A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 12. szám - A szemérem elleni bűncselekmények

48 A JO Gt. kellett volna ismernie, illetve az eset azok közé tartozott, a mely esetekre nézve a szakavatott szülésznőnek kötelességévé vau téve, hogy orvos igénybe vétele iránt intézkedjék. A jelen esetben a gyermekágyas nő rendesen szült, de a boncoló orvosok >anusitása szerint nyomban a szülés után anyaméh-bénulás lépett fel és a nöt a gyors orvosi segély is csak esetleg menthette volna meg. A járási orvos kijelentése értelmében ily esetekben, ha tiz perc alatt a szülés után a méhlepény meg nem indult, azonnal orvosi segélyhez kell fordulni, szakavatott szülésznőnek ezt természetesen tudnia kellett volna. De a körorvos és a főszolgabíró által nyújtott értesítés szerint a vádlott nem bir szülésznői képesitvénynyel. A méhlepéuynek a méhbenyulás által eltávolítása a fenforgott esetben — a szakértők nyilatkozatai szerint — még a rendes szülésznőnek sem, egyedül az orvosnak állt volna jogában; a vádlott nem is nyúlt a méhbe, hanem tétlenül várta a méhlepény eltávozását. A méhlepénynek a méhbe nyúlás által eltávolítását nem a vádlott, hanem a gyerraekágyas nő férje által elkésetten, a szomszéd Nagysúr községből oda hivatott L. Franciska oki. szülésznő, tudatában annak, hogy az rendszeríileg az orvos feladatát képezné, de orvos hiányában a végszükségben kötelességének tartván, eszközölte. Az sem róvható fel tehát a vádlott tényének következményéül, hogy a puszta szalmán feküdt gyermekágyas nő méhében a boncoláskor egy szalmaszál találtatott. De különben is az orvosi kijelentések értelmében a halálozás oka a méhbénulás következtében azonnal alkalmazandó orvosi segély hiányában szükségkép bekövetkezett elvérzés volt, szalmaszál pedig a méhlepénynek orvos közbenjötle nélkül történt elvételekor kerülhetett a méhbe, mi is már csak majdnem a teljes elvérzés előtt végszükségből és nem is a vádlott által eszközöltetett. Ezek szerint a jelen esetben eltekintve is attól, hogy a gyermekágyas nő megmentése még gyors orvosi segély mellett is kétséges lett volna, eltekintve attól is, hogy a szüléskor és közvetlenül azután a gyermekágyas nő férje a háztól távol és a ház nál oly rendelkező nem volt, a kit a vádlott felszólíthatott volna, hogy mihelyt a gyermekágyas nő férje haza érkezett, azt vádlott a nő állapotának veszélyességére és arra, hogy orvost hivasson, i figyelmeztette, de az egyelőre csak bábáért küldött a szomszéd | faluba s lovai nem lévén, csak ezután üzent K. János nevü só- i gorának, hogy fogasson be és hozza ki az orvost Szeredről ; sőt | igazolva van, hogy K. János egy óra hosszat késett az elindulással , s a Szeredre és onnan az orvossal visszautazás ismét egy órát vett igénybe, ugy, hogy a megérkezett orvos a nőt már halva találta; a gyermekágyas nő elhalálozása a vádlottnak sem valamely tényé- | ben, sem valamely kötelességében állott gondosság elmulasztásából származtatható nem lévén, a btk. 290. §-ába ütköző vétség miatt őt bíróilag vád alá helyezni nem lehet. De az 1879 : XL. t.-c. 92. §-ába ütköző egészség elleni kihágás sem lenne megállapítható, mert e szakasz szerint csak akkor képez már magában véve is büntetendő cselekményt az, ha valaki szabályszerű jogosítvány nélkül szülésznői teendőket végez, ha ott helyben szülész vagy szülésznő van és ezek akadályozva nincsenek ; már pedig kitűnik a vizsgálati adatokból, hogy Varr.a-Súr községben, hol az eset történt, sem orvos, sem szülész, sem szülésznő nincs és ennélfogva a nem szakértő által valamely szülésnél addig, míg szakértő bába nincs jelen, nyújtott segély a törvénynél fogva nem büntethető. A in. kir. Curia, (1894. március 1. 