A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 2. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. 2. (r.) - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

A JOG. 15 Alt hiszem, bebizonyítottam, hogy törvényes alapon áll a sommás visszahelyezés iránti perben a kár, vagy elvont haszon megtérítése iránti jog egyidejű érvényesítése is. De itt egy más kérdés merülhet fel, az t. i., hogy per-technikai szempontból nem lehet-e kifogást tenni a két követelés egyidejű érvényesítése elleu, a mennyiben kár megítéléséről nem lehetne szó a birtokháboritás tényének megállapítása előtt, mert csak az köteles kártérítésre, ki a birtokháboritást tényleg elkövette. Minélfogva közel fekszik a feltevés, hogy a kártérítés érvényesítése csak a birtokháboritás megtörténtének Ítélet által megállapítása után lehetséges. Szerintem a felelet erre a kérdésre is egyszeri! Ha a tulajdonjog elismerése, birtokba adás iránt indított tulajdoni keresetben az okozott kár, elvont haszon megtérítése iránti követelés is együtt, egyszerre érvényesíthető, pedig itt annak megállapításán kívül, hogy a követelt dolog felperes tulajdona, azt is meg kell állapítani, hogy azt alperes tartja birtokában : mi sem áll útjában annak, hogy a sommás visszahelyezési perben a kár egyidejűleg m egállap itt ássék, annál kevésbbé, mert itt a dolog természeténél fogva rendesen egy évi elvont haszonról van szó, mig ama másik perben néha több évi kár és elvont haszon menynyisége állapítandó meg. Kilyén Károly, abrudbáttyai kir. aljarásbirb. u. Pap Sándor szászrégeni ügyvéd úr a »J o g« 1S93. évi 52. számában a »Nyilt kérdésekés feleletek« czímü rovat alatt közlött kérdésben eszmecserét provocálván, bátorkodom ezen kérdésben szerény véleményemet a következőkben előadni: Az emiitett' közlemény szerint a kérdés az, vájjon tulajdonképen melyik ítéletnek intézkedése áll törvényes alapon ? Vájjon a m. kir. Curia 5,141/93. sz. itéleténeK intézkedése-e, mely szerint »az elvont haszon iránti igény érvéuyesitése a sommás visszahelvezési pernek tárgyát nem képezheti«, avagy a marosvásárhelyi kir. itélő tábla 3.G10/93. sz. Ítéletének azon intézkedése, mely szeriut az »hogy az elvont haszon iránti igények sommás visszahelvezési perben érvényesíthetők nem lennének, törvényes alappal nem bir« ? Szerintem ezen kérdés könnyen megoldható, ha figyelmet fordítunk a sommás visszahetyezési pernek jogi természetére. Joggyakorlatunkban ugyanis a sommás visszahelyezési pernek jellege az, hogy ebben nem a jogkérdés, hanem azon ténynek kérdése, hogy ki vau békés birtokban, megháborittatott-e ezen birtok, képezi a döntés tárgyát. A törvény a tényleges birtokot védi s azon további kérdés, hogy ezen birtok jogszerű, jó va><y rosszhiszemű, vagy álbirtok-e, a sommás visszahelyezési per körébe nem tartozhatik. Ez elvet kimondotta a m. kir. Curia az 1884. évi aug. 24-én 6,375. sz. a. kelt elvi jelentőségű határozatában is. Elfogadva tehát azon elvet, hogy a sommás visszahelyezési per körébe jogkérdések nem tartoznak, el kell ismernünk egyúttal a m. kir. Curiának 5,144/93. sz ítéletében foglalt azon elv helyességét is, mely szerint »az elvont haszon iránti igény érvényesítése a sommás visszahelyezési pernek tárgyát nem képezheti.