A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 12. szám - A szemérem elleni bűncselekmények

A J OÖ. 47 többi felebbezett része pedig az abban vonatkozóan felhozott imiokaiból és még azért is helybenhagyatik: mert a kereseti váltót alperesek a B. Ferenctől nyert kölcsön fejében ennek részére, a kibocsátó és a rendelvényes megjelölésére nézve kitöltetlenül állítván ki, illetve fogadván el s az ilyképen kitöltetlen váltó az alperesek eredeti hitelezőjének halála után ennek özvegyének, ettől psdig felperesnek birtokába jutván és alperesek sem azt nem bizonyítván be, hogy felperesnek birtoka nem törvényes alapon nyugszik, Sim azt, hogy a váltónak, hiányzó lényeges kellékeinek kitöltésére nézve az eredeti hitelezővel kifejezett megállapodásra léptek, felperes jogosítva volt ugyan a váltót, annak az alperesik ellen váltói úton leendő érvényesithetése céljából a saját birtokosi minőségével kitölteni, ezt a jogot azonban, raiut a váltónak olyan birtokosa, a ki annak birtokát a váltó eredeti hitelezője utján nem a váltójogban szabályozott módon, hanem azon kiviil szerezte meg, csupán a váltó eredeti hitelezőjének jogán gyakorolhatván, alperesek is a váltókövetelésnek ellenük való érvényesítésénél mindazokat a kifogásokat, melyeket a váltó felállításának alapját képező köztörvényi viszony alapján az eredeti hitelező, vagy jogutódja, mint a váltónak felperes előtti birtokosai ellen érvényesíthetnének, sikerrel hozhatják fel felperes ellen is, minélfogva felperes már ezen okokból is tűrni tartozik alpereseknek a 2'/. és 4"/. alatti szerint a váltónak az időbeli birtokosa részére teljesített fizetésnek kifogását, stb. á kereskedelmi törvény 485. «?. 4. pontja ugy a biztosító, mint a biztosított javára megadja azt a jogot, hogy a biztosítási szerződéstől visszaléphessen, illetve, hogy azt a biztosítási díj fizetésének megtagadása által hatálytalaníthassa, ennélfogva az oly díjkötvények, melyek nem az első díjrészletre vonatkoznak, nem peresíthetek. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság: Pólya Jakab ügyvéd által képviselt trieszti általános biztosító-társulat magyarországi vezérügynöksége felperesnek, dr. Burger Árpád ügyvéd által képviselt Sz. M. Kálmán alperes ellen 57 frt 33 kr. és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles a kereseti 57 frt 33 kr. tőkét felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Alperes tagadta a kereseti követelés fennállását, mert ezen követelések a 2. és 3. díjrészletet képezik, a melyeket — állítása szerint — ha nem fizet, a biztosítási szerződés a kereskedelmi törvény 485. §. 4. pontja értelmében elveszti hatályát s igy e díjrészletek megfizetésére nincs kötelezve. Igaz ugyan, hogy a visszatérő időszakokban fizetendő díj pontos megfizetésének a kötelezett fél hibája folytán történt elmulasztása az 1875: XXXVII t.-c. 485. §. 4. pon'ja értelmében a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, de a biztosított a jelzett t.-c. 489. §. 2. pontja szerint ilyen esetban is tartozik a lejárt díjat megfizetni, ha a szerződés megszűnését ő okozta ; mini hogy pedig alperes nem is állítja, hogy a díjfizetés elmulasztása nem az ő hibájából eredt és minthogy a kereset alapjául szolgáló és nem kifogásolt A) és B) alatti okiratok szerint a kereseti követelés lejárt, alperest a kereseti tökében marasztalni kellett, stb. (1892. május 2. 