A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 13. szám - Kossuth Lajos és a bűnvádi eljárás reformja

51 S e miatt felperes rendelkezésére bocsátotta, a valóságnak meg nem felel, mert a febr. 27-én feladott gyümölcsre vonatkozólag a O alatt mellékelt és márc. 1-én kelt levelében arról értesiti felperest, hogy a küldemény jó állapotban érkezett meg, csupán 134 drb zúzódott meg, erre nézve pedig felperes alperes kívánságához képest keresetét leszállította, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1892. szept. 26.2,678. sz. a.): A kir. itélö tábla az elsóbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest a »Soeieté Fraueaise« keresk. cég ellen indított keresetével elutasítja, a perköltséget azonban kölcsönösen megszünteti. Indokok: Felperes keresetét a »Societé Francaise« keresk. cég ellen indította. Tekintve, hogy a kereset küllapján egyik eégtagként megnevezett s a perben védekezett Raoul de la Pagenie kifogásával szemben felperes nem bizonyította, hogy a »Societé Francaise« bejegyzett keresk. cég léteznék, a be nem jegyzett cég pedig, miut a keresk. törv. 63. §-a kedvezményeiben nem részesülő olv peres alanynak, a mely ellen végrehajtható ítélet hozható, illetve annak valamelv külön vagyonára végrehajtás vezethető volna, nem tekinthető : az elsőbiróságnak ezt a céget elmarasztaló Ítéletét megváltoztatni és felperest helytelenül indított keresetével elutasítani kellett. A védekezett Raoul de la Fagenie részére azonban perköltséget megítélni azért nem lehetett, mert az ö aláírásával ellátott C) alatti levél homlokfelirásából nyilvánvaló, hogy felperes tévedésbe ejtetett, stb. A m. kir. Curia (1S94. jau. 5. 1,732. sz. a."): Alperesnek felebbezése visszautasittatik s azért, mint a törvény által kizárt és igy sikerre nem vezethető beadványért munkadíj és költség alperes ügyvédje részére képviseltje irányában sem állapittatik meg. Mert 500 frt készpénzt meg nem haladó és kártérítésre sem irányzott sommás perekben, minő a fenforgó per, melyekben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, az 1881. évi L1X. t.-c. 47. §-a értelmében további felebbezésnek helye nincs; e perben pedig a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságnak egyedül alperes által felebbezett ítéletét alperes javára változtatta meg, a mi a felebbvite! szempontjából a helybenhagyással azonos jelentőségű. Felperesnek felebbezése folytán a kir. ítélő táblának Ítélete felülvizsgáltatván, ugyanaz megállapíttatik, felperes kereseti joga alperessel szemben szintén megállapíttatik és a kir. itélö tábla utasittatik, hogy a pert érdemileg bírálja meg. Indokok: A másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával felperesnek kereseti joga a be nem jegyzett cégű alperes közkereseti társasággal szemben azért állapíttatott meg : mert a C) alatt csatolt mellékletekből kétségtelen, hogy a kereseti követelés alapját képező kereskedelmi ügyletből eredő jogok alperessel szemben felperest illetik meg; mert továbbá a keresk. törv. 64. és 87. §-a szerint cégének bejegyeztetése nem képezi előfeltételét annak, hogy a közkereseti társaság jogi léteit nyerjen; mert végre a keresk. törv. 63. §-a, a cég bejegyeztetésére való tekintet nélkül rendelkezik akként, hogy a közkereseti társaságok oégük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalhatnak, felperesi és alperesi minőségben perben állhatnak. Közös tulajdont képező ingatlant bármelyik tulajdonostárs egészben teljes joghatálylyal biztosithatja, annak bejelentése nélkül hogy a biztosított tárgyra nézve társai vannak s mint biztosított az egész megállapított kárpótlási összeget igényelheti és pedig a biztosítási szerződésben