A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 16. szám - Az ügyvédi képviseletről a járásbíróság előtt folyó jegyzőkönyvi eljárásban

Tizenkettedik évfolyam. 16. szám. Budapest 1894 április 22. g: T.j Rudolf-rakpail .'!. sz. Kiadóhivatal: >., Rudolf-rakpart ;Í. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvedek. Felelős s/.crkcszto : Dr. STILLER MOR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negj <'<1 évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » G » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Előfizetési felhívás. — Az ügyvédi képviseletről a járásbíróság előtt folyó jegyzőkönyvi eljárásban. lila: Frank Lajos, kir. albiró Cegléden. — Az óvatoló személy jogairól és kötelességeiről. Irta : dr. Kovaliczky Elek, homonnai kir. közjegyző — A büntetőtörvény '266. §-ához gyakorlati szempontból. Irta: Ruttkay Aladár, kir. albiró Alsó-Kubin. — Belföld. (A bírósági végrehajtók helyzete. — A Lázasságjogi javaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában ) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta : dr. S c h i s c h m a n o v St. Milán, legfőbb itélöszéki biró Szófiában.) — Sérelem. (Panaszok fővárosi járásbíróságok ellen.) — Irodalom. (I'sychopathia sexualis. Irta : dr. K r a f f t Ebing Rudolf báró, bécsi egyetemi tanár. — A magyar kereskedelmi jog kezikönyve. Irta: dr. Klupathy Antal, kassai jogakadémiai tanár. — A távollevők között szerződéskötés a kereskedelmi jog szerint, tekintettel a magánjogi elméletre. Irta: Rácz Dezső, Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA : Egy kis cáfolat. Irta : M o s c o v i t z Iván, Budapest. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Április hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése mult hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújitani. Az előfizetések a »Jog« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolfrakpart 3. sz. alá küldendők. • Az ügyvédi képviseletről a járásbíróság előtt folyó jegyzőkönyvi eljárásban. Irta : FRANK LAJOS, kir. albiró Czegléden. A végrehajtási eljárásról szóló 1881. évi LX. t.-c. azon perekben, melyek a végrehajtás folyamán merülnek fel, sommás, illetőleg jegyzőkönyvi eljárást rendel. Ezen eljárásban, ha az sommás uton történik, mint pl. az igénypereknél, a felek a bíróság előtt saját személyükben perelhetnek, mert az 1881. évi L1X. t.-c. 11. §-a szerint: »Sommás eljárásnál a felek keresetüket, nyilatkozataikat és kérelmeiket a bíróságnál személyesen adhatják jegyzőkönyvbe és a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg.« Itt tehát az ügyvédi képviselet nem kötelező. Azon esetekben azonban, a mikor a végrehajtási törvéDy jegyzőkönyvi eljárást vagy tárgyalást rendel, pl. a 143. §. szerint ingatlanok tulajdoni arányának megállapításánál, vagy az 108. §. szerint, az ingatlanra vezetett végrehajtás megszüntetése iránt inditott kereset esetén, kérdés merül fel arra nézve, hogy kötekönyvi eljárásban, még ha nemcsak a törvényszék, hanem a kir járásbíróság, mint tkvi hatóság előtt folyik is, az ügyvédi képvise let kötelező, ki lehet olvasni s illetőleg következtetni, Az 1881. évi LIX. t.-c. 12. § ának első bekezdése ugyanis azt mondja, hogy: »A rendes eljárásban, mely alatt a jegyzőkönyvi tárgyalás is értetik, a feleknek vagyonukat ügyvéd által kell képviseltetniük.* A jegyzőkönyvi eljárást az 1868. évi LIV. t.-c. 144 — 149. §-ai, ugy az 1881. évi LIX. t.-c. 19. §-a szabályozták, mely törvények közül az 1868. évi LIV. 144. és 145. g-ai a következőket mondják : »A rendes eljárás általános szabályaitól eltérőleg, részint a törvény rendeleténél s részint a felek kölcsönös megegyezésénél fogva jegyzőkönyvi tárgyalásnak vau helye. Az esetek, melyekben a törvény jegyzőkönyvek felvételét rendeli, az ille'.ő helyeken vannak meghatározva stb.« Lapunk inal sza Miután pedig az 1881. évi LX. t.-c. 143. és 168. §-ai a bennük szabályozott esetekre nézve jegyzőkönyvi tárgyalást rendeltek, világos, hogy itt oly esetekkel van dolgunk, a melyekre a reprodukált 145. §. célzott és mert a járásbíróságok mint tkvi hatóságok az 1874. évi XV. t.