A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 19. szám - Magyar sommás eljárás és fizetési meghagyás

7C A J OU. J. A. ügyvéd egyrészt e képviselet céljával, másrészt az idézett törvényszakasz világos rendelkezésével ellenkező álláspontot foglal el akkor, mikor megbizó felének kérelmét mellőzve a tanúvallomást ez idö szerint megtagadja. Mert eltekintve annak az önkényes akaratváltozásnak oly komoly és életbevágó kérdésben, minő egy ügyfél jogi képviselete, tarthatatlan voltától, hogy majd a vizsgálat befejezés^ után talán fog vallomást tenni, nem lehet kétséges, hogy az ügyvédre nézve a féltől nyert utasítások irányadók, igy a jelen esetben az ügyfél maga kéri, tehát a saját érdekében állónak tekinti, hogy ügyvéde a kártérítés és a tevékeny bűnbánat a büntetőjogi felelősség mérlegelésénél oly nyomatékosan figyelembe vétetni szokott enyhítő körülmények megnyerése körül legyen segítségére tanúskodásával s igy a védelmet voltaképeni céljához eljutni segítse. Figyelembe véve, hogy J. A. ügyvéd a vizsgáló birótól sokszorosan tudomást nyert arról is, hogy P. J. teljes beismerésben van, önkényt következik, hogy az idézett törvény rendelkezése ellenére tagadta meg a tanúvallomást, mert ez nem hogy felének ártalmára nem lehet, hanem sok irányban javára szolgálhat. Miuután végül annak a hangoztatásával, hogy vizsgálat befejezése után belátása szerint talán fog vallomást tenni, J. A. ügyvéd éppen ügyfelének érdeke ellen cselekvőnek mutatkozik, mert védence az ő támogatását már a vizsgálat folyamán követeli, ennek a kötelességnek pedig megfelelni a védő még akkor is tartozik, ha megbízójának érdeke mások érdekével talált összeütközésbe jönni: a kir. törvényszék a kir. ügyészség folyó évi január hó 23-án 640. sz. a. kelt indokolt indítványának elfogadásával J. A. ügyvédet védői kötelezettségének az által való teljesítésére, hogy képviseltje P. J. reá történt hivatkozása tárgyában tanúvallomást tegyen, utasitandónak találta. A pécsi kir. itélö tábla (1894. évi január hó 30-áu 313/b. sz. alatt) következően végzett: A kir. itélö tábla az 587/894. sz. a hozott elsőbirósági végzést megváltoztatja és J. A. ügyvédet ebben a bűnügyben a tanúskodás kötelezettsége alól felmenti, de nevezett ügyvédet azzal a kérelmével, hogy részére munkamulasztás és felebbezési költség fejében 45 frt a bűnvádi alapból kifizettessék, elutasítja. Indokok: J. A. ügyvédet azért kellett az elsőbirósági végzés megváltoztatásával a tanúskodás kötelezettsége alól felmenteni, mert az 1874: XXXIV. t.-c. 49. §-nak 2-ik bekezdése szerint az ügyvéd nem köteles oly tények felől tanúskodni, a melyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, azt pedig, vájjon a vádbeli bűnügyre vonatkozóan a nevezett ügyvéd tudomására jutott tényeknek másokkal való közlése ártalmára lehet-e ügyfelének, csakis a nevezett ügyvéd bírálhatja meg, ki a kérdéses tényeket és ezeknek a vádbeli bűncselekménynyel való összefüggését ismeri. A nevezett ügyvédnek azt a kérelmét, hogy a jelen ügyben tanukép történt kétizbeni kihallgatása és a felebbezett határozat kihirdetése alkalmával felmerült munkamulasztás fejében 30 frt, ugy a felebbezés költsége fejében 15 frt a bűnvádi eljárási alapból kiutalványoztassék, azért nem lehetett teljesíteni, mert a fennálló szabályok szerint a megidézett tanú részére csupán a tanúskodás folytán felm-rült tényleges kiadások, nem pedig az időmulasztás vagy munkadíj címén felszámított összegek utalványozhatok ki a bűnvádi eljárási alapból. A m. kir. Curia (1894. évi március hó 30-án 1,795/b. sz. alatt) következő végzést hozta : A pécsi kir. itélő tábla végzése J. A. ügyvédnek költség megtérítése iránti kérelmét illető nem felebbezett részében érintetlenül maradván, J. A. ügyvédnek tauuzását illető felebbezett részében indokainál fogva helybenhagyatik. Bezárt tartály ellopása és későbbi felnyitása álknlcscsal a btkv. 336. §. 4. pontja alá esik. A budapesti kir. törvényszék: W- I. bűnösnek mondatik ki a btkv. 333. §-ába ütköző és a 336. §. 4. ponta szerint minősülő lopás bűntettében s ezért a btk. 340., 341. §-ok alapján két és fél évi fegyházra és ennek kiálltától számítandó öt évi tartamú hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. Indokok: Vádlott W. I. a bizonyítási eljárás adataival egyezőleg beismerte, hogy laktársának W. F. nek zárt bőröndjét és egy zálogcéduláját 1893. május 24-én délben ellopta és azokkal onnét megszökve, a bőröndöt álkulcscsal egy ismeretlen egyén által felnyittatta és a bőröndbeli ingókat, a bűnjel gyanánt megkerültek kivételével, 6 frt 50 krért eladva, a vételárt elköltötte. Ezen tényállás alapján vádlott ellen a btkv. 336. §. 