A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 10. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. (Folytatás.)

40 • JOG. Az a körülmény, hogy a váltókifogások folytán kitűzött tárgyalásra a felek meg nem jelentek, a kifogások visszavonásával egyenlő hatályúnak nem tekinthető, a sommás végzés tehát a kifogások visszavonásával élő alperessel szemben még nem jogerős s annak alapján ellene kielégítési végrehajtás el nem rendelhető. Minthogy azonban a kielégítési végrehajtási kérelemben, mint többen, a biztosítási végrehajtási kérelem, mint kevesebb, benfoglaltatik, ennélfogva alperes ellen elrendelt és foganatosított végrehajtás, mint biztosítási végrehajtás, hatályában fentartandó. (M. kir. Curia 1894. jan. 25. 62. sz.) A vevő az árú szállításának elmulasztása miatt a szerződésszegő eladó ellen olyan aruknál is, melyek piaci vagy tőzsdei árral nem bírnak, kártérítés iránti igényét a keresk. törv. 3»3. §-a alapjáu nem csupán az árunak máshonnét történt beszerzése esetében a beszerzés és a szerződésszerű ár között mutatkozó különbözet iránt érvényesítheti, hanem a ker. törv. 272. §-a alapján elmaradt hasznát is követelheti. (M. kir. Curia 1893. dec. 19-én 1.685. sz.) Fogadásszerü árkülönbözeti üzlet csak ott jön létre, hol a a teljesítés a felek által minden kétséget eloszlató módon ki van zárva. Azon körülmény elbírálása, hogy valamely ügylet szerencseszerződésnek tekinthető-e vagy nem, birói eldöntésnek fentartott jogkérdést képez és arra nézve tanúkihallgatás el nem rendelhető. Az ügyvédnek a végrehajtás foganatosítása alkalmával tett nyilatkozata perbeli beismerés minőségével nem bír és mint nem az ügyféltől magától származó perenkivüli nyilatkozat a prts. 160. §-hoz képest az ügyfél ellen bizonyítékot nem képez. (M. kir. Curia 1893. nov. 15. 1,563. sz.) Bűnügyekben. Vádlottnak ama beisnurt cselekménye, hogy a panaszos pincéjébe, melynek zárt volta beigazolható nem volt, bemenvén, a magával vitt ruháskosarát az ott levő s panaszos tulajdonát képező tüzelöfával jogtalan eltulajdonitási célból telő rakta, azonban az e közben hallott zörej által észrevevén, hogy tetten kapatott, a már ellopott fát kosarából kiönté és elmenekült, a btkv 333. §-ába ütköző, bevégzelt lopás vétségét képezi. A tüzelőfa az állandó bírósági gyakorlat szerint élvezeti cikknek nem tekinthető. A budapesti kir. törvényszék (1892. október hó 18-án, 39,987/B. 1S92. sz. a.) : Lopás büntette miatt vádolt S. Simonná szül. E. Jetti bűnügyében következőleg itélt: Vádlott S. Simonná szül. E. Jetti a lopás vádja és következményei alól felmentetik. Indokok: Vádlott beismerte, hogy f. é. február 17 én a kis fia által talált lakatkulcsot és ruháskosarat magával vive, azon szándékkal meut le a pincébe, hogy valamelyik fülke lakatját azzal felnyitva, kosarát fával megtölti s az ekként ellopott fát fűtésre felhasználja. Ekként panaszos N. Gyuláné szül. P. Mária pincéjéhez jutva, az ezt elzáró lakatot a nála levő kulcscsal ki akarta nyitni. De mielőtt a kulcsot jól bedugta volna, a lakat leesett. Érre bemenvén a pincébe, fával megtölté kosarát, de az e közben hallott zajtól megijedve, a fát kiönté. s üres kosarával lakásába távozott. Tekintve azonban, hogy vádlott ezen előadásával szemben nincs igazolva, miszerint ál- vagy lopott kulcsot használt volna, sőt azon állítása, hogy a lakatot nem is nyitotta ki, miután az rögtön leesett, nincs megcáfolva, hanem panaszos azon kijelentésével, miszerint nem esküdhetik meg arra, vájjon a kérdéses alkalommal pincéjének lakatja be volt-e zárva vagy sem ? még támogatva is vau; vádlott ellen a btk. 333. §-ába ütköző, 336. §. 