meg nem nevezett tulajdonostársat megillető részt arra vonatkozó külön meghatalmazás nélkül is. A keresk. törv. 471. $j-ának a többszörös biztosításra vonatkozó rendelkezései kétségtelenül azon esetben is alkalmazandók, ha egy é» ugyanazon épület ugyanazon időre és ugyanazon esemény ellen az épületnek több tulajdonostársa javára egyenként különkülön biztosíttatik. Bár a ker. tv. 482. §-a értelmében teljes kár esetén csak a kötvény visszaadása mellett köteles kifizetni a biztosító társaság: alperes biztosító társaság felperesnek a fizetéssel egyidejűleg a kötvény visszaadására való köteleztetése iránt a per folyamán kérelmet elő nem terjesztvén, a biztosító társaság felperes ily értelemben való köteleztetésének kimondása nélkül marasztalandó. A budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék (1891. nov. 7. 38,434. sz. a.) : Dr. Burger Sándor ügyvéd által képviselt H. Péter felperesnek dr. Kán Béla ügyvéd által képviselt >Cs. kir. szab. Phönix biztosító társaság magyarországi vezérképviselősége« bejegyzett részvénytársasági cég, mint az »Azienda« osztrák-francia biztosító társaság jogutóda alperes ellen 528 frt 82 kr. kártérítési tőke és jár. iránti perében következőleg ítélt: Alperes tartozik 264 frt 41 kr. tökét felperesnek fizetni. A marasztalási összeget meghaladó 264 frt 41 krnyi követelésre nézve felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Alperes 264 frt 41 kr. erejéig kötelezettségét kifejezetten beismervén, őt ebben az összegben beismerése alapján el kellett marasztalni stb. A marasztalási összeget meghaladó 264 frt 41 krnyi követelésére nézve azonban felperest keresetével el kellett utasítani, mert a 2. •/. alatti kárfelvételi jegyzőkönyv 11. kérdésére maga nyilatkozott oda, hogy a biztosított épület fele részben M. János tulajdonát képezte; azt azonban, hogy a jegyzőkönyvbeu az ö bemondásától eltérő adatok vétettek fel, nem igazoltass ekkép a jegyzőkönyv tartalmának valódisága az általa sajátkezűleg eszközölt aláírás által elismertnek volt tartandó; mert a tulajdonjog helyesen csak telekkönyvi kivonattal lévén igazolható, a D. alatti községi bizonyítvány a tulajdonjog igazolására alkalmasnak nem vétethetett; mert végre a K. T. 463. g-ából kitűnik, hogy a biztositásnak a biztosítottat érhető vagyoni hátrány ellen kell irányulni és ennélfogva a biztosítás a biztositottra nézve soha sem lehet a nyereség eszköze, a miért is nyilvánvaló, hogy felperes csak a saját tulajdonát ért kár megtérítését követelheti; de harmadik személy tulajdonában beállott kár megtérítését a maga javára nem igényelheti stb. A budapesti kir. itélö tábla (1892. szept. 20. 626. 1. sz. a.) : az első bíróság Ítéletének azt a részét, a mely által alperes 264 Irt 41 kr. tökében marasztaltatott, helyhenhagyja, egyebekben azonban megváltoztatja, alperest további 26i frt 4t kr. tőkének felperes részére leendő megfizetésére is kötelezi stb. Indokok: Közös vagyonnál mindegyik tulajdonostársnak érdekében állván az egésznek fentartásáról gondoskodni és mindegyik társ tényleges és jogos érdekkel birván arra, hogy a közös vagyon fenmaradjon, esetleg elpusztulása esetén az előbbi állapotba visszahelyezhető legyen: közös tulajdont képező ingatlant bármelyik tulajdonostárs egészben teljes joghatálylyal biztosithatja, annak bejelentése nélkül is, hogy a biztosított tárgyára nézve társai vannak és mint biztosított az egész megállapított kárpótlási összeget igényelheti. Enuélfogva alperesnek az a kifogása, hogy alperes az A. alatti biztosítási kötvényben megjelölt ingatlanoknak csak fele részben tulajdonosa, még valósága esetén sem jöhetvén figyelembe: tekintettel arra, hogy alperes nem tagadta, hogy