16,380. sz. a.j A budapesti kir. Ítélő tábla: Az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Az a jogszabály, hogy az érvényes szerződéstől az egyik szerződő fél eg/oldalúlag el nem állhat, nem alkalmazható akkor, ha a szerződés vagy a törvény ettől eltérő rendelkezést tartalmaz. A kereskedelmi törvénynek a biztosítási szerződésekre nézve ily eltérő intézkedést tartalmazó 48ö. §. 4. pontja nem csak a biztosító, hanem a biztosított javára is megadja azt a jogot, hogy a biztosítási szerződéstől visszaléphessen, illetve, hogy azt a biztosítási díj fizetésének megtagadása által hatálytalaníthassa : a mi kitűnik abból, hogy a kérdéses 485. §. általában s nem csupán az egyik félre nézve mondja ki hatályvesztettnek a biztosítási szerződést az ott felsorolt feltételek bekövetkeztekor és jogilag nem is lehetséges, hogy a szerződés az egyes szerződő félre nézve hatályos legyen, az ellenfélre nézve pedig hatálytalan ; tekintve, hogy a kereset tárgyát képező A) és B) alatti díjkötvények 2. és 3. díjrészletekre vonatkoznak ; tekintve, hogy a fentiek szerint a 2. díjrészlet pontos megfizetésének elmulasztása által a biztosítási szerződés azonnal tör- j vénynél fogva hatályát vesztette, a hatályt vesztett szerződésből pedig felperes, ki azóta már kockázatot sem viselt, díjfizetésre igényt nem származtathat, stb. (1892. július 26. 2,280. sz. a.) A m. kir. Guria: A kir. itélő táblának ítélete indokainál fogva helybenhagyatik, stb. (1893. november 3. 1,362. sz. a.) Bejegyzett kereskedők könyvkivonat, vagy könyvkivonati számla alapján azon bíróság előtt perelhetnek, melynek területén könyveiket vezetik. Kereskedelmi ügyletből eredő külömbözeti összeg is elkönyvelés tárgyát képezheti s ezen mit sem változtat az, hogy a kártérítés gyanánt érvényesített ezen összeget felperes egyoldalúlag állapította meg és könyvelte el, mert ugyanez fenforoghat vételárkövetelés vagy kölcsönügylet elkönyvelésénél is a nélkül, hogy az illetékessé- kérdésének elbírálására befolyást gyakorolhatna: mert az elkönyveli letelek helyességének vagy helytelenségének kénle-e az ügy érdemére tartozik. (M. kir. Cmia 1894. jan. 30. 80. sz. a.) Bűnügyekben. Vádlottnö oly községben, hol sem orvos, sem szülés/, sem szülésznő nincs, szülésbe/ segédkezésre hivatván, szabályszerű jogosítvány nélkül szülésznői teendőkel végezett: mégis a gyermekágyas nő elhalálozása a vádlott nőnek sem valamely tényében, sem valamely kötelességében állott gondosság elmulasztásából származtatható nem lévén, a btkv. 290. § ába ütköző emberölés vétsége ellene meg nem állapítható. l>c a nem szakértő az általa valamely szülésnél addig, min szakértő bába nincs jelen, nyújtott segély miatt az 1879: XI. t.-c. 92. §-ába ül kőző közegészség elleni kihágásban sem válik bűnössé. A pozsonyi kir. törvényszék (1893. aug. 19. 4,695. sz. a.) B. Mária (61 éves) vádlott a btk. 290. §-ába ütköző gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vád alá helyeztetik. Indokok: Varra-Súr községben 1893. évi március 30 án B. Mihályné sz. K. Ernesztin földmive-nühöz B. Mária vádlottnö a célból hivatott meg, hogy ennek bekövetkezendő szülésénél segédkezzen B. Mária, dacára annak, hogy ő szülésznői oklevéllel és jogosultsággal nem bír, a meghívásra rögtön megjelent B. Mihályné lakásán és ott a szülésznői teendőket végezte. A szülés délután 4 óra tájban megtörtént. A méhlepény azonban a szokásos időben nem távozott el; dacára ennek, B. Mária nem tett seramiféle intézkedést arra, hogy rögtön orvos hivassék és csakis midőn a gyermekágyas nőnek a férje B. Mihály 6 óra tájban hazajött és látta, hogy neje nagyon