4. pontja szerint minősülő lopás bűntettének tényálladéka meg nem állapitható. Miután nevezett panaszos becslése szerint a vádlott által ellopott fa értéke 20 krt tehetett, miután továbbá a tüzelőfa élvezeti cikket képez: a khg. btk. 126. ^ ába ütköző tulajdon elleni kihágás forogna fenu. De mert ezen kihágás magánvádra üldözendő, mert továbbá panaszos kinyilatkoztatta, hogy kára nincs s hogy panaszt nem emel, vádlottat nemcsak a iopás vádja alól kellett felmenteni, de az érintett kihágás miatt nem lehetett megbüntetni stb. A budapesti kir. itélő tábla (L893. évi január hó 17-én, 11,013/892. sz. a.): A kir. törvényszéknek ítéletét helybenhagyja. Indokok: A btk. 336. §'. 4. pontjának fenforgását a kir. itélő tábla sem találta megállapíthatónak ; mert ennek a minősítésnek fenforgása zárt helyet tételez fel, mihelyt tehát kétséges az, váj jon hogy a pince ajtaja lakattal tényleg bezárva volt-e, a minősítés lehetősége feltétlenül kizárva van. A kir. itélő tábla tehát hasonlag azt fogadja el, hogy vádlottnő a fát nyilt helyről lopta, illetve lopni megkisérlette, mert miután a bizonyítási eljárás adatai szerint vádlottnő a hallott zörejre a kosárba rakott fát a helyszínén káros pincéjében a kosárból kiürítette, a fát a helyéről elmozdította s igy az elvételt megkezdette ugyan, de a tulajdonos birtokából pillauatnyira sem vonta el s azért az elvételt s igy a lopást be nem végezte. A tüzelőfa az állandó bírósági gyakorlat szerint élvezeti cikket nem képezvén, vádlottnő cselekményét nem is lehetett a btk. 126. §-ba ütköző kihágásnak, hanem kellett lopásnak és pedig a fenn előadottakhoz képest s a fa értéke alapján lopás vétség kísérletének minősíteni. Minthogy azonban vádlottnő mindjárt a hallott egyszerű zörejre és mielőtt a helyszinén valaki megjelent, vagy vádlottnő valakinek közeledtét észlelte volna: a fát kosarából azonnal visszaöntötte, a kir, itélő tábla vádlottnőt a megkezdett lopás véghezvitelétől önként elállottnak tekinti, a mi vádlott terhére eső kísérlet büntethetőségét a btk. 67. §. 1. pontja alapján kizárja. A kir. itélő tábla a kir. törvényszék felmentő Ítéletét ezeknél az indokoknál fogva hagyta helyben. A m. kir. Curia (1894. február 1-én, 3,371/B 1893. sz. a.): Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatásával vádlott a btk. 333. §-ba ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében vétkesnek nyilvánittatik s e miatt a btk. 339. és 341. §. alapján a btk. 92. §. alkalmazásával az 1892. 27. t.-c.-ben megjelölt célokra fordítandó 2 frt pénzbüntetésre s behajthatatlanság esetén egy napi fogházra, egy évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának hason tartamú felfüggesztésére Ítéltetik stb. Indokok: Vádlottnak ama beismert cselekménye, hogy 1892. február 17-én reggel a panaszos pincéjébe — melynek zárt volta beigazolható nem volt — bemenvén, a magával vitt ruháskosarát az ott levő s panaszos tulajdonát képező tüzelöfával jogtalan eltulajdonítás céljából tele rakta, azonban az e közben hallott zörejről észrevevén, hogy telten kapatott, a már ellopott fát kosarából kiönté s elmenekült, tekintve, hogy az állandó bírósági gyakorlat szerint a tüzelőfa élvezeti cikknek nem tekinthető, a bevégzett lopás vétségét képezi. Miért is vádlottat az alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával ebben kellett vétkesnek nyilvánítani. A btk. 92. §. alkalmazását a vádlott büntetlen előélete ; az ellopott tárgy csekély (20 krnyi) értéke, kár fenn nem forgása, ártatlan családja, nyomasztó vagyoni viszonya s az, hogy panaszos a vádlott megbüntetését nem kívánta, eléggé indokolják, stb. A btkv. 330. § ába ütköző bűncselekmény abban az esetben sem veszti el hivatalból üldözendő jellegét, ha a btkv. 92. és 20. §-ai alapján, mint vétség, fogházzal lenne büntetendő. (M. kir. Curia 1894. jan. 9. 