kötvény visszaküldése mellett felperest értesítette, hogy a biztosítási ügylettől eláll, az pedig, hogy felperes az ellállásra vonatkozó emez értesítést az ügylet hatályba lépte előtt megkapta, bizonyítottnak veendő, mert az e tekintetben Irináit főesküt el nem fogadta és minthogy felperes részéről a kockázat ezen időpontban még elő nem állott, illetve az ellenérték szolgáltatása be nem következett, alperes tekintettel arra, hogy a biztosítási ügylet érvénye a biztosítási időponttól veszi kezdetét, a még hatályba nem lépett ügylettől elállani jogosítva volt és felperes a kikötött első részletet nem követelheti (1892. nov. 23. 2,878. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó indokainál fogva és különösen azért, mert általánosan kötelező jogszabály az, hogy az érvényesen létrejött szerződéstől egyik fél sem állhat el a másik szerződő fél beleegyezése nélkül; fenforgó esetben