A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 13. szám - Kossuth Lajos és a bűnvádi eljárás reformja

A J O Gr. Bün-ügyekben. Nem a személyes szabadság megsértésének vétségében, hanem az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében bűnös az, ki a nőt földre teperi s kezébe ragadott késsel való fenyegetéssel a jelen volt másik nőt a helyszínéről való távozásra szólítja fel, s ennek e miatti eltávozása után, a letepert nőn nemi erőszakot akar elkövetni, e végből megcsókolja, a szoknyáját felemeli, s e küzdelemben a letepert nő ruháit, ki az erőszak ellen védekezik, összetépi, őt a kezében levő késsel kezén megsebzi. Az újvidéki kir. törvényszék (1893. febr. 2ö-én 814/B. 9-!. sz. a.): Személyes szabadság megsértésének vétsége miatt vádolt A. Ráda elleni büntető ügyben következőleg itélt: Vádlott A. Ráda a btk. 323. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségében bűnös és e miatt 14 napi fogházra Ítéltetik. A hivatalvesztés a btk. 54. §-a alapján mellőztetik stb. Indokok: 1891. április 12-én délután vádlott a csurugnádalyi úton ment D. Máriával és mindketten megvárták az utánuk siető K. Erzsébet (Teréz) sértett nőt, midőn pedig ez elérte őket, együttesen haladtak tovább. A római sánchoz érve vádlott sértett nőt átkarolta és földre rántotta és midőn őt ebben D. Mária meg akarta akadályozni, vádlott a kezében levő késsel fenyegette őt, mire az asszony elszaladt, de visszatekintve látta, hogy vádlott sértett nővel a földön hempergett és hallotta sértett nő kiabálásai!. Sértett nőnek azonban sikerült vádlottól szabadulnia és elérve D. Máriát, ők akadálytalanul hazaértek. Sértett nő és D. Mária tanú egybehangzó és esküvel erősitett vallomásaival beigazoltatott, hogy vádlott erőszak alkalmazásával sértett nőt földre vágta, ruháit megtépte, őt magát késsel megsebezte és kényszeritette, hogy őt megcsókolja, miáltal sértett nőt törvényellenesen személyes szabadságától huzamosabb időre megfosztotta, a miért vádlottat, enyhítő körülménynek véve rovatlan előéletét és szeszes italtól felhevült állapotát, a rendelkező rész értelmében elmarasztalni kellett. A szegedi kir. itélő tábla (1893. április 18-án 1,442/b. 93. sz. a.): Vádlott A. Ráda a btk. 232. §. 1. pontjába ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettének kisérletében mondatik ki bűnösnek és e miatt 8 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik. Egyebekben a kir. tszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az első bíróság Ítéletének indokolásában előadott tényállás mellett, tekintettel sértett K. Erzsébetnek esküvel erősitett ama vallomására, hogy vádlott A. Ráda sértettnek a földre történt leteritése után a jelen volt D. Ferencnét a kezébe ragadott késsel való fenyegetéssel a helyszínéről távozásra szólította fel, s ennek e miatti eltávozása után vádlott hasonló fenyegetések közt rajta nemi eröszakot akart elkövetni, e végből a vádlott sértettet megcsókolta, a szoknyáját felemelte, s e küzdelemben sértettnek nemcsak a szoknyáját, kötényét és reklijét elszakította, hanem a vádlott kezében volt késtől sértett nő sérüléseket is szenvedett, míg végre nagy küzdelmek között sikerült a vádlott kezei közül kibontakozni és futással elmenekülni; tekintettel D. Ferencné tanúnak szintén esküvel erősitett ama vallomására, hogy vádlott sértett nőnek a földre történt leteritése után őt kezében fogott késsel fenyegetve, a helyszinérőli eltávozásra szólította fel, mire tanú e miatti félelmében el is távozott s csak a mikor mintegy 300 lépésnyi távolságban volt, visszanézve látta sértett K. Erzsébetet a vádlott kezei közül megszabadulva, szétbomlott hajjal, összetépett ruhával és vérző kézzel feléje szaladni, vádlottnak cselekménye nem személyes szabadság megsértése, mert e §-ba ütköző cselekmény esetében ki van zárva a nő szemérmét sértő tettlegesség, hanem a nemi közösülésre irányult, és eme szándékának kivitele céljából alkalmazta vádlott K. Erzsébet ellen a fentiek szerint bebizonyított erőszakot. Minthogy pedig vádlott e szándékának kivitelét a sértettel szemben meg is kezdette, s merénylete, illetve bűntettének befejezése csupán a sértett nő ellenállása és az elleni küzdelme miatt nem következhetett be, ennélfogva vádlottat az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletében kellett bűnösnek kimondani és e miatt büntetni. A büntetés az elsőbiróság által megállapított enyhítő körülményeknek tekintetbe vétele mellett szabatott ki. Egyebekben a kir. tszék ítélete vonatkozó indokainál fogva hagyatott helyben. A m. kir. Curia (1894. febr. 8-án 6,658/B. 1893. sz. a.): Ámbár enyhitő körülmény az is, hogy a cselekmény elkövetése óta hosszú idő mult el; tekintve mégis az erőszak nagy fokát és egyátalában a cselekmény súlyát : vádlott börtönbüntetésének mértéke egy évre és hat hóra felemeltetik. EzzeJ a részbeli változtatással a kir. itélő tábla Ítélete hagyatik helyben, az abban felhozott és elfogadott indokoknál fogva, valamint a büntetendő cselekmény meghatározására nézve azért, mert a sértett vallomásából világosan kitűnik, hogy vádlott az erőszak tartama alatt ugy szóval valamint tettel kifejezte a közösülésre irányzott szándékát. Az 1848: XVIII. t.