5,685. sz.) A sértett félnek a végtárgyalásról igazolatlan elmaradása a vád visszavonásának csak abban az esetben veendő, ha a sértett fél az idézést tartalmazó végzésbe nem általános figyelmeztetéssel törvényes következmények súlya alatt, hanem azzal a figyelmeztetéssel idéztetik, hogy meg nem jelenése esetében ugy fog tekintetni, mintha vádját visszavonta volna. (M. kir. Curia 1894. jan. 9. 7,018. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 7,9/5. Az 1883. évi Vll. t.-c. 1. $-ában említett pénzintezetek a náluk elhelyezett tőkék f el nem :<ctt kamatai után járó töke kamatadót abban az esetben is félévenként tartoznak befizetni, ha ezek a kamatok az egyes betevő'k tőkéjéhez csak később iratnak is hozzá. {1893. évi 7,099. és 9,081. szám.) 1.916. Kálvária-alap javára tett hagyomány illetékmentességben nem részesül. (1893. évi 8,665. szám.) 1.917. Az illeték el nem évül, ha annak öt éven belüli biztosítása és szorgalmazása azért nem volt eszközölhető, mert az illetékköteles fel birtokon belül felebbezett és felebbezése csak öt év letelte után intéztetett el. [1893. évi 8,969. szám.) Kivonat a „Budapesti K.özlöny"-t»öl. Csődök: Miké (iryözö e., debreceni tszék, bej. márc. 14, félsz, ápr. 4, csb. dr. Yass Antal, tmg. Trakk Géza. — Erdélyi Ödön e., szegedi tszék, bej. máj. 1, félsz. jun. 2, csb. Steingassner Akos, tmg. dr. Csathó Kálmán. — Scllirf Farkas e., debreceni tszék. bej. ápr. 10, félsz. ápr. 25, csb. dr. Hrehus Viktor, tmg. dr. Fejér Ferenc. — Stern Hermán e., szatmár-németii tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 27, csb. Kölcsey Sándor, tmg. dr. Bródy Kálmán. — Mátyás Adolf e., csik-szeredai tszék, bej. ápr. 30, félsz. máj. 28, csb. Szentmiklósy Kálmán, tmg. Lázár Menyhért. — Engler Henrik e., pancsovai tszék, bej. máj. 12, félsz. máj. 30, csb. Rácz Lajos, tmg. dr. Scsitinszky. — Stern Károly e., budapesti tszék, bej. ápr. 12, feli?, máj. 8, csb. Szebeny Vidor, tmg. dr. Dáni Vilmos. — Mártonosy Imre e., lugosi tszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 24, csb Havas Antal, tmg. dr. Franki Nándor. — Rosenfeld Jakab e., n.-kikindai tszék, bej. ápr. 25, félsz. máj. 21, csb. dr. Schulek Kálmán, tmg. Burger István. Pályázatok : A temesvári itélő táblánál jogg> akornoki áll. márc. 16-ig. — A magyar-óvári jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 18-ig. — A zala-egerszegi tszéknél birói áll. márc. 22-ig. — A huszti jrbságnál aljegyzői áll. márc. 22-ig. — A nyárad-szeredai jrbságnál járásbirói áll. márc. 22-ig. — A zombori tszéknél aljegyzői áll. márc. 22-ig. — A győri tszéknél a 1 b i r ó i áll. márc. 22-ig. — A sátoralja-újhelyi tszéknél aljegyzői áll. márc. 23-ig. — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. márc. 23-ig. — A nagy-becskereki tszéknél jegyzői áll. márc. 23-ig.— A pécsi tszéknél jegyzői áll. márc. 23-ig. — A szolnoki jrbságnál járás-TC. 23-ig. — A kovásznai jrbságnál járásbirói áll. Az erdődi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 23-ig. birói áll márc. 23-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)