A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 10. szám - A felelős őrök intézménye

Tizenkettedik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1894. március 11. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 8. s/. Kiadóhivatal: V.. Rudolf-rakpart 3. s/. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIEGYZÖI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér­mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvá ilynyal küldendők. TARTALOM : Értesítés. — A »felelös örök« intézménye. Irta : Székács Ferenc, curiai biró. — A bélyeg- és illetéki szabályok reformja. Irta : dr. O b e t k 6 Dezső, pécsi kir. tszéki aljegyző. — Telekkönyvvezetö­képzö-tanfolyam fölállítása Budapesten. Irta: Kritsa Izidor, lippai kir. s.-telekkönyvvezetö. — Belföld. (A h&zasságjogi torvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi codilicatio lS9i-ban. Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. TÁRCA : Kövy Sándor életrajza. Irta : S z i n y e i Gerzson. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a "Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — l'ályázatok.) Értesítés. Miután a Törvényeknek éslgazs. rendeleteknek ivekben való kézhezvétele és megőrzése az előfizetők egy részének terhére van, azon egyezségre léptünk a Rátli Mór céggel, miszerint azokat a »Jog« előfizetői részére bér­mentve füzetekben fogja ezentúl elküldeni. Felhivjuk tehát azon t. előfizetőinket, kik a törvé­nyek és igazs. rendeletek kedvezményes beszerzé­sét igénybe akarják venni, hogy azok a 2 frtnyi előfizetési árat közvetlenül Ráth Mór könyvkereskedésébe mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a rövid idő alatt meg­jelenő első füzet szétküldésében fennakadás történjék. Hogy mily kedvezményt nyújtunk ezen egyezmény által előfizetőinknek, annak igazolására felemiitjük, hogy az 1893. évi összes törvénycikkek és rendeleteknek, me­lyeket mi 2 frtért küldtünk az előfizetőknek, bolti ára 6 frtot tesz ki. Egyúttal tudatjuk, hogy a »Jog törvénytárai 1803. évi t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 1893. évi igazságügyi rendeletek 7. és 8. ivét (85—116. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A Jog< kiadóhivatala. N A felelős őrök« intézménye. Irta : SZÉKÁCS FERENC, curiai biró. A »] o g« m. é. 52-ik számában »fogdíj« felirat alatt megjelent cikkemben rámutattam a csendőrségi szervezet egy végzetes hibájára s jeleztem, mily bajok forrásává lett az. Hiszem, mindenkit, ki cikkemet elolvasásra méltatta, sikerült meggyőznöm arról, hogy mily bajokat idéz fel, ha a bűnese­tek felderítésére hivatott közegek az általuk vizsgált ügy iránt érdekelt felekké leszállittatnak. Nyilvánvaló tehát, hogy annyival nagyobb a veszély, ha az egész intézmény direct az érdekeltség elvére alapitta­tik. Ennek sajnálatos példáját mutatja az Alvidéken még máig divatban levő »felelős őri« intézmény. Valóban megszégyenítő közigazgatásunkra nézve, hogy erről, még mint fennálló intézményről kell szólanunk; de fájdalom, ezen institutió az Alvidék számos községében — sőt városaiban is — a községi autonómia egyik jelenté­keny megnyilvánulását képezi; holott az valóban nem más, mint: Lapunk mai sza 1. beismerése a közigazgatás tehetetlenségének — a tolvajokkal szemben ; 2. pactum ugyanezekkel; 3. tényleges felfüggesztése a \\. T. K. hatályának egy bizonyos területen ; 4. a vagyonbiztonságnak állandó veszélyeztetése a szom­szédos területek irányában ; 5. a felelős őrök fenhatóságának területén, a községi lakosok és az ott átutazó idegenek testi biztonságá­nak és szabadságának kockára tétele. De nézzünk szemébe ezen viszonyoknak. Az Alvidék — dacára, hogy ott a lakosok és közsé­gek elég vagyonosak, hogy saját területüket jól szervezett és kellően dotált rendőrség által megvédeni képesek lehet­nének : saját jól felfogott érdekük és a nagyobb sikert, állandó jó viszonyokat eredményezhető garantiák mellőzésé­vel — akár kellő értelem hiányában, akár zsugoriságból, akár • pedig a hagyományos szokástól eltérés iránt való idegenke­désből, a tolvajok által okozandó károk (lopások, rablások, mezei kártételek stb.) ellen akként védekeznek, hogy felelős őrökkel kötnek szerződéseket. Ezek mindannyian a következő pontokban culminálnak: 1. A község vagyona és más viszonyai szerint, egy bizonyos átalányösszeg határoztatik meg, mely a felelős őrök­nek lesz kifizetendő, de a melyből az év folyamában a köz­ségben előforduló károk (a szerződő másik fél irányában tanúsított gyengédségből: lopás, rablás és más e féle szavak gondosan kerültetvén) levonásba vétetnek s csak a felesleg fizettetik ki az év végén ; addig az őrök csak mini­mális havi előlegekre számithatnak. 2. A mezei rendőrségi törvény szerint kárban talált barmok és baromfiak behajtása után, bizonyos mennyiségű hajtópénz illeti meg a felelős őröket. Az első pontbeli összeg a »fizetés«, a második pont­beli pedig a »b o r r a v a 1 ó«, t. i. a mellékjövedelem, mely­ből az egész éven át a napi szükségletek kikerülnek. Jól megjegyzendő, hogy a felelős őrök esküt nem tesznek, hanem azért minden jogokkal, mik a rendőri közegeket megilletik, felruháztatnak. A biztosítási üzlet mai fejleményei szerint épen nincs kizárva, hogy valamely biztositási társulat, üzlete körébe a tolvajok által okozott károkat is felvehetné. Ha azonban ezt vállalkozásába belevonná, statisztikai adatokra alapítaná számításait. Ez ellen senkinek sem lehetne kifogása, mert ily eljárás mellett a tolvajok hatósági üldözése nem tétetnék illusoriussá, sőt a vállalkozónak épen érdekében állana: elret­tentő példákat statuálni. A szóban forgó felelős őri biztositásnál azonban, nem a mathematikai számitások vétetnek alapul, hanem az, vájjon a vállalkozó a társadalom ellenfeleivel mily intim nexus­ban áll? Tisztességes ember, kinek tolvajokkal összekötte­tése nincs, felelős őrnek nem vállalkozhatik, mert a válla­latra busásan ráfizetne. Hanem azok, kik vagy maguk is nyugalomba vonult avatott tolvajok, vagy ilyenekkel családi vagy más összeköttetésben állanak, — tehát a kockázatot áttekinteni képesek, — ily állásra sikerrel pályázhatnak, mert ezeknek módjában áll, a veszedelmet elhárítani, illetve más felé elterelni. Tagadhatatlan tehát — jóllehet a szerződésekben »pour sauver les drapeaux« kitétetni szokott, hogy a szerződő fele­lős őrök tisztességes és jó előéletű egyének — felelős őrként I annak az embernek van legnagyobb értéke, ki legveszedel­mesebb tolvaj volt (mert így tevékenysége más irányban el­| tereltetik) vagy pedig, ki a legveszedelmesebb egyénekkel ma IS oldalra terjed.

Next

/
Thumbnails
Contents