A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 11. szám - A törvénykezésnek nem célja az anyagi igazság

Tizenkettedik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1894. március 18. Szerkesztőség : V.. Kinloll-i ;ik|>iii 1 Se. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz infézcridok. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM . A törvénykezésnek nem célja az anyagi igazság. Irta : B ö 1 ö n i László, bánfi'y-hunyadi ügyvéd. — A telekkönyvbe bejegyzett személyes szolgalmaknak, továbbá a valamely személy élettartamahoz., vagy a halálozott időtartamhoz kötött lógóknak perenkivttli törlése. Irta : O's v á t h Imre, pestvidéki kir. tszéki birö. — Belföld. (A kassai ügyvédi kamara a kötelező polgári házasság mellett. — Elnük-bucsuztató a kassai kir. itélö táblánál. — A pécsi kamara felirata ügyvédi dljtörvény iránt. — A hizassigjogi törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi coditicatió 1894-ban. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKU KKI.ET : Jogesetek tára. Felsöbirúsági határozatok és döntvények.— Kivonat a i Budapesti Közlöny »-böl. (Csődök. —• Pályázatok.) Értesítés. Miután a Törvényeknek éslgazs. rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van, azon egyezségre léptünk a Rátli Mór céggel, miszerint azokat a >Jog- előfizetői részére bérmentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Felhivjuk tehát azon t. előfizetőinket, kik a törvények és igazs. rendeletek kedvezményes beszerzését igénybe akarják venni, hogy azok a 2 frtnyi előfizetési árat közvetlenül Rátli Mór könyvkereskedésébe mielőbb beküldeni sziveskedjenek, nehogy a rövid idő alatt megjelenő első füzet szétküldésében fennakadás történjék. Hogy mily kedvezményt nyújtunk ezen egyezmény által előfizetőinknek, annak igazolására felemiitjük, hogy az 1893. évi összes törvénycikkek és rendeleteknek, melyeket mi 2 frtért küldtünk az előfizetőknek, bolti ára 6 frtot tesz ki. A »yog« Törvénytára múlt (i8yj.\ vfolyamának t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 18QJ. évi igazságügyre vonatkozó rendeletek Q. ivét (117—132. lap). Ezzel teljesen befejezést nyert törvénytárunk I8QJ. év folyatna. Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A y<>g' kiadóhivatala. A törvénykezésnek nem célja az anyagi igazság.* Irta : BOLÖNI LÁSZLÓ, bánffy-hunyadi ügyvéd. Naprendszerünk csillagászati törvényeinek felismerésében és meghatározásában Kopernikus előtt épen ugy tévedtek a természettudósok, a mint tévednek felszínre jutott jogtudósaink s vele együtt a magyar igazságügyi kormány mai napság a törvénykezés gyakorlati céljának felismerésében és codificálásában. Zavarban vannak : vájjon a nap forog e a föld körül, vagy a foki a nap körül? Az új sommás töivéuy és az általános új perrendtartási javaslat a törvénykezés céljául tűzi ki az anyagi igazság kutatását és e cél érdekében állapítja meg és rendezi be az eszközöket a törvénykezés terén. Ez azonban sohase volt és sohase lesz célja a földi igazságszolgáltatásnak, hiábavaló minden idevonatkozó törekvés. Csodálatos * Bár nem osztjuk szerző nézeteit, közöljük e cikket, nem akarván elzárni, a miénktől eltérő nézetek nyilvánítását sem. A szeri. dolog, hogy a jogtudósok csalfa közvéleményének nyomása alá jutott kormány, melynek nem volna szabad a gyakorlati szempontok követelményeit egyoldalú idealismusnak feláldozni, nem képes belátni az oktalanul kitűzött lehetetlen cél utólérhetetlenségét, holott azon axiómának, hogy a