A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 13. szám - A veszélybizonyitványokról - Telekkönyvvezetőképző-tanfolyam fölállítása Budapesten. (Folytatás.)

102 A JOG. Ezt a szakaszt csakúgy, mint a következő h á r o ra paragrafust a bizottság vita nélkül elfogadta. 109. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló erdeke követeli. 110. §. A házasság a felbontó ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg. 111. §. A házasság felbontása esetében a házastársak vagyonjogi viszonyaira, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, az érvényben lévő jogszabályok alkalmazandók. A száztizenkettedik szakasz az ajándékozási Ígéretekről és az ajándékok visszaadásáról intézkedik. A szakasz igy szól: Ha az Ítélet csak az egyik házastársat nyilvánította vétkesnek, ettől a másik házastárs a házasság fennállása alatt adott ajándékait visszakövetelheti. A vétlen házastársnak a házassági szerződésben, valamint a házasság fennállása alatt a vétkes fél részére tett ajándékozási Ígéretei hatályukat vesztik. A visszakövetelésre a gazdagodási kereset szabályai irányadók. A visszakövetelés joga az örökösökre csak az esetben száll át, ha a házastárs keresettel érvényesítette. A kereset a házasság felbontásától számított egy év alatt elévül. W lassíts Gyula azt javasolja, hogy a házasság fennállása okából a házasság fennállása előtt adott ajándékokra is biztosítsák a visszakövetelési jogot. A bizottság függőben hagyta az indítvány felett való határozatot, a szakaszt elfogadta, de szövegezését az eljegyzéseknél való visszakövetelési jog dispositioinak megfelelően átalakította. A száztizenharmadik szakasz igy szól: A nem vétkes nőt a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfelelően eltartani köteles, a mennyiben ily tartásra a nőnek jövedelme elégtelen. A tartás készpénzben, előre és rendszerint havi részletekben fizetendő. A tartást a nő kívánságára a férj biztosítani köteles. P o 1 ó n y i Géza azt a kérdést veti föl, hogy nem lenne e helyén, ha bizonyos esetekben a vétkesnek nyilvánított nővel szemben is a reciprocitást állapítanák meg. A bizottság a szakaszt elfogadta és a Polónyi kérdésére való határozást függőben tartotta. A száztizennegyedik szakasz igy szól: A kiszabolt tartás felemelésének van helye : a) ha a szükséges tartás nem volt a férj vagyoni helyzete miatt megállapítható és ez időközben megjavult; b) ha a tartás megállapításánál a nőnek oly jövedelmei vétettek számításba, melyektől később önhibáján kivül elesett. Jovanovics István méltányosnak és jogosnak tartaná, hogy bizonyos esetekben például, ha a nő időközben tetemes vagyonra tett szert, vagy a férj vagyona önhibáján kivül csökkent, a tartást leszállíthassák. V e s z t e r Imre ugyanilyen értelemben nyilatkozik, de nem tartja szükségesnek az esetek casuistikus felsorolását. Olyan formulát óhajt, mely a felemelésre és a leszállításra egyaránt alkalmazható. Szilágyi Dezső igazságügyminister felvilágosításai után a szakaszt változatlanul elfogadták. A száztizenötödik szakasz igy szól: A tartásra nézve a per megindítása után a házastársak szabadon egyezkedhetnek és a nő le is mondhat róla. A tartás kötelezettsége a férjnek örököseire is átszáll, ezek azonban annak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik. A bizottság a szakaszt változatlanul elfogadta. A száztizenhatodik szakasz igy szól: A férj tartási kötelezettsége megszűnik, ha a nő uj házasságot köt. A szakaszt változatlanul elfogadták. A következő szakasz, a száz tizenhetedik igy szól: Az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nő férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó Ítéletben kimondani. Vesztei Imre megfontolandónak tartja, vájjon a mi társadalmi felfogásunkkal megegyeztethető-e, hogy a nő a házasság felbontása után is megtarthassa a férje nevét. Polónyi Géza egészen ellenkezőleg, mint igen helyes intézkedést üdvözli azt, hogy a vétlen nő megtarthassa a férje nevét és ne legyen kénytelen leánynevét ismét viselni, a mi társadalmilag is hátrányos lenne az ártatlan nőre. Kajuch József helyesli ezt a gyermekek szempontjából is, a kik esetleg a nőnél maradtak. Szilágyi Dezső minister semmiféle szempontból nem tartja igazoltnak, hogy az ártatlan nőt megfoszszák attól a névtől, a melvet megbecsült és gyermekei is viselüek. A bizottság a szakaszt változatlanul elfogadta. (Budapest, január 20.) Teleszky előadó a 139-ik § t a következő szövegezésben ajánlja elfogadásra: . , »Kütföldiek házassági pereiben a külföldi bírósagok csak az esetben járhatnak el, ha ezen bíróságoknak ilyen házassági perekben hozott Ítéletei abban az államban, a melynek a házasfelek honosai, hatályosak.