A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 9. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatío 1893-ban. (Folytatás.)
36 A JOö. ják, hogy ők tudomással nem birtak a panaszos cég védjegyéről; mindezeknél fogva a kir. itélő tábla a megrendelés mennyisége és annak körülményeiből panaszlott cég beltagjainak rosszhiszeműségét a forgalomba hozatalnál nem találta megállapithatóknak és pedig annál kevésbbé, mert adat egyátalán nem merült fel arra, hogy a panaszlott a védjegy utánzattal ellátott benedictinert árultak volna valódi helyett; miért is a kir. törvényszék végzését ezen és az ott felhozott indokok alapján helybenhagyja. A m. kir. Curia (1894. február 14-én, 12,050. sz. a.): Mindkét alsó bíróság végzésének megváltoztatásával B. Móric, B. Albert, B. Samu, mindhárman mint a »Brüder B.« soproni kereskedő cég tagjai az 1890: II. t.-c. 23 §-ában meghatározott védjegybitorlás vétsége miatt vád alá helyeztetnek stb. Indokok: A bírósághoz bemutatott bűnjeleknek az eredeti védjegyekkel ellátott árúval való összehasonlításából kitűnik, hogy a vádlottak benedictine nevezettel és oly csomagolár sal, pecséttel és jelzésekkel ellátott liqueurt oly alakú és sziníi üvegekben árultak, mikből világosan az utánzónak az a célzata, hogy saját gyártmánya a közönség által az eredeti gyártmánynak tartassék. Az utánzatokban létező csekély eltérések csak gondos megvizsgálással vétethetők észre és magukban véve részben értelem és jelentőség nélküliek, nyilván csak a származható fenyítő jogi következmények elhárítására, de nem a vevő felvilágosítására és a fecampi gyártmánytól különböző gyártmány kitüntetésére szánvák és igy tekintve az 1890: II. t.-cikknek épen hasonló esetekre célzó 25. §-át, a védjegybitorlás vétsége tárgyilag fenforog. Vádlottak beismerték, hogy tudták, miszerint a tőlük lefoglalt árú nem eredeti, hanem utánzat, a mennyiben kihallgattatásuk alkalmával ők maguk kiemelik a fenforgó eltéréseket; azt sem vonják kétségbe, hogy ez árút forgalomba hozatal végett tartották üzle tűkben. A feljelentéshez B) alatt csatolt számlából kitűnik, hogy a tilalmazott árú, habár csak egy darabban, általuk már az 18ü0: II. t.-c. életbeléptetése utáni időben árúsittatott e!. Vádlottak azon védekezése, hogy ők az árút 1887. évben vették kézhez az utánzást eszközlött gyárostól, nem áll útjában a büntető eljárásnak, mert eltekintve attól, hogy a magáuvádló védjegye már 1876. óta van teljes joghatálylyal bejegyezve (napló 11.), tehát az árúbeszerzés idejében ezen védjegy az 1884: VI. t.-cikkbe becikkelyezett kereskedelmi egyezmény II. cikke szerint a btk. akkor érvényben volt 413. §-ának oltalma alá volt helyezve, kétségtelen, hogy az árulás ténye, valamint a Bj alatti számlával igazolt tényleges eladás már az 1890. évi II. t.-c. hatályosságának idejében vitetett végbe. Mindezeknél fogva vádlottak bűnössége iránt elegendő gyanuokok forogván fenn : mindkét alsó bíróság végzésének megváltoztatásával őket a vádbeli vétség miatt vád alá helyezni kellett. 30°/o kamat nem uzsora. A pancsovai kir. törvényszék itélt: A kir. törvényszék szabadon levő P. M. 29 éves, gör. kel. vallású, büntetlen előéletű, oppovai illetőségű, ugyanottani lakos vádlottat, az 1883. évi XXV. t.