A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 15. szám - Közigazgatási törvénytár

00 A JOÖ. mazása szeges cséplőgépek kosara, illetve dobja előtt« cimü szabadalomnak újdonság hiánya miatt leendő megsemmisítése ügyében, az alperes védekezése, a szakértők meghallgatása és a tanuk kihallgatása után a keresetnek helyt adván, a megtámadott szabadalmat a fennálló szabadalmi szabályok 29. §. 1. a) bb) pontja értelmében összefüggésben az 1. §-sal, újdonság hiánya miatt semmisnek nyilvánítom. Indokok: A kereset arra alapittatik, hogy a szabadalmazott rostély, mint a gyár kötelékében dolgozó K . . . . mérnök találmánya felperes gyárában már az 1885. óta gyártott cséplőgépeken állandóan alkalmaztatott, mig a szabadalam elsőbbsége későbbi (1887. április 1.) keletű. Ezen állításának bebizonyítására felperes két, az alperes által rajzolt és a gyár birtokában levő tervrajzot mutatott be, megjegyezvén, hogy a C) alatti 1885. évi november 28-án, illetve december 2-án kelt tervrajz alapján 8 db. rostélylyal ellátott cséplőgép készült, melyek 1886. évi júliusban forgalomba hozatván, elszállíttattak; bemutatja az erről szóló számlákat s a vevők, mint tanukra hivatkozik arra nézve, hogy ezen cséplőgépek tényleg forgalomba hozattak s szakértőket ajánl fel annak megállapítására, hogy az ezen cséplőgépeken alkalmazott rostély azonos az alperesi szabadalomban leirt rostélylyal; a D) alatt csatolt tervrajz 1886. évi szeptember 22-én kelt és az 1886. év folyamán készült 25 db. cséplőgépre vonatkozik. Kéri a gyári hivatalnokok kihallgatását arra nézve, hogy a gépek, illetőleg a rájuk illesztendő rostélyok a C) és D) alatti tervrajzok alapján készültek s forgalomba hozattak ; végül bemutatja az alperesnek egy ellene 1891. év május 6-án indított kártérítési keresetét, melyben maga beismeri, hogy 1885-ben találmányával a G és R .... , cég 8 db. cséplőgépen próbát tett. Alperes tagadja, hogy felperes 1885-ben vele egy szeges cséplőgép kosara előtt alkalmazandó rostélyt vagy az ő szabadalmazott rostélyával azonos szerkezetet construáltatott vagy előállíttatott volna; a C) alatti rajz az eszme kivitelének csak első kísérlete s nem azonos a szabadalombeli rajzzal; tagadja, hogy a próbakisérlet megtétele végett rostélylyal felszerelt 8 db. cséplőgép bárkinek is eladatott volna s hogy az eladott nyolc darab cséplőgép a C) rajz után készült próbarostélylyal felszerelt próbacséplőgéppel azonos volna. Minthogy az 1886. évi július havában eladott nyolc darab cséplőgép ugyanazonossága ellen kifogás nem emeltetett, elegendő volt a szakértői szemlét ezek egyikére kiterjeszteni s két vevőt tanuként kihallgatni. A kihallgatott tanuk: M I és M A . . . . versed lakosok az 1893. január hó 4-én Versecen felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv szerint odanyilatkoztak, hogy a felmutatott számlában megjelölt cséplőgépet 1886. július havában a G és R . . . . cégtől megvették s hogy az jelenleg is birtokukban van. Az elrendelt szakértői szemle a felperesi és alperesi, úgymint a hatósági szakértők közbejöttével Í893. február 17-én Versecen tartatott meg; eredménykép jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy aM A.... és M I.... birtokában levő cséplőgép alkalmazva talált rostély elvben és elhelyezésben az alperes szabadalmának leírásában kitüntetett rostélylyal teljesen egyezik s hogy csak a méretekben mutatkozik némi eltérés. Tekintettel a kihallgatott tanuk vallomására és a megtartott szakértői szemle eredményére, minthogy a rostély méreteiben mutatkozó eltérés a találmány lényegére befolyást nem gyakorol, tekintettel továbbá arra, hogy az alperes 1891. évi május hó 6-án indított kártérítése perében az általa a felperes részére készített, rostélylyal ellátott cséplőgépek után díjakat követel, ezzel mintegy beismervén, hogy felperes részére találmányát előállította, felperes azon állítását, hogy a szabadalmazott rostély a szabadalom elsőbbségének ideje, azaz 1887. ápri! hó 1-je elolt gyárában gyártatott, sőt, hogy az az 1886. július havában eladott cséplőgépeken alkalmaztatván, forgalomba is hozatott, beigazoltnak kellett tekinteni és a szabadalom semmis volta a fennálló szabadalmi szabályok 29. §. 1. a) db) pontja értelmében összefüggésben az 1. §-sal újdonság hiányában kimondandó volt. A gyárban alkalmazott hivatalnokok kihallgatása és a D ) rajzok után készült cséplőgépeken alkalmazott rostélyoknak a szabadalmazott rostélylyal való azonosságának kutatása ennélfogv a mellőzhető volt. A keresetnek hely adatván: alperes a felszámított költsége k viselésében marasztalandó volt; ezeknek megállapításánál asonba n tekintetbe vétetett, hogy az alperes a gyár szolgálatában saj át találmányát alkalmazta a cég cséplőgépein, ez által rontván le későbbi szabadalmának újdonságát. (Kereskedelemügyi m. kir. minister 42,901/893. sz.) Vízjogi ügyekben. Vízhasználatok engedélyezésénél az engedély tartama a gazdasági tekintetek figyelembe vételével állapítandó meg. A földmivelésügyi m. kir. ministemek N. várme gye közigazgatási bizottságához 63,030/93. sz. a. intézett rendelete. Kihágási eljárás cég elletiében nem, hanem csak physikai személyek ellenében tehető folyamatba. Habár a vízhasználat sem igazolás, sem engedélyezés végett be nem jelentett^ ennek eltávolítása oly feutartással mondandó ki, hogy a vízhasználat bizonyos kitűzött határidő alatt törvényesíthető. A földmivelésügyi m. kir. ininisternek N. vármegye alispánjához 58,324/93. sz. a. intézett rendelete. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. 1,930. Ha az adóköteles fél a terhére különböző üzletek után, több külön tétel alatt kivetett 111. oszt. ker. adók ellen együttesen felebbezett, az adófelszólamlási bizottság- nincs jogosítva ezt a halmozott kérelmeket tartalmazó felebbezést végleg elutasítani, hanem köteles a felet felhívni, hogy minden egyes tétel ellen külön-külön szerkesztendő felebbezéseit záros határidő alatt adja be. {i8o^. évi 8,560.) 1.031. Ha oly ingóságok iránt kötött kétoldalú szerződés, mely után az illeték a bizonytalan időte kikötött ismétlődő szolgáltatások egy évi értékének háromszoros összege alapján szabatott ki, még három év letelte elbtt szűnik is meg: az illeték arányos fór lé se, illetőleg visszafizetése nem igényelhető. {1893. évi 8,678. szám.) 1.032. Jogtalanul vágott ablaknyílás eltávolítása és élőbbem állapotba való visszahelyezés iránti sommás perben hozott ítélet: az itt. dijj, 4.8. tétel A. a) pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esik. {1803. évi 9,577. szám.) 1,933. Ha az illeték az ingatlanoknak törvényszerű legkisebb értéke alapján szabatik meg, ehhez az értékalaphoz a függő termés értékét hozzáütni nem lehet. (1893. évi 9,867. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Reich és Steiner e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. máj. 12, félsz. jun. 7, csb. dr. Forrásy Ferenc, tmg. dr. Burger Sándor. — Copetti J. e., debreceni tszék, bej. máj. 28, félsz. jun. 21, csb. Rattler Béla, tmg. dr. Hartstein Lajos. — Friedmann Márton e., debreceni tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 30, csb. dr. Palicz Lajos, tmg. Belováry Lajos. — Strasser Béla e., szegzárdi tszék, bej. máj. 7, félsz, máj. 12, csb ifjú Závody Albin, tmg. dr. Beöthy Károly. — Fritz Samu e., zágrábi tszék, bej. márc. 28, gondnok dr. Steiner Miksa ü. — Rideli József e., erzsébetvárosi tszék, bej. máj. 19, félsz. jun. 6, csb. Sándor Frigyes, tmg. Zintz Gusztáv. — Krputsin István e., nagy-becskereki tszék, bej. máj. 7, félsz jun. 2, csb. Kiss Sándor, tmg. dr. Pollák Viktor. — Mayer József e., uj gradiskai jbiróság, bej. jun. 16, félsz. —, gondnok Striskovics J. — Herbay Sándor e., dévai tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 23, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. Hosszú Ferenc. — Steiner Lázár e , szegedi tszék, bej. jun. 12, félsz. jul. 13, csb. Steingassner Ákos, tmg. Petrovich György. — Epstein YilniOS e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. máj. 11, félsz. jun. 7, csb. Szebeny Vidor, tmg. dr. Beck Sámu. — Silberstein Fülöp e., gyulai tszék, bej. jun. 7, félsz. jul. 2, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Salacz Oszkár. — MÜUer Sándor e., bosnyacii jbiróság, bej. máj. 7, félsz. — — , gondnok dr. Bunjik M. ü. — Lajó Gyula e., szolnoki tszék, bej. máj. 5, félsz. máj. 30, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Doba István. Pályázatok : A nagyváradi jrbságnál al b i r ó i áll. ápr. 21-i<*. — A debreceni jrbságnál aljegyzői áll ápr. 21-ig. — A temesvári tszéknél jegyzői áll. ápr. 21-ig. — A szolnoki tszéknél jegyzői állápr. 22-ig. — A debreceni jrbságnál albirói áll. ápr. 22-ig. — A marosvásárhelyi Ítélőtábla kerületében 4 (négy) joggyakornoki áll. ápr. 23-ig. — Kiskőrösi kir. közjegyzői áll. ápr. 29-ig. - A debreceni ügyészségnél kir. alügyészi áll. ápr. 22-ig. — A rózsahegyi kir. ügyészségnél al ügyé szi áll. ápr. 23-ig. — A nagyszebeni jrbságnál j á r á sbirói áll. ápr. 24-ig. — A liptószentmiklósi jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 24-ig. — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői áll. ápr. 24-ig. A gyulai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 24-ig. A besztercebányai tszéknél albirói áll. ápr. 24 ig. — A kőrösbányai jrbságnál aljárásbirói áll. ápr. 24-ig. — A somorjai jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 24-ig. A kassai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 24-ig. — Az aranyosmaróthi tszéknél jegyzői áll. ápr. 24-ig. — Az aradi tszékn él ideig 1. albirói áll. ápr. 26-ig. — A nagybereznai jrsbiróságnál albirói áll. ápr. 26-ig. — Az aranyos-maróthi tszéknél b i r ó i áll. ápr. ü6-ig. — A lőcsei tszéknél 2 (két) b i r ó i áll. ápr. 26-ig. — A m.-szigeti jrsbiróságnál albirói áll. ápr. 26-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)