4. ponta szerint minősülő lopás bűntette be lévén igazolva, ebben bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénél fiatal kora dacára is ismételten büntetett előélete, a jóltevő laktárs iránti rút hálátlanság súlyositólag vétetett tekintetbe, mégis enyhitőleg esnek javára a lopott dolgok egy részének megkerülte és a töredelmes beismerés. A budapesti kir. itélő tábla: Dacára az elsőbirósági ítéletben felsorolt és fenforgó súlyosító körülményeknek, a kir. itélő tábla, tekintettel vádlott fiatal korára és beismerésére, a büntetést a btkv. 91. §-a alapján két évi fegyházra s a mellékbüntetés tartamát három évre leszállítja ; ezzel a változtatással az elsőbiróság Ítéletét egyéb részben indokai alapján helybenhagyja. Minthogy pedig vádlott folyó évi május 24-től fogva van, a büntetés a mai naptól számítandó s az eddigi vizsgálati fogság I által két hónap kitöltöttnek veendő. A m. kir. Curia: A kir. ítélő tábla ítélete az abban felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva azzal a meghatározással hagyatik helyben, hogy a vádlottra kiszabott két évi fegyházbüntetés a mai naptól számítandó és abból a mai napig kiállóit vizsgálati fogságával hat hónap vétetik kitöltöttnek. (1894. január 18-án, 12,052.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.941. Ha az eladó, az általa többrendbeli adásvételt szerződésekkel különböző feleknek eladott ingatlanok tulajdonjogának az egyes vevők javára leendő bekebelezését egy kérvényben kéri és a kért bejegyzések egy és ugyanazon tkvi hivatal által foganatosítandó!*:, az ettől a bejegyzési kérvénytől járó bélyegilleték csak egyszer számítandó. (1893. évi 12,338. szám.) 1.942. Az 1875. évi XXIV. t.-c. 4. j\ 10. pojitjában megállapított kedvezményben — ha annak feltételei egyébként fenforognak — oly előlegezési egyletek is részesülnek, a melyeknél a belépő tagnak nyújtott előlegből törzsbetétének egész öszszege levonatik ugyan, de a tag az ekként nyert törzsbetétbeh előleg törlesztésére havonként csak 4 frtot meg nem haladó összeget fizet. {1893. évi II,OOJ. szám.) 1.943. Ha a jelzálog-kölesönök átváltoztatása esetén nyújtott bélyeg- és illetékkedvezményekre való igény a megszabott határidő alatt bejelentve ugyan nem lett, de később az emiitett kedvezményekre való tekintettel, fölösen lerótt illetéknek vissza! térítése kéretik, ennek a kérelemnek első fokú elbírálása nem az illetékszabással megbízott hivatal, hanem a pénzügyigazgatóság hatáskörébe tartozik. {1893. évi 11,920. szám.) 1.944. Bor- és söritaladó után követelt késedelmi kamat jogosultsága tárgyában határozni: a m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság nem illetékes. (1893. évi 13,906. szám.) 1.945. Kereskedelmi levél, melyben a kiszolgáltatott árúcikkek megjelölése nélkül, csakis valamely számszerűleg meghatározott üzleti követelés kiegyenlítésére való felhívás foglaltatik : számlabélyeg • illeték alá nem csík. (1893. évi 13,020. szám.) Vizjogi ügyekben. Természetes vízfolyásokká vált átmetszések a vizjogi törvény átmeneti intézkedései értelmében való bejelentés tárgyát nem képezik. Vízmüveinek bejelentésére senki sem kötelezhető. A földmívelésügyi m. kir. ministernek N. város közigazgatási bizottságához 55,691/93. sz. a intézett rendelete. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Erdős Antal e., debreceni tszék, bej. jun. 6, félsz. jul. 2, csb dr. Vass Antal, tmg. dr. Berger Andor. Popovits Alexándru e.' dévai tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 28, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. Nabráczky Gyula — Schwartz József e., nagyváradi tszék. bej. máj. 30, félsz, jun. 12, csb. Jelentsik István, tmg. Szacsvay Ákos. — Fischer R. e., újvidéki tszék, bej. jun. 5, félsz. jun. 8, csb. dr. Perczel János, tmg.' dr. Vucsetics Illés. — Terbeznik Iván e., zágrábi tszék, bej. máj. 9, félsz. — - , tmg. dt. Sumanovics Svetislav. — Schőnfeld Róza e., beregszászi tszék, bej. máj. 20, félsz. jun. 4. csb. Tolvay Gyula, tmg. Csatlós Elek. Jékel Jakab e., szatmár-németii tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 18 csb. Kölcsey Sándor, tmg. Nemestothi Szabó Antal. — Resofszki Tivadar e., nagyváradi tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 13, csb. Jelentsik István, tmg,' Ficzek Lajos. — Cseszko András e., — - tszék, bej. jul. 7, félsz. jul. 30, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Grubics Tivadar. Pályázatok : A pécsi itélö tábla kerületében két joggyakornoki áll. máj. 17-ig. — A szabadkai tszéknél két jegyzői áll. máj. 17-ig. — A szegzárdi tszéknél jegyzői áll. máj. 17-ig. — A szász-régeni jrbságnál albirói áll. máj. 17 ig. — A kaposvári tszéknél jegyzői áll. máj. 22-ig. — A sümegi jrbságnál albirói áll. máj. 23-ig. - A temesvári itélő tábla kerületében két joggyakornoki áll. jun. 4-ig. A pozsonyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 2ö-ig. — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 25-ig. — A pozsonyi tszéknél jegyzői áll. máj. 25-ig — A kis-újszállási jrbságnál aljegyzői áll. máj. 25-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)