-c. 33. §-ának első pontja szerint az időszaki lap részéről bejelentett felelős személyek csak akkor tartoznak felelet-teherrel, ha a szerző felelősségre nem vonható. A bejelentett személyeknek erről a másodfokú felelősségéről mondja azután az idézett szakasz második pontja, hogy az kiterjed azon cikkekre is, ; melyeket aina személyek más lapból vagy könyvből kölcsönöznek: tehát az ily átvett cikkekre is csak akkor terjed ki a szerkesztő ' felelőssége, ha a szerző felelősségre nem vonható. (M. kir. Curia 1894. i jan. Ifi. 113. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Belvizeknek valamely mesterséges csatornába idoszakonkint való bevezetése, ka az első és másodfokú hatóság által erre megadott engedély közbevetett felebbezés következtében — harmad I fokon még cl nem bírálva, jogerőre nem emelkedett, — hatósági j engedély nélkül véghez vitt, s így a vizjogi törvény 42. S-ába ütköző cselekményt képez, mely miatt a tettes büntetendő, s a viz bevezetésétől eltiltandó. Az eljárási költségek viselése iránti intézkedés csak az idézett törvény 169. $-án alapulhat. (Ily kijelentés foglaltatik a földmfvelésügyi minister urnák T. vármegye alsipánjához 60,196/93. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.920. Rakpartdíj behajtása végett előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt kérvények az ill. díjj. 13. tétel III. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek. Kérvények mellékletei ívenként 15 kros bélyeggel látandók el, az azok felett hozott határozatok elleni felebbezések pedig az ill. díjj. tétel IV. 14. pontjában meghatározott állandó bélyegilleték alá esnek. (1893. évi 7,803. szám.) 1.921. Hiteles tolmács által magán fél kérelmére készített forditmányok bélyeiíiltetékeért: a fordító tolmács csak másodsorban felelős. {1893. évi 8,392. szám.) 1.922. A községi közlekedési utak hálózatának megállapítása tárgyában hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen, a község elöljárósága által beadott felebbezés bélyegmentes. (1893. I 10,939. szám.) 1.923. Néptanítóknak ötödéves pótlék engedélyezése végett ! a vallás- és közoktatásügyi ministeriumhoz intézett kérvényei és azok mellékletei bélyegmentességben nem részesülnek. {1893. évi 9,294.. sz.) 1.924. Ha az osztályegyezség alapján az egész hagyatékot átvevő örökös, többi örököstársainak készpénzzel leendő kielégítését vállalta magára fés ez a kielégítési összeg a hagyatéki ingatlanokra bekebeleztctik: bejegyzési illetik nem jár. (1893. j évi 9,386. szám.) 1,923. Ha valamely működési átalány részben a hivatalos teendők díjazására, részben pedig meghatározott hivatali kiadások fedezésére van rendelve, ennek az átalánynak a díjazásra cső része után: IV. oszt. kereseti adó jár. (1891. évi 8,502. szám ) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Helyreigazítás. Lapunk mult számában »Kivonat a Budapesti Közlöny«-böl rovat alatt, a helyett, hogy Benedek Mátyás és Pollák Mór érmihályfalvai kereskedők kérésére Salamon Mor kereskedő és haszonbérlő zálnoki lakos ellen csőd nyittatott, tévesen azt közöltük, mintha ép a fenti hitelezők, u. m. ; Benedek Mátyás és Pollák Mór ellen nyittatott volna meg a csőd. Ezen tévedésünket a »Budapesti Közlöny« hibás nyomása okozta, a mennyiben a hitelező és nem a közadós nevét nyomatta vastag hetükkel. Csődök: Kellner Adolf e., újvidéki tszék, bej ápr. 15, félsz máj. 10, csb. dr. Papp Géza, tmg. dr. Wucsetics Zsivkó. — Krajnik Sámnel e., nyíregyházai tszék, bej. máj. 16, félsz. jun. 18, csb. Szabó József, tmg. Szikszay József. — Mentzer Mór e., gyulai tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 20, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Haviár Gyula. — BluiniU Hermann e., nyíregyházai tszék, bej. máj. 9, félsz. jun. 9, csb. Morvay Pál, tmg. dr. Haas Emil. — La Borda Gyula e.. nagyváradi tszék, bej. ápr. 26, félsz máj. 8, csb. Jelentsik István, tmg. Tóth István. — Farkas Ábrahám e., deési tszék, bej. ápr. 24, félsz. máj. 22, csb. Kertész József, tmg. Papp Ágoston. Pályázatok : A pécsi kir. itélő tábla kerületében 2 (két) díjas jogg) akornoki áll. ápr. 6-ig. — A zilahi tszéknél b i r ó i áll. ápr. 10-ig. — A temesvári kir. itélő tábla kerületében segélydíjjal jav. j o ggyakornoki áll. ápr. 21-ig. — A budapesti keresk. és váltótszéknél birói áll. ápr. 10-éig. — A budapesti tszéknél birói áll. ápr. 7-ig. — A lőcsei tszéknél aljegyzői áll. ápr. 12-ig. — A lőcsei tszéknél birói áll. ápr. 12-ig. — A temesvári kir. itélő tábla kerületében joggyakornoki áll. ápr. 26-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)