« A bizottság az előadó által javasolt szövegezésben fogadja el a szakaszt. A 140., 141., 142. és 143. szakaszokat a bizottság változatlanul elfogadta. Teleszky előadó e fejezet végén kimondandouak tartja egy külön szakaszban, hogy a jelen tórvény értelmében belföld alatt a jelen törvény érvényességi területe értendő ; továbbá, hogy a házassági ügyekben a magyar bíróságok, a mennyiben a jelen törvény ellenkezőt nem rendel, külföldiek házasságára ^ nézve is a jelen törvény értelmében járnak el. Ehhez a bizottság hozzájárult. Polónyi nem látja be okát annak, hogy a büntető rendelkezések felvétessenek e törvénybe. Szilágyi miniszter utal arra, hogy a házasságjogi javaslat készítésénél szem előtt tartatott, hogy felvétessenek bele^ mindazon rendelkezések, melyek vagy magánjogi tekintetben válhatlan összefüggésben állanak ' a házasságjoggal, vagy a büntetőjogi sanctiót szabályozzák. A bizottság fentartandónak határozván a javaslat e fejezetét, áttért egyes szakaszainak tárgyalására. Teleszky előadó a 144-ik szakasznál nagyobb világosság okáért a szakaszba felveendő második bekezdésben kimondandónak tartja, hogy a büntetőtörvénykönyv 256. és 257. §-aiban emiitett akadályok alatt a jelen törvényben megállapított érvénytelenségi okok, felbontható házasságok alatt pedig a megtámadható házasságok értendők. Esetleg maguk a büntetőtörvénykönyv illető szakaszai lennének megfelelően átszövegezendők. W 1 a s s i c s, J e 11 i n e k, Szilágyi miniszter, Mandel, Fabiny és Komjáthy felszólalásai után a bizottság hozzájárul az előadó által javasolt bekezdés felvevéséhez. A §. eredeti második bekezdésének e kifejezése helyett: »a ki a jelen törvény rendelkezésébe ütköző házasság megkötésénél tudva közreműködik«, a következő vétetett fel : »a jelen törvény szerint tilos, vagy oly házasság megkötésénél tudva közreműködik, a melynél a törvény szerint közreműködni jogosítva nem vo!t.« Ugyané kikezdésben a büntetési minimum töröltetett. A bizottság többsége az előző szakasznál történt módosításnak megfelelően büntetési minimum kihagyásával elfogadja a szakaszt. 146. §. »A ki a jelen törvényben megszabott akadály elleuére tudva házasságot köt, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.« A §. elfogadtatott az »akadály« szó után »vagy érvénytelenségi ok« kifejezés beiktatásával. Á bizottság érdemleges módosítás nélkül elfogadja a 147. §-t, a Teleszky előadó által javasolt szabatosabb szövegezésben. Neumann, Matuska és Szilágyi miniszter felszólalásai utáu a 148. §. az előadó módosításával elfogadtatott, valamint a bizottság a szövegezés világosabbá tételével érdemleges módosítás nélkül fogadta el a következő szakaszt. 152. §. A kiskorúság meghosszabbítása a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem vétetik. Teleszky előadó a §. következő szövegezését hozza javaslatba : »Az 1877 : XX. t.-c. 5. §-án alapuló teljeskorúság,« valamint a 149. §. e) pontjának és a 150. §. c) pontjának esetein felül a kiskorúság meghosszabbítása a jelen törvény alkalmazásában tekintetbe nem vétetik.« Polónyi nem tartaná helyesnek az önálló iparűzés szempontjából nagykorúsitottakra nézve a megszorító rendelkezés felvételét. Szilágyi miniszter utal arra, hogy a nagykorúsítás ratiója ez esetben nem szól a mellett, hogy akként házasodhassék is, mintha már 24 éves volna. A bizottság az előadó által javasolt szövegezésben elfogadta a szakaszt. (Folyt, köv.) Ausztria és külföld. Külföldi judicatura. Az esküdtszéki határnap elhalasztása tekintetében csakis a megkereső bíróságot illeti meg a határozat jojra. (Bécsi le°f. ítélőszék 7,850/92.) A telekkönyvi tulajdonos egyoldalú meghatározott jogcímet nem tartalmazó tulajdonátruházási nyilatkozata alapján nem rendelhető el ezen átruházás telekkönyvi feljegyzése. (Bécsi legf. ítélőszék 8,402/1892.)