11,754. sz. a.) a kir. Ítélőtábla végzése az abban felhozott és e helyütt is helyeseknek talált indokoknál fogva helybenhagyatik. Azon nős egyén, a ki egy másik nöt eljegyez, a háromszori hirdetést eszközölteti, a nász napját kitüzeti, melyre a násznép már meg is jelent: nem követi el a kettős házasság kísérletét, mert bűntettének ezek csak előkészítő cselekményei, melyek a büntető törvények értelmében magukban véve nem büntethetők. Ez még nem a kettős házasság véghezvitelének megkezdése, mely megkezdés és ezzel a Btk. 65. §-ban jelzett kísérlet, a törvényes házasságkötés ünnepélyes szertartásának megkezdésével vehető bekövetkezettnek. (M. kir. Curia 1893. dec. 28. 4,464. sz. a.) Törvényszéki bírónál, ki párbajt vív, birói minősége súlyosító körülményt képez. ÍM. kir. Curia 1S93. dec. 5. 10,459. sz. a.) A váltóhamisítás esetében követendő eljárásról szóló 1874 : XVI. t.-c. 1. §-a alapján a váltóhamisításra nézve azon bíróság jár el, mely azon törvényszék területén létezik, a melynél a váltó iránt a per megindittatott. A m. kir. Curia U894. febr. 13. 142. sz.): M. Salamon felperes által, M. Antal alperes ellen a debreceni kir. törvényszék, mint váltóbiróság előtt 75 frt és jár. iránt lefolytatott váltóper eredménye szerint fenforogni látszó magánokirathamisitás bűntette miatt megindítandó eljárás iránt a kassai kir. itélö tábla hatósági területén lévő beregszászi és a debreceni kir. itélő tábla hatósági területén lévő debreceni kir. törvényszékek között felmerült illetőségi összeütközési ügyben következő végzést hozott: A fenforgó bűnvádi ügyben folyamatba teendő eljárás a debreceni kir. tszék hatósága alá tartozónak mondatik ki; mihez képest az ügyiratok a beregszászi kir. törvényszék által a debreceni kir. törvényszékhez lesznek átteendők, stb. Indokok: Habár a fennálló gyakorlat szerint bűnvádi ügyekben a bíróság illetőségét első vonalban a büntetendő cselekmény elkövetésének helye állapítja is meg 8 a jelen esetben a polgári peres iratokban foglalt adatok szerint a beregszászi kir. törvényszék hatósági területén lévő Királyháza mutatkozik azon helynek, hol a kérdéses váltó első izben használtatott ; tekintve azonban, hogy ezen általános szabály alól a váltóhamisítás esetében követendő eljárásról szóló 1874. évi XVI. t.-c. is kivételt állapit meg, a mennyiben ezen t.-c. 1. §-a szerint a váltóhamisításra nézve azon biróság jár el, mely azon törvényszék területén létezik, melynél a váltó iránt a per megindittatott s a fenforgó esetben a kérdéses váltó iránt a per a debreceni kir. törvényszéknél, mint váltóbiróságnál indittatoit meg és folytattatott is le ; ezen alapon a kérdéses váltóból keletkező bűnvádi ügyben megindítandó eljárást is a debreceni kir. törvényszék, mint büntető biróság hatósága alá tartozónak kellett kimondani. Ügyvédi rendtartási ügyekben Jogtanár a gyakorló ügyvédek lajstromába fel nem vehető. Az eperjesi Ügyvédi kamara választmánya: Az ügyvédi és rendes jogtanári állás ö.sszeférhetlennek találtatván, folyamodó kérelmévc-l elutasittatott. A m. kir Curia: Az ügyvédi kamara választmányának idézett keletű és számú határozata helybenhagyatik ; mert az ügyvédségi gyakorlattal más téren való oly foglalkozás, mely önálló jelleggel bir, össze nem fér; miután pedig a rendes jogtanán állás, melyet folyamodó elfoglal, szintén önálló élethivatásnak tekintendő : ennélfogva, valamint a jelzett tanársággal járó elfoglaltatásr.