A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 2. szám - Az elsőfokú bírák országos összlétszámáról

Tizenkettedik évfolyam. 2. szám, Budapest, 1894. január 14. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. u. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 fit őO kr. Fél » 3 , _ , Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentcsen po stautal vá nynya) küldendők. TARTALOM : Az elsőfokú birák országos összlétszámáról. Trta : Szürnyeghy M.klós, trencséni tvszéki biró. — A kir. Curia legújabb döntvénye. Irta: dr. Edvi Illés Károly, budapesti ügyvéd. — A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. Irta : V i 1 1 e c z János, sárosmegyei árvaszéki ülnök Eperjesen. — A polgáii házasság törvényjavaslat. — Belföld. (A házasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Xyihkérdések és leieletek. (I. A sommás visszahelyezés iránti keveset kiterjedési jogköre. Irta: Kilyén Károly, abrudbányai kir. aljárásbiró. II. Irta: dr. Berzsenyi Jenő, ügyvéd, pécsi kir. tvszéki jegyző.) — Irodalom. (Felső bíróságaink elvi határozatai. Készítette : dr. M á r k u s Dezső. — A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat. Irta : dr. Xémethy Károly. — A vallás mini politikai jogok gyakorlásának alapfeltétele. Irta: dr. Horváth Ódon, eperjesi jogakad. tanár — A mesterséges borok készítése stb.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Bndapesti Közlöny«-böl. (G^ödök. — Pályázatok.) Tisztelettel értesítjük t. előfizetőinket, hogy a »Jogl Szemle címii folyóirat eddigi felelős szerkesztője,M árkus Dezső d r. ügyvéd úr, más oldalú nagymérvű elfoglaltsága okából a Jogi Szemle* szerkesztésétől visszalépett. Az ezen folyóirat kiadóhivatalával létrejött megállapodás értelmében a J ogiSzemle« kiadói-tulaj donjoga a mai naptól kezdve a 'Jog* alulírott kiadó-tulajdonosaira ment át, a kik a -Jogi Szemle- t. előfizetőinek — amennyiben ezekelőfizetési dijaikkalmásképpen nem rendelkeznek—a -Jog- című hetilapot fogják megküldeni. A »Jogl Szemle- IX. kötetének tartalom-mutatóját a • Jog- legközelebbi számainak egyikéhez mellékeljük. Budapesten. 1593. január hó 10-én. Grill Károly, cs. és kir. udv. könyvkereskedése, mint u tjogi Szemléi kiadótulajdonosa, Révai Lajos dr. és Stiller Mór dr. mint a »Jog* kiadótulajdonosai, A »Jo<j törvénytára« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 18Q3. évi törvénycikkek 24. és 25. ivét (353—3S4- top)As esetleges reklamációkat kérjük & napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. /Az elsőfokú birák országos összlétszámáról. Irta: SZÜRNYEGHY MIKLÓS, tszéki biró Trencsénben. Az 1891. évi XVII. t.-c. 46. §-a a bíráknak és ügyészeknek, az 1893. évi IV. t.-c. 17. §-a pedig az egy és ugyanabban a szakban dolgozó és egy s ugyanabba a fizetési osztályba sorozott állásban alkalmazott összes állami tisztviselőknek országos összlétszámba való foglalását rendelte el. Erre azért van szükség, mert a fizetésemelés egyelőre inkább elméleti, mint gyakorlati jelentőségű s csak egy évtizetl alatt válik gyakorlativá. Van ugyanis tizenegy fizetési osztály s minden osztály áll 2 — 3 fizetési fokozatból. Az alsóbb fizetési osztályból a magasabba kinevezés utján, ugyanazon fizetési osztály különböző fizetési fokozatai közül a legközelebbi magasabb fizetési fokozatba pedig előléptetés által jut a tisztviselő. A kinevezésnél a törvény szavai szerint a »szakképzettség, érdemesség és alkalmazhatóság« dönt. Nagyon természetes azonban, hogy kell egy vagy több olyan valaki, a ki a döntő köröket a pályázó ezen törvényes kellékeiről kapacitálja. Lapunk mai száma IS oldalra terjed. A kinek nincs olyan »valakije«, az várhatja szerényen a fokozatos előléptetést; miután ahhoz semmi