« Törvényeink értelmében ugyanis az elvont hasznok megtérítésére a jogszerű vagy jóhiszemű birtokos nem kötelezhető, hogy tehát az elvont hasznok tárgyában is határozhasson a bíróság, okvet'enül bele kell bocsátkoznia a birtok jogszerű jó- vagy rosszhiszemű voltának elbírálásába is; minthogy pedig ezen kérdés elbírálása a sommás visszahelyezési per körébe nem tartozik, következésképen az elvont hasznok iránti igények érvényesítése sem képezheti ezen pernek tárgyát. Most kifejtett nézetem szerint tehát a m. kir. Curiának 5,144/893. sz. határozata bir törvényes alappal. Ha azonban a kérdést felvető ügyvéd úr ellenkező állásponton állana, érdekkel várom az ő indokolt véleményét. Dr. Berzsenyi Jenő, ügyvéd, pér.si kir. törvényszéki jegyző. Irodalom. Felső bíróságiunk elvi határozatai. A kir. Curia és a kir. Ítélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Készítette dr. Márkus Dez-ő. Második bővített kiadás, 3-ik kötet. Ara 5 frt. Budapest, 1894. Grill Károly kiadása. Az előző kötetekhez méltóan sorakozik alaposság és teljesség tekintetében. A vallás, mint a politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele. Irta dr. Horváth Ödön egyet, jogak. tauár. Ára 3 korona. A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat. Válasz dr. Concha Győző egyet, tanár bírálatára. Irta dr. N ém e t h y Károly. Budapest, D e u t s c h Zsigmond könyvkereskedése. Beküldettek. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvény (1893 : XX1IL t.-c). Magyarázó jegyzetekkel ellátta dr. L ó n y a y Ferenc. Ara 80 kr. Budapest, 1893. »Hazánk« irodalmi vállalat. Vegyesek. Telefon az ügyvedeknek. Lapunk m. ^vi 51. számában dr. Rácz Károly kartárs panaszkép hozta fel, hogy az ügyvédi kamara nem gondoskodik arról, miszerint az igazságügyi palotában az ügyvédek számára telefon álljon szabad használatra. Megelégedéssel konstatáljuk, hogy a kamara ez irányban azonnal megtette az intézkedéseket és eljárt Bogisich törvényszéki elnök urnái, ki mint mindig, az ügyvédi kar jogos kívánalmának eleget tenni óhajtván, késznek nyilatkozott a kamara által tolmácsolt kérelem teljesítése végett az igazságügyministeriumtól a szükséges költségek kiutalványozását sürgetni. Nem mulaszthatjuk el mind kamaránk, mind a budapesti kir. törvényszék érdemes elnökének a kartársak nevében ezen gyors és remélhetőleg hatályos eljárásért köszönetet mondani. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság jubileuma. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság f. évi január hó 1-én töltötte be fennállásának tizedik évét. Történeti visszapillantásként közölhetjük ma felső bíróságunkról a következő érdekes adatokat: A bíróság felállításakor kineveztettek 0 Felsége által: elnökké Madarassy Pál a pénzügymin. akkori államtitkára, itélő bírákká: Marinovits Marcel, dr. K o g 1 e r János, id. Hegedűs Ferenc, dr. Székely József, Tata Andor és Beniczky Gyula; elnöki titkárra pedig Vöröss Sándor. A bíróság alakuló ülését 1884. évi január hó 1-én tartotta, a mikor is előbb a birák, aztán az elnök a birói esküt a teljes tanács előtt letették. Az első tárgyaló ülés (szép számú hallgatóság előtt, melyben a mostani ministerelnök, dr. Wekerle Sándor is jelen volt) 1884. évi február 27-én tartatott. Ez alkalommal a tanács állott: Madarassy Pál elnöklete alatt Hegedűs Ferenc és Székely József ítélő birákból és Soováry Ferenc tauácsjegyzőből. Madarassy Pál 1892. év elején az osztrák-magyar bank alkormányzójává neveztetvén ki, utódja Ludvigh János ministeri tanácsos lett, a ki a birói esküt 1892. évi április 25-én tette le s ma is elnöke a bíróságnak. Az elnöki titkári teendőket és a »Döntvénytár« szerkesztését 1884 — 18S6. években Vöröss