ál fogva, mely az ügyvédi teendők végzését ki is zárja, folyamodó az 1874 XXXIV t-c. 10-ik §-a értelmében a gyakorló ügyvédek lajstromába fel n- m vehető. (1894. január hó 12-én 12,600.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,918. Igás kocsis az I. oszt. kereseti adó kivetése szempontjából mezőgazdasági cselédnek tekintendő. A mezőgazdaságban mint kovács és bognár alkalmazott egyén ellenben mezőgazdasági cselédnek nem tekinthető és igy az 1. oszt. kereseti adé> d) alosztályába sorolandó. {1893. évi 8,305. szám.) 1.910. Pénzintézet által a kereskedelmi ministenumhoz a végett benyújtott kérvény, hogy valamely helyi érdekű vasút építési biztosítéka fejében letett értékpapírok tulajdonjogának javára leendő feljegyzése elrendeltessék ; bélyegmente stégben ?iem részesül. {1893. évi 8,135. szám) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>öl. Csődök: Pollák Fülöp e., újvidéki tszék, bej. ápr. 24, félsz, ápr. 28, csb dr. Perczel János, tmg. Radovánovics György. — Braun Ármin e., temesvári tszék, bej. ápr. 20, félsz. máj. 20, csb. dr. Wesztermayer Vidor, tmg. Goldmann Fülöp. — Shlger és Neumann e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 29, csb. dr. Sziits István, tmg. dr. Babes Emil — Perl Ancsel e., m.-szigeti tszék, bej. ápr. 28, félsz. máj. 7, csb. Szép Géza, tmg. dr. Korányi Gyula. — Kohn Béla e., soproni tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 31, csb. dr. Wrchovszky Károly, tmg. dr. Herbszt Lajos. — (Rross Samu e , kaposvári tszék, bej máj. 16, félsz, máj. 23, csb. Perczel Ákos. tmg. dr. Weisz Mór. — Várady Sándor e., temesvári tszék, bej. ápr. 15, félsz. máj. 15, csb. Risztics János, tmg. dr. Kedacsics. — Neumann József e., szolnoki tszék, bej. ápr. 21. félsz, máj. 12, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Friedvalszky János. — Klein Hermann e., fehértemplomi tszék, bej. ápr. 30, félsz. mái. 23, csb. dr. Répászky Béla, tmg. Muntyán Boldizsár. — Schwartz Albert e., budapesti tszék, bej. ápr. 26, félsz. máj. 9, csb. Cbira Elek, tmg. Kövesy Ignác. — Benedek Mátyás és Pollák Mór e., zilahi tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 9, csb. dr. Dózsa János, tmg. Orosz Simon. — Schlosz Ignác és neje e., székesfehérvári tszék, bej. ápr. 21, félsz. máj. 23, csb. Balog Ferenc, tmg. dr. Vermes Mihály. — Mina Alajos e., fehértemplomi tszék, bej. ápr. 15, félsz. máj. 1, csb. dr. Répászky Béla, tmg. Pichler József. — Grüll Jakab e.' szolnoki tszék, bej. ápr. 23, félsz. máj. 13, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Bathó János. — Ungerleider Zsigmond e., — - tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 15, csb. Raisz Béla, tmg. Csuka Ödön. — Mindek Kálmán e'., tszék, bej. máj. 1, félsz. máj. 30, csb. dr. Baumgarten Károly, tmg. dr. Führer Simon. Pályázatok : A budapesti V. ker. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc 31-ig. — A temesvári tszéknél a 1 b i r ó i áll. ápr. 4-ig. — A temesvári tszéknél jegyzői áll. ápr. 4 ig. — A facseti jrbságnál a 1 b i r ó i áll. ápr. 4-ig. Az eperjesi ügyészségnél alügyészi áll. ápr. 4-ig. A szentesi jrbságnál aljegyzői áll. ápr. 4-ig. — A szegedi itélő tábla kerületében 5 (öt) jogg) akornoki áll. ápr. 5-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. ápr. 5-ig. — A komáromi tszéknél aljegyzői áll ápr. 5-ig. — A csik-szeredai tszéknél jegyzői áll. ápr. 5-ig. — Az aknarahói jrbságnál jegyzői áll. ápr. 5-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)