-cikk 1. p. alá eső uzsora vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: Az uzsora vétségét az követi el, a ki másnak szorultságát, könnyelműséget vagy tapasztalatlanságát felhasználva, olyan kikötések mellett hitelez, melyek a neki vagy egy harmadiknak megengedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak anyagi romlását előidézni vagy fokozni alkalmasak, vagy oly mérvű, hogy az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanság mutatkozik. Minthogy azonban a vizsgálat és végtárgyalás sorún az nyert megállapítást, hogy panaszos vagyonnal rendelkezik, mig vádlott szegény ember s a vádlott által előszabott kikötések mellett nyújtott hitel panaszos anyagi romlását előidézni nem volt alkalmas, annálfogva büntethető cselekmény tárgyi tényálladéka hiányában vádlott az uzsora vétségének vádja és következményei terhe alól felmentendő volt. A temesvári kir. itélő tábla: A kir. ítélőtábla az első bírósági ítéletnek felmentő részét, vonatkozó indokainál s annálfogva is helybenhagyja, mert a sértett fél maga beismeri, hogy nyereséges fuvarozási üzletbe leendő befektetés végett vett kölcsön pénzt a vádlottól, a mely körülmény arra mutat, hogy a sértett fél a kérdéses kölcsönügylet megkötésekor az 1883. : XXV. t.-c 1. §-a által feltételezett szorult helyzetben nem lehetett, mihez képest a kölcsön felvétele a sértett fél részéről könnyelműségnek nem tekinthető ; mert továbbá a sértett fél tapasztalatlanságára nézve az eljárás során mi adat sem merült fel s igy a vádlottnak cselekményében az uzsora vétségének lényeges ismérve hiányzik ; s mert végre a sértett fél a végtárgyaláskor kijelentette, hogy nem is a kamatláb magas voltát, hanem azt tartja sérelmesnek, hogy a ténylegesen meg nem kapott tőke visszafizetésére köteleztetett, ezen kérdés feletti határozat hozatala pedig a polgári peres eljárásra tartozik. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a vádlott által panaszlónak kölcsönzött összeg és kamatai között szembetűnő aránytalanság mutatkozik ugyan; tekintve azonban, hogy panaszló, vallomása szerint, maga önkényt ígérte meg vádlottnak a 30°/o kamatot, melyre nézve a végtárgyaláson is akként nyilatkozott, hogy azt most is szívesen megfizeti; hogy tehát ezen kamat panaszló önkényes megajánlása folytán, rászedése s helyzetének felhasználása nélkül állapíttatott meg s hogy azt panaszló körülményeihez képest aránytalan ellenszolgáltatásnak maga sem veszi; tekintve azt is, hogy a magas kamat váltó alakjába rejtve köttetett ugyan ki; tekintve azonban, hogy az uzsoravétségnek a vonatkozó törvény 2. § ában foglalt ezen minősítő ismérve csak azon esetben veendő figyelembe ha különben előfeltételképen az 1. §-ban meghatározott ismérvek is fenforognak, ezen ismérvek pedig a fennebbi és az alsófokú bíróságok ítéletében felhozott s elfogadott indokok szerint hiányozván: ezeknél fogva a kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. (1893. évi október hó 25-én 2,080. sz. a.) Elrejtett dolog eltulajdonítása lopást képez, még akkor is, ha az eltulajdonító véletlenül akadt az elrejtett dologra. (Btk. 333. 365. §. M kir. Curia 1893. nov. 22. 3,933 sz.) Tartozatlan fizetésnek, tudva, mint tartozatlannak követelése és elfogadása nem képez büntetendő cselekményt. Sárga-könyv nem érvényben levő jogforrás. (M. kir. Curia i 893. nov. 2. 10,144. sz.) Vízjogi ügyekben. Vizrendöri kiliágási ügyekre nézve a felebbezés korlátozása tekintetében az 1890. évi 2,608. sz. belügyministeri utasítás nem nyer alkalmazást; mert a vízjogi fórvény íjj. §-ának utolsó bekezdése értelmében, tekintet nélkül a büntetés mérvére, felebbezésnek az első és másodfokú hatóságok egybehangzó határozatai ellen is van helye. (Földmívelésügyi minister 14,902/1893. sz. a. kiadott rendelete.) »Valamely vizimü igazolt volta a vizimüre nézve beadott panasz elutasítására indokttl nem szolgáikat, hanem a panaszt a vizimüre vonatkozó vízhasználati jogosítvány gyakorlatának szabályozása keretébeti kell eldönteni. Vizrendöri ügyekben a fél a tárgyalási költségek előlegezésére nem kötelezhető. Ily kijelentések foglaltatnak a földmívelésügyi minister urnák H. vármegye alispánjához 39,241/1893. sz. a. intézett rendeletében. