A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 15. szám - Közigazgatási törvénytár

118 A JOG. Ha a bérleti idő hat hónapnál hosszabb időre terjed, a felhívás csak a bérleti idő utolsó hat hónapján belül terjeszthető elő. Az ilyen felhívásra az 1—5. §-okban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók. 8 §. A felmondást szenvedő, illetőleg a felhívott kifogását a biróságnál iramban vagy szóval terjesztheti elő. Az Írásbeli kifogást két példányban és egy felzettel kell benyújtani. 9. Az elkésett kifogás hivatalból visszautasítandó. A kifogás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. 10. §. A kellő időben előterjesztett kifogás következtében a bíróság a szóbeli tárgyalásra határnapot tüz ki és arra a feleket megidézi. Az a fél, a ki a felmondást, illetőleg felhívást eszközölte, a perben felperesnek tekintendő. Az érdemleges tárgyalás és ítélet csak a felmondás, illetőleg felhívás érvényességének vagy érvénytelenségének, valamint alperesnek a felmondásból, illetőleg a bérlet idejének lejártából folyó azon kötelezettségére szoritkozhatik, hogy a bérlet tárgyát átadni, illetőleg átvenni tartozik-e. A bíróság az ellenfél kérelmére kizárni köteles az olyan bizonyítást, melynek felvétele előreláthatólag 8 nap alatt nem eszközölhető. 11. §. A marasztaló ítéletben a bérlettárgy átadásának, illetőleg átvételének határideje a 4., illetőleg 7. §. értelmében állapítandó meg. Ha azonban az Ítélet hozatala idejében a bérleti idő már lejárt, az Ítéletben ki kell mondani, hogy alperes a bérlet tárgyát azonnal adja át, illetőleg vegye át. Az ítélet végrehajthatóságára nézve az 1893 : XVIII. t.-c. 117. §-ának 4. pontja alkalmazandó. 12. §. A felebbezési és felülvizsgálati határidő batárideje 8 nap. Az igazolási kérelem az elmulasztott határnaptól vagy határidőtől számítandó 8 nap alatt nyújtható be. A meunyiben e rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, az ily ügyekben a sommás eljárás szabályai alkalmazandók. 13. §. Ha a felmondás vagy a 7. §. értelmébeni felhívás bíróságon kívül történt s a fél a felmondás, illetőleg felhívás érvényességének vagy érvénytelenségének kimondása iránt keresetet indít : az ily perben a 10. §. első és utolsó bekezdése, úgyszintén a 12. §. megfelelően alkalmazandó. 14. §. Ha a költözködés időpontjának beálltával a bérbeadó közokirattal, hitelesített vagy az 1868 : LIV. t.-c. 167. és 168. íjaiban megfelelően kiállított magánokirattal kimutatja, hogy a bérletet idejekorán felmondotta s a bérlő a felmondást elfogadta, illetőleg a bíróságon kivül történt felmondást a bíróság érvényesnek mondotta kí, vagy hogy a kikötött bérleti időtartam felmondás nélkül lejárt : az 1. ij. szerint illetékes járásbíróság a bérbeadónak szóval, vagy írásban egy példányban előterjesztett panaszára meghagyja a bérlőnek, hogy a bérlet tárgyát megfelelő hatáiidö alatt, különbeni végrehajtás terhe mellett ürítse ki, vagy hogy ugyanazon határidő alatt szóval, vagy írásban egy példányban kifogásait terjeszsze elő. A szóval előterjesztett panasz vagy kifogás jegyzőkönyvbe veendő. Ha a bérlő kifogást nem terjeszt elő : a bíróság a végrehajtást a bérbeadó szóbeli jelentkezésére rendeli el s az erre vonatkozó intézkedést a meghagyásnak a bérbeadó részére szóló példányára záradék alakjában reávezeti. Kifogás előterjesztése esetében pedig a felek meghallgatására legfeljebb három napra terjedő határnapot tüz ki. A bérlő csak oly kifogást érvényesíthet, melyre nézve a bizonyítás a tárgyalás napján, vagy legfeljebb 24 órára elhalasztható folytatólagos tárgyalási határnapon felvehető. A biróság a lakás-kiürités kérdésében ítélettel határoz. Az ítélet ellen felebbvitelnek nincs helye. A lakásból kihelyezett bérlő <t bérbeadó elleni kártérítési igényeit a törvény rendes utján érvényesítheti ; a lakás kiürítése iránti kérelemmel elutasított bérbeadó pedig külön keresetet indíthat a bérlő ellen a bérlet tárgyának átadása iránt. 