a biztosítási kötvényben körülirt épületek elégése folytán felmerült kár a kereseti összegnek megfelel; tekintve továbbá, hogy a biztosítási kötvényben felsorolt épületek egészben biztosítva voltak és igy az azok elégése által bekövetkezett kár megtérítését felperes a fent kifejtettek szerint egészben követelheti, alperes pedig egészben köteles felperesnek a bekövetkezett kárt megtéríteni, tekintve végül hogy alperes, bár a K. T. 482. §-a értelmében teljes kár esetén, a kár összeget csak a kötvény visszaadása mellett köteles kifizetni, felperesnek a fizetéssel egyidejűleg a kötvény visszaadására való köteleztetése iránt a per folyamán nem terjesztett elő kérelmet és igy az első bíróság alperest az általa felperest il letőleg beismert 264 frt 41 kr. összegnek megfizetésére felperes köteleztetésének kimondása nélkül helyesen kötelezte feltétlenül; ezek alapján stb. A m. kir. Curia (1894 febr. 15. 1,673. sz. a.): A másodbiróság Ítéletének alperes által felebbezett része helybenhagyatik, a benne foglalt vonatkozó indokoknál fogva és azért, mert a keresk. törv. 471. §-nak rendelkezései kétségtelenül azon esetben is alkalmazandók, ha egy és ugyanazon épület ugyanazon időre és ugyanazon esemény ellen az épületnek több tulajdonostársa javára egyenként külön-külön biztosíttatik, de hogy jelen esetben a felhívott törvényszakasz alkalmazhatásának előfeltételei tényleg fenforognának, alperes ellenbeszédében nem is állította; mert alperes oly kifogást, mely a kereset alapjául szolgáló biztositási szerződés hatályára, a K. T. 474. és 475. §§. rendelkezéséhez képest, az ajánlatban meg nem nevezett állítólagos tulajdonostárs személyében rejlő oknál fogva lehetne befolyással a tárgyalás folyamában nem érvényesíttetett; mert a másodbiróság által ide vonatkozólag kifejtett helyes indokoknál fogva a biztositási szerződés, melyre a kereset alapítva van, azon esetben is, ha felperes a szerződés megkötése idöpoutjában leégett épületeknek csak fele részben lett volna tulajdonosa, érvényesen köttetvén meg az épületek egészére; a vele közvetlenül szerződött felperessel szemben alperes azt a kifogást, hogy a kártérítési összegből a szerződésben meg nem nevezett tulajdonostársat megillető résznek követelhetésére, arra vonatkozó külön meghatalmazás nélkül felperes jogosultsággal nem bir, sikerrel különben sem érvényesíthetné azért, mivel azon vagyoni hátrány, mely ellen felperes biztosítva volt és a mely őt a tüzeset következtében tényleg érte, csak akkor és az által térül meg, ha felperes azon helyzetbe jő, hogy a kártérítés egész összegével rendelkezhetik és igy — a mi a dolog természeténél I fogva a tulajdonostárs javára és érdekében is történik — a le| égett épületeket helyreállíthassa, de magában az által, hogy a ' kártérítési összegnek csupán felét kapja kézhez, nem jut azon helyzetbe, hogy a leégett épületeket újból felépíthesse ; mert az, hogy a valamely épületre vonatkozólag ennek egyik tulajdonosa által a dolog természetéhez képest a tulajdonostárs érdekében is I kötött tűzkár ellen biztositó szerződésnél fogva a tulajdonos és illetve biztosított másik társa a biztositóval közvetlenül szerződött tulajdonostárs irányában mily jogok illetik meg és hogy ez azon jogokat tényleg érvényesít heti-e vagy nem, a biztositóra nézve, ki szerződésileg előállott kötelezettségénél fogva a beállott kárt egészben tartozik megtéríteni, közömbös s végre mert alperes még az ártatlansági bizonyítványnak becsatolása után is ragaszkodván azon kérelméhez, hogy felperes követelésével egészben elutasittassék, a pts 251. §-a értelmében helyesen köteleztetett a ; másodbiróság által a perköltségnek is megfizetésére stb.