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-t>ől. Csődök : Groszmaim Jakab e., szolnoki tszék, bej. márc. 17, félsz, máre. 31, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Kolozsy Antal. — Lövy Hermán e., szegszárdi tszék, bej. márc. 19, félsz. ápr. 4, csb. ifj. Zavody Albin, tmg. László Lajos —- Kaufmann Kálmán e., kaposvári tszék, bej. márc. 15, félsz, márc. 24, csb. Holics Gyula. tmg. Hochrecher. — Makovinyi József e., egri tszék, bej. március 24, félsz. ápr. 25, csb. dr. Singer Alajos, tmg. Szokolay Lajos. — Trauer Gyula e., Ipolysági tszék, bej. márc. 21, félsz, ápr. 10, csb. dr. Márton Ferenc, tmg. Tóth Gáspár. — Kuttlik testvérek e., dévai tszék, bej. 1893. dec. 20, félsz. 1894. jan. 15, csb. dr. Pajor Kálmán, tmg. dr. Farkas Béla. — Kohn Béla e., lőcsei tszék, bej. ápr. 23, félsz, máj. 18, csb. Puta Mátyás, tmg. dr. Mattyasovszky Elemér. — Hekscll Vilmos e., sz.-fehérvári tszék, bej. márc. 30, félsz. ápr. 18, csb. Balogh Ferenc, tmg. Botka Vilmos. — Moskovits Mór e., deési tszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 8, csb. dr. Bodolla Gábor, tmg. dr. Csizér Ákos. — Bene' dek Géza e , győri tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 28, csb. Proszt János, tmg. Krisztínkovich Ede. — Steril Lázár e., szolnoki tszék, bej. márc. 25, félsz. ápr. 14, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Bathó János. — Morvái Adolf e., egri tszék, bej. ápr. 18, félsz. máj. 15, csb. Singer Lajos. tmg. dr. Fodor László. — Pilitzer Adolf e., nagyváradi tszék, bej. ápr. 2, félsz. ápr. 11, csb. Jelentsik István, tmg. Rádl Ödön. — Stern László e., budapesti tszék, bej. márc. 24, félsz. ápr. 21, csb. dr. Bajkay Endre, tmg. dr. Witthalm Ágoston. — Neufeld Cecília e., zala-egerszegi tszék, bej. ápr. 2, félsz, ápr. 3. — Szálai és Elirentheil e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. ápr. 8, félsz. máj. 8, csb. dr. Bajkay Endre. tmg. Tóth Gyula. — SonnenSCheín Dávid e., szolnoki tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 18, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. dr. Körösi Lajos. — Krausz József e., szabadkai tszék, bej. márc. 27, félsz. ápr. 12, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Majoros Adolf. Pályázatok : A szentesi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 10-ig. — A nagyváradi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. márc. 12-ig. — A pozsonyi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 15-ig. — A kassai tszéknél j e g yz ö i áll. márc. 15-ig. — A debreceni tszéknél jegyzői áll. márc. 15-ig. — A vág-sellyei jrbságnál albirói áll. márc. 15-ig. — A sátoralja-ujhelyi tszéknél albirói áll. márc. 15-ig. — Topánfalván közjegyzői áll. márc. 16-ig. — A zilahi tszéknél aljegyzői áll.'márc. 12-ig. — A tenkei jrbságnál aljegyzői áll. márc. 12-ig, — A beregszászi jrbságnál b i r ó i áll. márc. 12-ig. — A soproni tszéknél bírói áll. márc. 12-ig. — A nagykikindai tszéknél jegyzői áll. márc. 12-ig. — A modosi jrbságnál a 1jegyzői áll. márc. 12-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. sz.)