-c. 1. §-a szerint, az ügykörükbe utalt ügyek elintézésénél felmerülő tárgyalásoknál az 1868. évi LIV. t.-c. 145—151. íjaiban körülirott jegyzőkönyvi tárgyalás szabályait tartoznak követni: következik, hogy a hivatkozott törvényszakasz szerint az ügyvédi képviselet itt is kötelező, mert a jkvi eljárás tulajdonképen rendes eljárás, erre nézve pedig az ügyvédi képviselet imperative elő van irva. Tekintve továbbá, hogy a jkvi eljárásban a felek szóváltásaikat és nyilatkozataikat maguk írják a jkvbe s a pertárnak a jkv aláírásával csak mintegy az eljárás törvény és szabályszerűségét szentesíti; ugyanezt alkalmazza a végrehajtási ügyekből folyó jkvi eljárásnál, a felek itt is maguk ves;.ik fel a jkvet és az eljáró biró csupán a jkvet látja el aláírásával, akkor itt annál is inkább fennforog a szüksége a kötelező ügyvédi képviseletnek, mert a perlekedő felek valamelyike lehet írástudatlan is, a törvény pedig nem írja elő kötelezően, mint azt teszi — ugyancsak a végrehajtási eljárás — 194. §-a, hogy a biró maga vezesse a tárgyalást és vegyen fel arról jkvet. Elmondottaimat megerősíteni látszanak a budapesti kir. itélő táblának 1886. évi 27,776. és a kir. Curiának 1887. évi 1,576. szám alatt kelt határozatai is, melyek szerint: »A jbiróság, mint tkvi hatóság előtt, az 1881 : LX. t.-c. 168. §-a alapján inditott megszüntetési perben hozott Ítélet elleni felebbezés határideje nem 7, hanem 15 napot tesz ; mert a tkvi hatóság a jkvi eljárás szabályai szerint jár el, ezen eljárás pedig nem sommás, hanem rendes eljárásnak tekintendő.« »A végr. törvény 168. §-ára alapított és a végrehajtásnak egészben vagy részben megszüntetésére irányuló kereset tárgyalására a törvény — tekintet nélkül az eljáró biróság egyes vagy társas voltára — a jkvi, vagyis rendes eljárás szabályai alá eső tárgyalást szabván elő, emez ügyekben mind a további eljárás, mind a felebbvitel tekintetében a rendes eljárás szabályai alkalmazandók, ennélfogva a felebbezési határidő 15 napot tesz.« Ha tehát a 168. §. esetében a felébb vitelre a rendes eljárás szabályai alkalmazandók, akkor ugyanazok alkalmazandók a képviseletre nézve is, mert e tekintetben kivétel téve nincs. Ilyformán előállhat az eset, hogy a fél az 1881. évi LIX. t.-c. 11. §-ának megfelelőleg, vagy az 1868. évi LIV. t.-c. 167. és 168. §-ai szerint kiállított avagy szabályszerűen h.telesített beadványban, tehát ügyvédi ellenjegyzés nélkül, de a törvény kívánalmainak mégis teljesen megfelelőleg, a végr. törv. 168. §-a értelmében keresetet indít; arra a biróság tárgyalást rendel s a tárgyalás napján az ügyvéd által képviselten megjelent végrehajtató, ellenfelét nemcsak hogy ügyvéd vallásra kéri a fentiek alapján utasítani, de sőt nehézményeli már azt is, hogy a tárgyalás elrendeltetett, mert hiszen jkvi eljárásról van szó. melyre nézve a rendes eljárás szabályai lévén irányadók, felperesnek nemcsak ügyvéd által képvirelten kellett megjelennie, de már keresetét is annak ellenjegyzésével kellett benyújtania. Lehet, hogy tévedek, talán nem néztem át eléggé az ide vágó törvényes rendelkezéseket, de tényleg ugy áll a dolog, hogy a törvény vonatkozó rendelkezései részben hiányosak s részben ellentétben állók s általuk azon általános szabály alól, hogy a járásbíróság előtti eljárásban az ügyvédi képviselet — ide nem értve azon eseteket, a mikor a törvény a feleket itt is kifejezetten ügyvéd vallásra utasítja — nem kötelező, kivétel látszik megállapítva lenni. A mennyire tájékozva vagyok, a g\ akorlatban, akár a törvényszék, akár a járásbíróság mint tkvi hatóság előtt legyen helye a jkvi e'járásnak, a bíróságok nem kívánják — nézetem szerint is helyesen — az ügyvédi képviseletet s az eljárás folyamán előttük ugy a perfelek, mint más érdekeltek, teszem fel az arány megállapításánál a hitelezők, személyesen megjelenhetnek s adnatják nyilatkozataikat jkvbe s az eljárás hasonló az 1881. évi 3,263. számú ig. min. rendeletben (gondnokság alá helyezés stb.) előirt birói, tulajdonképen sommás eljáráshoz; vagyis törvényileg jkvi eljárás van előírva és tényleg sommás eljárás gyakoroltatik. uia IVÍ oldalra terjed.