A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 15. szám - Szilágyi Dezső diadalnapja

A JOG. 117 A telekkönyvvezetö-képzö tanfolyam tárgyai, szerény nézetem szerint, ezek lennének ! 1. A tanév e 1 s ö felében. 1. A jogi értelemben vett jogok. 2. A dologi és személyes dolgok. 3. A telekkönyvi intézmény története : a) Európában, ó) Magyarországon. 4. A helvszinelési utasítások. 5. A telekkönyvi rendtartás és az arra vonatkozó ministeri rendeletek. 6. A telekkönyvi ügyvitel elmélete. 7. Kivonat a polgári törvénykezési rendtartásból. II. A tanév második felében. 8. A végrehajtási törvény. y. A birtokrendezést tárgyazó törvények, rendeletek, valamint az idevonatkozó utasításnak a telekkönyvi átalakulást érintő része. 10. A telekkönyvi átalakításra vonatkozó szabályok és rendeletek. 11. A telekkönyvi betétek szerkesztését tárgyazó törvények, rendeletek, valamint az utasítás. 12. A telekkönyvi rendtartással összefüggő egyéb törvényeknek (közjegyzői, kisajátítási, közigazgatási stb. törvény) a telekkönyvre vonatkozó része. 13. A központi telekkönyvi hivatal ügyvitelének elmélete. 14. A birói ügyviteli szabályok. Egyidejűleg azonban a telekkönyvvezető-képző tanfolyamra való fölvételt s illetőleg a telekkönyvi szakvizsgálatra való jelentkezhetést, érettségi vizsgától kell függővé tenni. Pontosabb talán s több előképzettséget, nagyobb tudományt kiván a posta- és távíró-, meg a vasúti tisztek működési köre a telekkönyvvezetökénél ? Ha mérlegbe teszszük, hogy ministeri rendeletből *) folyólag telekkönyvi végzések fogalmazásával is meg van bizva a telek könyvvezetői kar, olyan végzések fogalmazásával, melyekre nézve a felfolyamodási első fórum maga a kir. tábla; ha figyelembe veszszük, hogy a telekkönyvvezetői r vizsga tulajdonképen telekkönyvi birói vizsgának felel meg. (Én legalább elképzelni is lehetetlennek tartom a telekkönyvi birói vizsga tárgyait — ha ilyen vizsga egyáltalán léteznék — másként előírni, mint a hogy azok a telekkönyvvezetői [telekkönyvi] vizsgára előírva vannak) ; ha mindezek mellett a telekkönyvvezetőknek, mint telekkönyvi hivatali főnököknek, ezen minőségükben, hivatali állásuknál fogva, rájuk rótt hatáskörét is tekintjük : kell hinnem, hogy nem tévedek, midőn azt mondom, hogy a telekkönyvvezetői kar működési köre a posta- és táviró-, meg a vasúti tisztekénél inkább magasabb, semmint kisebb színvonalán állónak minősithető. Ha tehát a posta- és távíró-, meg a vasúti tisztek szakvizsgái, középiskolai végzettségtől vannak ez idő szerint függővé téve: mi okból legyen a telekkönyvvezetői kar intelligentiája kisebb fokon álló, s illetve ha hazánkban posta- és táviró-, meg vasúti tiszti tanfolyam fölállítása szükségesnek mutatkozott, miért volna kevésbé szükséges a létesítése egy országos telekkönyvvezető-képző tanfolyamnak ? . . . egy oly szakiskolának, melynek sikerrel vizsgát kiállott hallgatóiban aztán bizonyára olyan pályatársakat üdvözölhetünk szaktársaink, utódaink gyanánt, kikkel szemben nyilván táplálhatna minket amaz édes remény, miszerint nem még jobban elfölületeskedni, összezavarni, hanem sőt inkább alaposabban vezetni, több bizalomra méltóvá tenni fogják azt, mit minden telekkönyvvezető őrködésére, gondjaira bizott jó barátjaként kell hogy ápoljon, gondozzon: a telekkönyvet. De ha egy ily. országos telekkönyvvezető-képző tanfolyam fölállításának a megvalósítása nem válhat is most, azonnal ténynyé : nem szabad legalább abbeli reményünket hiúnak