rosszul van, ő küldött el orvosért. Egyidejűleg, mig az orvos megérkezik, elhívta L. Franciska okleveles szülésznőt, a ki látva a nagy veszélyt, önmaga iparkodott a méhlepényt eltávolítani, a mi sikerült is neki, azonban már késő volt a segély, mire az orvos megérkezett, a nő meghalt Ugyancsak a fentebb előadott mulasztáson kívül terhére esik vádlott B. Máriának, hogy ő B. Mihálynét nem kezelte tisztán, azt puszta szalmán hagyta feküdni, ugy, hogy midőn a boncolás megtörtént, a nevezett nőnek anyaméhében egy 10 centiméter hosszúságú szalmaszál is találtatott. A boncolás során constatálva lön, hogy B. Mihályné hilálánakoka elvérzés volt, amit részben a tisztátalan kezelés, de különösen a méhlepény eltávolítására szükséges orvosi segély mellőzése okozott. Az e tárgyban megindított vizsgálat során vádlott B. Mária beismeri, hogy a szülésnél 8 segédkezett, de tagadja, hogy őt abban a dologban gondatlanság, illetőleg mulasztás terhelné, állítván, hogy midőn B. Mihályné férje haza jött, ezt azonnal felszólította, hogy orvosért küldjön. Vádlottnak ezen védekezése B. Mihály és K. Verona vallomásaival megcáfoltatik. De különben is, minthogy B. Mihály a szülés után csak körülbelül 2 óra múlva jött haza, még ha igaz lenne is vádlott azon védekezése, hogy ő B. Mihályt hazaérkezése után rögtön felhívta orvosi segély igénybe vételére, azért őt mégis mulasztás terheli, mert a szülés után legkésőbb fél óra múlva vádlottnak, látva, hogy a méhlepény el nem távozik, orvosért kellett volna küldenie. L. Franciska tanú vallomásából pedig az derül ki, hogy midőn ő B. Mihály hívása folytán megjelent, a gyermekágyas nőt a legnagyobb piszokban, vérben ülve a szalmán találta. Ezek alapján B. Mária ellen a gondatlanság és mulasztás igazolva lévén, miért is a nevezett vádlott a btk. 290. §-ában körülirt vétség miatt vád alá helyezendő volt. A pozsonyi kir. ítélőtábla (1883. évi október 24. 2500. sz. a.) az első bíróság végzését megváltoztatva, a bűnvádi eljárást megszünteti. Indokok: A közegészségügy rendezéséről szóló 1,876 : XIV. t.-c. 49., 50. §-ai által mindazok, kik bármily módon eddigelé szülésznői gyakorlatot folytattak, abban továbbra is meghagyattak u;yau, de kimondatott, hogy a jogcím nélkül tényleg bábáskodó nők egy év alatt vagy szülésznői oklevelet, vagy a tiszti főorvostól képesitvényt tartoznak szerezni. A törvény azonban nem tilazmazza és okszerűen nem is tilalmazhatja azt, hogy oly helyen, a hol szülész vagy szülésznő nincs, a szülés körül esetleg oly egyén is segédkezet nyújthasson, a ki szülésznői képesitvénynyel nem bír. Azoktól, a kik szülésznői oklevéllel bírnak, vagy teendőikre a tiszti főorvos által kellően kitaníttatván, képesitvényt szereztek, a szakismeret jogosan megkövetelhető és ennélfogva az ily szülésznők nemcsak ténykedéseik miatt, hanem szakmájukhoz tartozó valamely kötelességszerű intézkedés megtételének elmulasztása miatt is felelősségre vonhatók. Ellenben önként értetik, hogy azok, a kik nem szikavatott bábák, a gyermekágyas nők vagy a magzat elhalálozása, avagy testi épségének megcsorbulása miatt bűnügyi uton szintén felelősségre vonhatók ugyan, a mennyiben az az ő ténykedésükből vagy a köteles elővigyázat elmulasztásából származott, de még ha a bekövetkezett baleset, mely nem származott az ő tényükböl, orvosi segélynyújtás mellett elhárítható lett volna is, kötelességmulasztás által elkövetett gondatlanság vádjával nem terhelhetők azon az alapon, hogy egy szakavatott szülésznőnek a veszélyt fel