Sándor látta el, 1887. óta mint elnöki titkár működik. A. pénzügyi közigazgatási bíróság hozott a lefolyt 10 év alatt 54 döntvényt és 1935 elvi jelentőségű határozatokat s azokat 10 kötetben közre is bocsátotta. A pénzügyi közigazgatási bíróság büszkén tekinthet vissza tiz éves múltjára, mert nemcsak megfelelt a hozzá kötött várakozásnak, hanem a pénzügyi jog terén a jogfejlesztésnek maradandó becsű alkotásait is létesítette. Újévi tisztelgés a debreceni kir. itélő tábla elnökénél. Puky Gyula kir. táblai elnöknél a kir. tábla birói kara, jegyzői és kezelő személyzete testületileg és együttesen tisztelgett. A királyi tábla személyzetét Széli Farkas tanácselnök vezette, a ki a személyzete igaz szeretetéről ragaszkodásáról biztosítván az elnök urat, — kívánta, hogy még sokáig legyen az ő vezérük és a magyar igazságszolgáltatásnak dísze. Puky Gyula az üdvözlő beszédre adott válaszában a birói pálya nehézségeit aposztrofálta. Másutt anyagi haszon s tapsok jutalmazzák a munkát és a fáradságot, — a bírónak pedig csak egy jutalma van: a jól végzett kötelesség fele.tt érzett megnyugovás. Annál szebb tehát, hogy a debreceni itélő tábla személyzetében, minden egyes tagjában olyan erős a kötelességérzet és a munkakedv, — a minek bizonysága a restanciák jelentékeny apadása. A debreceni ügyvédi kamara hattagú küldöttséggel tisztelgett a kir. tábla elnökénél, dr. K o 1 a János kir. tanácsos kamarai elnök vezetése alatt, a ki körülbelül ezekkel a szavakkal üdvözölte : Mi a debreceni ügyvédi kamara és különösebben a debreceni ügyvédi kar részéről kívánunk tisztelegni Méltóságodnál az uj év alkalmából, hogy tiszteletteljes elismerésünket jelentsük Méltóságodnak ezen magas birói testület bölcs és tapintatos vezetéseért, elismeréssel kell adóznunk ezen magas birói testület összes tagjainak is, azon fáradhatlan és eredményes munkásságért, melyet az igazságszolgáltatás nagy céljára kifejtenek, elismeréssel adózunk Méltóságodnak azon igazságos éber felügyeletért, melyet a felügyelete alá rendelt első folyamodású bíróságok felett gyakorol; elismeréssel s köszönettel adózunk Méltóságtoknak azon szívélyes jóindulatért és figyelemért, melyet az ügyvédi kar irányában tanúsítottak s kérjük, hogy az ügyvédi kart továbbra is rokonszenves jóindulatokban megtartani szíveskedjenek s mi a birói karral egyetértve s vetélkedve fogunk szolgálni az igazságszolgáltatás fontos közérdekének. Adjon Isten Aléltóságtoknak ez uj évben is és mindig állandó egészséget, kitartó erőt e nemes célú munkásságra, hogy annak megérdemlett jutalmát hivatali állásukban és családjuk körében igen sokáig és boldogul élvezhessék. Puky Gyula ez üdvözlő beszédre adott válaszában különösen azt hangsúlyozta igen szépen, hogy a birói és ügyvédi kar egyenlő tényezői az igazságszolgáltatásnak, ugy, hogy az eredmény ezek harmonikus közreműködésétől függ, azért a birói és ügyvédi kar közötti viszonynak alapja csak az a sympathicus kapcsolat lehet, melynek neve testvériség, ezt ápolni fejleszteni kölcsönös feladatunk, ezt várja el az ügyvédi kartól tehát azt a testvéri bizalmat, mely nálok mindig feltétlen viszonzásra talál; kiemelte, hogy az igazságszolgáltatásnak az ügyvédi kar részéről elismeréssel emLtett gyorsaságában és fokozatos javulásában fontos szerepe jutott e tábla területén működő összes bíróságoknak, ezek közt pedig különösen a vezérszerepet vivő debreceni kir. törvényszéknek. A kir. tábla elnökét üdvözölték még uj év alkalmából a kir.