törvénykezésnek nem célja az anyagi igazság, korántsem én vagyok a Kopernikusa, minden józan jogász hangoztatta ezt már századok óta. De hát mi az az anyagi igazság? Határozzuk meg ugy, hogy ue csaljunk meg ez által senkit, legkevésbé önmagunkat és maradjunk kizárólag csak a törvénykezés terén. Az anyagi igazság sikeresebb meghatározása az alaki igazság meghatározásával kapcsolatosan történhetik ; azért, midőn a törvénykezés terén valamely bonyolódott vitás ügyben magát az általáuos, mindenkire érvényes igazságot kivánjuk megállapítani : keressük az anyagi igazságot; midőn pedig a meglévő bizonyítékokhoz mérten az ítéletet és annak indokát ok- és okozati összefüggésbe hozzuk: érvényesítjük az alaki igazságot. Amaz észjogi igazság is egyszersmind, ez csak törvényesség; amaz az égben van, az isteneknek és az angyaloknak való, ez itt a löldön az emberek számára szükséges, mint épen a kenyér; amaz utópia, ez komoly cél, a mi megvalósítható. A mai igazságszolgáltatás hány alkatrészből áll ? Tekintve társadalmunk fejlettségét, áll négy alkatrészből. Ki mondja meg nekem hamarosan—mielőtt tovább olvasná e cikkecskét — hogy melyik és miféle az a négy alkatrész? Nem lehet e helyen, mint egy tudományos irányú, nagy terjedelmű könyvben, széles fenekű, megmérhetetlen szóáradattal magyarázgatni a különbségeket, azért csak vázlatos distinctiók és egyszerű körülírás segítségével felelek meg a kérdésre, okot adva inkább eszmetársitás utján a tovább gondolkozásra és lehetőleg helyes itéletszerzésre. A mai igazságszolgáltatás alkatrészei : a) az igazság; b) az érdek; c) a törvényesség és d) a hűség. A régi igazságszolgáltatás alkatrészei voltak : a) az érdek ; b) az igazság és c) a törvényesség. (A legrégibb korszakban egy állandó harc az érdek és igazság között) A perlekedő felek elfoglalva tartják az érdek-alapot, abból egy ujjnyit sem akarva engedni; a küzdő érdekek fölé egy hatalom emelkedett, legújabban az állam, mely az igazságot tűzte z.ászlójára az önös érdekekkel szemben. Ebből harc keletkezett már a legősibb időkben. Az érdek és igazság sok százados küzdelmeiben pedig kifejlődött a törvényesség, erre az alapra állították a bíróságot; végül az újabb institutiók szaporodásával előállott az ügyvédség, melynek törvényes alapja és természetes rendeltetése : a hűség. A biró az állam, az ügyvéd a felek szolgálatában áll; a bíróság hivatása képviseltjének, az államnak elveiért, vagyis az igazságért harcolni, az ügyvédség, természetes rendeltetésénél fogva hü marad az érdek-képviselethez (ha ügyvéd). Érdek és igazságépen ugy folytonos küzdelemben áll egymással szemben ma, mikor az államot a rendes biró, a feleket a diplomás ügyvéd képviseli, mintáz ősidőkben és ezen küzdelemnek ma sem az a várt és óhajtott eredménye, hogy az igazság elbukjék és az érdek virágozzék; de az se, hogy csak az igazság győzzön (summum jus, summa i n j u r i a) és az érdek ki i r t a s s é k, mert érdek nélkül nincs fizikai világ, nincs semmi; hanem cél a törvényesség, melynek kötelessége a gyakorlati életben megtompitani a »summum jus« igazságtalan élét és levagdalni az érdek botránkoztató túlhajtásait. A római classicus törvények hosszú századoknak változatos élettapasztalataiból és sokféleképen felülvizsgált birói praxisból fejlődtek ki. A classicitás megteremtője és fentartója a hosszú idő. Magyarországon a javak forgalmát és birhatását biztosító adományi rendszer több századra terjedő ideje alatt szintén Lapunk mai szama 12 oldalra terjed.