tekintenünk, miszerint lassankint ezen eszmét illetékes helyen is fölkarolandják, megvalósítását magukévá teendik. S ha nem hiú ezen reményünk, ha ez eszme megvalósításának a kérdésével az intéző körök is foglalkozni kezdenek: akkor az is bizonyos, hogy a tanfolyam fölállítása immár csak a közel jövő kérdése. Ezt annál is inkább föltételezhetjük, mivel teljes bizalommal várhatjuk a legtöbb jót igazságügyi kormányunk lángeszű vezetőjének a bölcseségétől, melylyel a csekélységem által most szőnyegre tett kérdést tárgyazó dolognál már százszor nagyobb alkotású műveket is (a kir. táblák decentralisatiója stb.) aránylag oly rövid idő alatt létrehozott. Belföld. Szilágyi Dezső diadalnapja. A magyar állam fensősége és szabadelvűsége fényes diadalt aratott. Az 1894. év április hó 12-ike örökké emlékezetes marad a magyar törvényhozás évkönyveiben. Mert ezen a napon százhetvenöt szavazattöbbséggel elfogadta a magyar képviselőház a kötelező polgári házassági törvényjavaslatot a részletes vita alapjául. Bármiként for*) 1880. október 5 én, 27,602. I. M. sz. a. kelt rendelet. dúljon a kocka ezen törvényjavaslatnak a felső házban való sorsa iránt, a képviselőháznak ezen nagyszerű többségben nyilvánult szabadelvüségének imposans megnyilatkozása egymaga oly tény, mely kihatásaiban a jövőben uj irányt nyit meg a szabadelvű fejlődésének törvényhozási alkotásaiban. Ezzel le van rakva a szilárd alap, melyen a magyar állameszme kizárólagos uralma biztosítva van az állami ügyekben, és mely megdönthetlen biztositéka a jövő nemzedékeknek arra nézve, hogy az állam és az egyház hatalma elválasztásának békés és nagy munkája erős kézzel megkezdve és következetesen és rendithetetlenül keresztülvive is lesz. Szilágyi Dezső, e nagy mű hű és kitartó megalkotója büszke önérzettel tekinthet vissza azon hatalmas munkára, melyet ezen nagy alkotása szolgálatában végzett, mert az eszme, melyet ő a magyar törvényhozásban megfogantatott, habár egy időre el is nyomathatnék a kedvezőtlen további tényezők befolyása alatt, élni fog és bizonyára ellenállhatlanul ismét ki fog törni és végre mégis megvalósulni fog. A lakbér-felmondás, lakás-ki űrités és a bérelt lakás átadása iránti ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában kibocsátandó igazságügyminiszteri rendelet előadói tervezetét vettük, mely Lányi Bertalan tollából került ki és melyet alább közlünk t. munkatársainkhoz való azon felhívással, hogy hozzászólani szíveskedjenek. Nem méltányolhatjuk eléggé az igazságügyminiszternek azon helyes eljárását, hogy a törvény és rendeletjavaslatoknak előadói tervezetét is a szaksajtóval közli, és igy a legmesszebb menő alkalmat ad azok megvitatására, még mielőtt hatályba lépnek. »Az 1893 : XVIII. t.-c. 233. íjában nyert felhatalmazás alapján rendelem : 1. §. Valamely lak-, üzleti vagy más helyiség és tartozmáuyai bérletének felmondását ugy a bérbeadó, mint a bérlő, a bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbíróság utján eszközölheti. A felmondási kérelmet írásban vagy szóval lehet előterjeszteni. Az írásbeli kérvényt két példányban és egy felzettel és ha a felmondás többek irányában eszközöltetik, annyi példányban kell benyújtani, hogy mindegyiknek egy példány jusson. 