sem kell, csupán az anciennitás. Itt a rangsor dönt. Miből kitűnik, hogy a legtöbb tisztviselőnek csak ebből a fekete kenyérből jut egy darab s azért első sorban az iránt érdeklődik, miszerint abban a bizonyos országos összlétszámban hányadik helyen áll s mikor várhatja, hogy a harmadik fokról a másodikra s innen az elsőre vergődik. Ez az összlétszám a többi igazgatási ágazatokban már mindenütt megvan. Fel is hivattak annak idején az érdekelt tisztviselők, hogy a sorozás ellen, a mennyiben sérti érdekeiket, záros határidőn belül felszólalhatnak. Csak az igazságügyiek várják hiába a nagy operátumot. Az első év abból a hosszú decenniumból, mely a törvény végrehajtására van előírva, már végéhez közeledik s az igazságügyiek máig sem tudják: hogy állanak a »Státusban«, hányadik fokán vannak ama »bizonyos lajtorjának« s mikorra remélhetik sorsuk némi javulását. Teljes elismeréssel adóznak ministerünknek, a nagy reformátornak s bámulattal vannak eltelve alkotásai iránt s belátják azt is, hogy az általa napir^nd^e tűzött nagyfontosságú törvénymunkálatok mellett alig érhet rá az összlétszám nem kevésbbé nehéz összeállítására is, de azért nem állhatják tovább szó nélkül ezt az indokolt késedelmet sem. Mindenki saját sorsa iránt érdeklődik első sorban. Érthető tehát a nagy érdeklődés, melylyel különösen a régibb birák várják a fokozatos előléptetés gyakorlati értékét. Az elsőfokú birák ugyanis, eltekintve attól a boldog ötödrésztől, mely 10 év múlva a Vll-ik osztályba jut — a VlII-ik fizetési osztály második (1,600 frt) és első (1.8Ü0 frt) fizetési fokozatába osztandók be egyenlő arányban, ugyancsak a fenti hosszú idő alatt. Ebben az évben az a furcsaság történt, hogy mindazok, a kiknek még nem volt 10 éves korpótlékuk, ha mindjárt csak egy pár nap választotta is el őket attól, a kézbesített okmányok tanúsága szerint a 2-ik fokozatba osztattak be. A 1(J —15 — 20 éves pótlékosok pedig, a kik már 1,750, 1,825 és 1,900 frttal, tehát oly fizetéssel birnak, mely a VIII. osztály egyik fokozatába sem illik: egyszerűen nem fokoztattak. Hát ezek, nemkülönben azok, a kik időközben lettek tizedés több éves pótlékosok, különösen kíváncsiak arra, hogy mi lesz velők? Besoroztatnak e már és mikor az első fizetési fokozatba s ha igen, lesz-e abból anyagi hasznuk vagy sem ? A várakozók egyik része, a vérmesebb reményűek, abból a jelenségből, hogy nem soroztattak, azt következtetik, hogy ők a már érdembe hozott fizetésükön felül egészben megkapják még azt a 200 frt különbözetet, a mely a 2-ik és első fokozat között van. Mert ha nem kapják meg, akkor valóban nincs értelme annak, hogy miért nem osztották be már is az első osztályba, ha előléptetésük nem jár uj teherrel az államkincstárra. Ezen felfogás helyessége mellett azzal is érvelnek, miszerint abban a nem remélt esetben, ha ők csak mostani fizetésükkel fognak beosztatni az első fokozatba: 200 frt erejéig rövidíttetnek meg azokkal a kollegákkal szemben, a kik a korpótlék elérése előtt jutnak ugyanarra a fokra. Hát ez igaz volna. De kérdés, hogy lesz-e olyan szerencsés halandó, a ki előbb éri el a »lajtorja« felső fokát, mint a decenniumot ?! A várományosok másik része a törvény rendelkezései értelmében el van rá készülve, hogy megtörténik velők az a »t örvényes m é 11 a 11 a n s á g«, miszerint csak a keservesen megszolgált korpótlékuk alapján jutnak a VlII-ik osztály első fokozatába. A mi valóságos »fából vaskarika« lesz. Fizetési fokozat fizetési többlet nélkül. A törvény 2-ik §-ának végbekezdése ugyanis igy szól: »Az állami tisztviselőket netalán megillető s a nyugdíjazásnál beszámítandó személyi pótlékok, kinevezések vagy előléptetések esetén a fizetési többlet erejéig mindig beszüntetendő k.«