15. §. A bérbeadó ellen hatályos felmondás, felhívás vagy panasz következtében keletkezett s a bérlet tárgyának átadását, illetőleg kiürítését rendelő birói határozatok és intézkedések hatályosak és végrehajthatók az albérlővel szemben is. 16. §. A 4., 7. és 15. g. esetében kibocsátott és kifogással meg nem támadott birói meghagyás, úgyszintén a 10. és 15. ij. esetében hozott s a bérlet tárgyának átadását vagy átvételét, illetőieg a lakás-kiürítést rendelő ítélet — a perköltségre vonatkozó rendelkezés érintetlenül hagyásával — hatályát veszti : ha a fél az emiitett birói határozatokban a bérlet tárgyának átadására vagy átvételére, illetőleg a lakás-kiürítésre megszabott határidő beálltától számított 15 napon belül az átadás vagy átvétel, illetőleg kiürítés iránt a végrehajtást nem kéri. 17. §. A jelen rendelet a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. törvénycikkel egyidejűleg lép hatályba.* Ausztria és külföld. A közjegyző által felvett azon tanúsítvány, hogy valamely fél az ellenfél felszólítása folytán a közjegyző előtt aláírásának valódiságát a neki felmutatott okiraton elismerte, az aláírásnak az okiraton való hitelesítését nem pótolhatja. (Bécsi legf. Ítélőszék. 10,689/1892.) A határidő a váltójogi kifogások beadására azon napon kezdődik, a melyen az illető sommás végzés a külföldön tartózkodó alperesnek, nem pedig azon napon, a melyen az az alperes részére kirendelt ügygondnoknak kézbesítve lett. (Bécsi legf. Ítélőszék. 10,416/1892.) A férjétől önkényt elkülönítve élő, azonban törvényesen el nem vált nő nem követelheti az általa a házasságba hozott kelengye kiadását: a kelengyének a férj általi visszatartása nem képez birtokháboritást. (Bécsi legf. ítélőszék. 9,182/1892.) Már bérbeadott bérlemény tekintetében még telekkönyvileg bekeblezett új bérleti szerződés alapján sem háramlik át a bérbeadó felmondási joga az eddigi bérlővel szemben az új bérlőre. (Bécsi legf. ítélőszék. 10,671/1892.) A bérbeadó kifejezett lemondása a felmondási jogról nem I áll ellentétben a bérleti szerződés törvényszerű fogalmával és joghatályos a bérbeadó életfogytáig. (Bécsi legf. ítélőszék. 10,821 1892.) Magában véve írástudó által tentával és tollal eszközölt kitüntetése az ő más által irónnal előrajzolt névírásának sajátkezű névaláírásnak tekintendő. (Bécsi legf. ítélőszék. 9,985/1892) Valamely váltónak több rendelvényese azt csak közösen hátiratolhatja. (Bécsi legf. ítélőszék. 10,086/1892.) A szent korona öröklése iránti eljárás megindításakor nem rendelhető ki ügygondnok a caducitas által fenyegetett értékek ismeretlen tulajdonosa részére. (Bécsi legf. Ítélőszék. 11,653/1892.) S é r e1e m.1 Ügyvédi díjmegállapítás a pécsi kir. táblán. Pécs sz. kir. város közönsége a szeszitalmérési jog bérlőit a pécsi kir. járásbíróságnál 3,160 frt 35 kr. adómegtérités iránt megperelvén, az eljáró elsőbiróság alpereseket a kereseti tőke ús járulékai megfizetésére kötelezte, alperesek ügyvédének díját és költségeit pedig saját felei ellenében 75 írtban állapította meg. Alperesek ezen Ítélet ellen felebbezést adván be, a pécsi kir. itélő tábla 1894. évi január hó 2:3-án 6,706/p. 893. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróságnak a per érdemét illető Ítéletét helybenhagyta, azonban az alperesi ügyvéd* díját és költségeit saját felei irányában — tekintve, hogy a per tárgyalása egyetlen megjelenéssel fejeztetett be és pedig azért, mert a per a szerződés egy vagy két pontjának értelmezésén fordult meg és bizonyítási eljárásra szükség nem volt; tekintve továbbá, hogy alperesi ügyvédnek csak 50 kr. készkiadása volt 25 frt 50 krra leszállította. A Pécsi f. Közi. a következő elmélkedést fűzi ezen fent előadottakhoz: Itt először is az a kérdés merül fel, hogy a kir. tábla egyáltalán jogosítva volt-e az elsőbirósági díjmegállapítást, mely jogorvoslattal megtámadva egyik fél részéről sem volt, hivatalból leszállítani s ezzel a nem panaszkodó feleket hívatlan gyámkodás alá venni; e kérdést azonban ezúttal nem feszegetjük, külön cikkben óhajtván ennek sorját keríteni, most csak egy kis összehasonlítást kívánunk tenni a szabad mérlegelés hazai rendszere s a külföldi törvényes díjszabás szerinti díjmegállapítások közt. A fenforgó esetben a per tárgya 3,160 frt, ha tehát ez a per Németországban folyt volna, a képviselő ügyvédnek az 1879. évi jul. 7-iki birodalmi díjtörvény 9. §-ában megállapított scála szerint járt volna 31 frt 20 kr. perdíj (Prozessgebühr) s a szóbeli tárgyalásért ugyancsak 31 frt 20 kr. tárgyalási díj (Verhandlungsgebühr), összesen tehát 62 frt 40 kr. Ha a tárgyaláson kívül bizonyítási eljárás is vétetik fel, akkor a 31 frt 20 kr. alapdíj még bizonyítási díj (Bezeugungsgebühr) címén hozzáadandó a fenti összeghez. Mig tehát a törvényileg megállapított scala szerint Németországban 62 frt 40 krra van törvényes igénye az ügyvédnek, addig a mi birói mérlegelésünk ugyanazon munkát 25 frtra, tehát felével jóval alacsonyabbra becsüli és még ott a biró és ügyvéd közti minden súrlódás nélkül megkapja a munka a megfelelő díjazást, addig nálunk az épenséggel nem épületes perpatvarkodás mellett is mindig az ügyvéd húzza a rövidebbet. Irodalom. )( Közigazgatási törvénytár, a fennálló törvények, rendeletek és döntvényekből, rendszeresen összeállította Dárday Sándor. Budapest, az A t h e n a e u m kiadása, 1893. 6 kötet és tárgymutató. Dárday volt az első, ki a törvényeket és rendeleteket rendszeres összeállításban kísérletté megismertetni. Mindenekelőtt az igazságügy terén; mily sikerrel és eredménynyel mutatja a kelendőség, melynek eme műve örvend. Ugyanezen rendszert követve, de kibővítve és még alkalmasabbá téve azután, mások követték; de övé az érdem, mint úttörőé. A mire ezen újabb művében vállalkozott, még nagyobb jelentőségű, még nehezebb; közigazgatásunk roppant ziláltságát és óriási terjedelmét tekintve, mely átkarolja az állami élet csaknem minden nyilvánulását, valóban rendkívüli munkaerőt és ismeretet tételez fel az ilynemű munka összeállítása és valóban nagy hálára kötelezte Dárday nemcsak a jogászságot, de a közigazgatási nagy tisztviselői kart, és a hazai közigazgatás összes művelőit is, hogy ezen újabb rendkívüli alapossággal és fáradsággal összeállított nagyszabású műve által alkalmat nyújtott rendszeresen és az egyes nagy kiterjedésű joganyagok szerint osztályozva megismerhetni a közigazgatás egész terét. Megbecsülhetlen és nélkülözhetlen kézikönyv és kútfonás lesz ezen munka bizonyára azoknak, kik a gyakorlatban utalva vannak, egy könnyen kezelhető és tiszta áttekintést nyújtó út* Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen EJLSí v ,i5tuekén u em váUalunk- A közlő „evét ki nem teszszük, h, kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.