2. §. A felmondási kérvénynek magában kell foglalnia : 1. a felek megjelölését nevük, foglalkozásuk és lakásuk szerint; 2. a bérlet tárgyának megjelölését ; 3. a felmondás kijelentését, a felmondás azon időpontjának tüzetes megjelölésével, a melyben a bérleti viszonynak a felmondás következtében meg kell szűnnie ; 4. ha a bérlet tárgyának kiürítésére nézve a szerződésben külön megállapodás foglaltatik, a szerződés e részbeni határozmányának előadását ; 5. ha a fél, kinek a felmondás kézbesítendő, nem tartózkodik a járásbíróság kerületében, azon személy nevének, lakásának és foglalkozásának megjelölését, kinek kezéhez a kézbesítés eszközlendö, illetőleg a kérelmet, hogy részére gondnok neveztessék (5. §.) ; 6. ha a felmondó fél nem tartózkodik a járásbíróság kerületében, a járásbíróság kerületében tartózkodó kézbesítési megbízott megjelölését neve, lakása és foglalkozása szerint ; 7. a 4. §-ban említett meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Ha a felmondás többek részérő! történik, ezeknek egy közös meghatalmazott által kell magukat képviseltetniük. 3. §. A felmondási kérelem hivatalból visszautasítandó : 1. ha az előző §-han megszabott kellékeknek meg nem felel ; 2. ha nyilván a felmondási határidő lejárta után van előterjesztve ; vagy 3. ha a bíróság az 1. §. értelmében az eljárásra nem illetékes. 4. §. Ha a kérelem teljesítése ellen akadály fenn nem forog: a bíróság a felmondási kérvény egyik példányát illetőleg a szóval előterjesztett ! kérelmet tartalmazó jegyzőkönyv másolatát oly meghagyással közli az ellenféllel, hogy a bérlet tárgyát a bérleti viszony leteltének megjelölendő idejében végrehajtás terhe mellett adja át, illetőleg vegye át, vagy pedig kifogásait a felmondás kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt a meghagyást kibocsátó bíróságnál terjeszsze elő. A meghagyásban az átadásnak, illetőleg az átvételnek a bérleti viszony leteltével való téljesitésére határidő tűzendő ki. E teljesítési határidő kitűzésénél a bérlet tárgyának kiürítésére nézve a kérvényben előadott szerződéses megállapodás, ily előadás hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás alkalmazandó. Ha a kiüritési határidő ily módon meg nem állapitható, az átadásnak, illetőleg az átvételnek a bérleti idő utolsó napján délutáni 5 óráig kell történnie. 5. §. A felmondási kérvény csak az illetékes járásbíróság siékhelyén vagy kerületében kézbesíthető. A kézbesítés a felmondást szenvedő fél részére azon személy kezéhez is történhetik, kire a felmondást szenvedő a bérlet tárgyának kezelését vagy őrizetét bizta. Ha a kézbesítés ily módon nem eszközölhető, a felmondási kérvény hirdetmény mellőzésével a bíróság által kinevezett gondnok kezéhez kézbesítendő. A felmondást szenvedő részére eszközlendö kézbesítésre nézve egyebekben a keresetlevél kézbesítése esetében követendő szabályok alkalmazandók. A felmondást kérő fél. illetőleg a járásbiróság kerületében tartózkodó megbízottja a felmondási kérvény első példányán, illetőleg a felmondási kérelmet tartalmazó jegyzőkönyv eredetijén nyer értesítést. 6. §. A bíróság utján eszközlendö felmondás kellő időben történtnek csak akkor tekinthető, ha a felmondási kérvény a felmondást szenvedő részére a szerződésileg megállapított, ilyennek hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, törvény vagy helyi szokás által megállapított határidő lejárta előtt kézbesittetett. 7. §. Ha a bérleti szerződés a kikötött idő letelte után felmondás nélkül szűnik meg : ugy a bérbeadó, mint a bérlő a bíróság utján a bérleti idő letelte előtt is felhívhatja ellenfelét, hogy a kikötött idő leteltével a bérlet tárgyát adja át, illetőleg vegye át.