A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 9. szám - A németbirodalmi magánjogi codificatío 1893-ban. (Folytatás.)

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 9. számához. Budapest, 1894. március hó 4-én Köztörvényi ügyekben. Jelzálogul lekötött ingatlan tartozéka, a jelzálogos hitelező engedélye nélkül el nem vonható, s ha elvonatott, minden bekebe­lezett jelzálogos hitelező követelheti az értékesökkenésnek meg­felelő öss/ee liiről kézhez való letételét, és pedig nemcsak az ellen, kinek ingatlan jutalékára zálogjoga bekebelezve van, hanem ngynn­azon ingatlan társtulajdonosa ellen is. kivel bekebelezett jelzálogos hitelező semmiféle személyes jogviszonyban nem áll, a mennyiben az insratlan tartozéka ez által elidegenittetvén, a zálogjogilag bizto­sított követelés fedezetéül szolgáló ingatlan értékcsökkenését okozta. A rózsahegyi kir. törvényszék 1892. évi június hó 11-én 3944. sz. a.): Dr. Kux Adolf ügyvéd által képviselt J. szül. R. Mária felperesnek Schuchter János ügyved által képviselt E. Alajos alperes ellen 1,500 frt tőke és járulékainak birói letétbe helyezése iránti rendes perében következő Ítéletet hozott: A kir. törvény­szék a kereseti kérelemnek részben helyt ad, alperest az andrás­falvi 15. sz. tjkvben B. 31. sz. alatt f. Nándor előjegyzett tulajdon­jogra jelzálogot nyert hitelezők követelésének biztosításául 975 írt­nak birói letétbe való helyezésére kötelezi. Indokok- Felperes keresetében azt adja elő, hogy ő, illetve még jogelőde az andrásfalvi 15. sz. tjkvben A. 4. C. sz. alatt B. 81. a. b. sorozati sz. alatt alperes és J. Nándor közös tulajdonául előjegyzett ingatlanokra a C. 9., illetve engedmény folytán C. 13. sorozati szám alatti bejegyzésből kitünöleg a zálog­jogot 4,000 frt és járulékai erejéig J. Nándor közös tulajdonos ellen megszerezte, mindazonáltal alperes az ő, mint egyik jelzálogos hitelező engedélye nélkül az ingatlan átlagát megsértette az által, hogy a gyárban beépített gőzgépet és kazánt kiemelte s azt 3000 forinton eladta, minek következtében követelése biztosítására szol­gáló ingatlan értéke 3,000 forinttal csökkenvén, társtulajdonosként szereplő adósa része is értékben 1,500 forinttal kevesbedett, miért is ezen összeget jelzálogilag biztosított követelésének megóvhatása céljából birói letétbe helyeztetni kéri. Alperes tagadja, hogy a felperes követelésének biztosításául szolgáló ingatlant társtulajdonosával, kinek részét a jelzálogos követelés terheli, közösben birtokolta volna, állítván, hogy a tervbe vett téglagyár építéséhez szükséges anyagot, gépeket ki-ki külön szerezte be, s még annak felépítése előtt, mennyiben a talaj rossznak bizonyult, ki-ki az általa beszerzett részeket tetszése szerint felhasználta, tagadja, hogy a keresetbe vett gőzgép és kazán a közösnek feltüntetett ingatlan tartozékát képezte volna, mennyiben a téglagyár mint ilyen működésben nem is volt, tagadja, hogy az általa saját pénzén beszerzett gőzgép és kazánhoz fel­peres avagy társtulajdonosának bármi joga lehetne, tagadja, hogy azt L-nek 3,000 forintért adta volna el. A bizonyítási eljárás folyamán megtartott helyszíni szemle alatt alperes beismerése folytán is meg lett állapítva, hogy az alperes által eladott gőzgép és kazán az andrásfalvi 15. tjkvben A. 4. sz. alatt az alperes és felperes adósának telekkönyvileg előjegyzett közös tulajdonát képező ingatlanán épített házban, különben még most is láthatólag, csakugyan be volt építve, hogy az, a mennyiben téglákat is állítottak elő, üzemben is állott s csak később, midőn az előállított tégla be nem vallott, szűnt meg a további téglagyártás. Felperes pedig a keresethez A. alatt csatolt andrásfalvi 15. sz. hitelesített telekkönyvvel bebizonyította, hogy ezen a kereseti ingatlanból J. Nándor közösben megillető részre C. 9 , illetve C. 13. sorszám alatt zálogjogot szerzett. Minthogy pedig az ingatlanon épített gyár, ha még épít­kezés alatt is van, tartozékát képezi az ingatlannak, annál inkább akkor, midőn az már mint jelen esetben működésben van; minthogy továbbá a gyárnak kiegészítő részét képező gőzmozdony és kazán, főleg ha az beépítve alkalmaztatik, feltétlenül az ingatlan tartozékát kell, hogy képezze ; minthogy pedig a jelzálogul lekötött ingatlan és tartozéka a jelzálogos hitelező engedélye nélkül el nem vonható ; minthogy továbbá a jelzálogos hitelező jogát azon kérdés tisztázása, hogy ki és mennyit fektetett be az ingatlanok emelésére, nem érintheti; minthogy végül az eskü alatt meghallga­tott L. György az általa megszerzett kérdéses gőzgép és kazán vételárért 2,150 forintban mondotta be, a melyből bevonandó lévén azon 200 forintban meghatározott szijak, aprólékok, melyeket vevő ugyanakkor alperes lakásán vett. nem tudva, vájjon az általa meg­vett gépnél voltak-e azok alkalmazva ; tekintve, hogy válasziratában maga felperes a beigazolandó vételár felére tartja fenn keresetét: mindezeknél fogva, a mennyiben felperes rosszhiszeműsége puszta állításon kívül mivel sem igazoltatott, a keresetnek az Ítélet rendelkezése szerint helyt adni kellett. A pozsonyi kir. itélő tábla (1893. évi január hó 12-én 3,951. sz. a): Az első bíróság Ítéletének nem felebbezett azt a rendelkezését, mely szerint felperes a kereset tárgyát képező követelésének 975 frtot meghaladó részével elutasittatott, érintet­lenül ; felebbezett többi rendelkezését pedig megváltoztatja, fel­perest keresetével egészen elutasítja. Indokok: Felperes keresetét az A) csatolt telekkönyvi kivonatban foglalt bejegyzésekre állapítja, a most hivatkozott telekkönyvi kivonat szerint az andrásfalvi 15. sz. tjkvbe -4- 134. hr. sz. a. fölvett ingatlan birtoknak egy része azonban J. Nándor nevére csak előjegyezve van. A J. Nándor javára előjegyzett tulajdonjogra B. Richárd által 4,000 frt tőke és járulékai erejéig a C) 9. sz. alatti bejegy­zéssel kieszközölt, a C) 13. sz. alatti bejegyzés szerint felperesre engedményezett zálogjogi bekeblezése e szerint nem feltétlen, hanem csak a J. Nándor javára Bj 31. sz. alatt bevezetett elő­jegyzés igazolásától függő feltételes jogot állapit meg. Felperes tehát, mint B. Richárdnak engedményese, az engedmény alapján megszerzett feltételes zálogjoga alapján, alperestől feltétlen köte­lezettség teljesítését jogosan nem követelheti, mert ehhez csak ' akkor volna joga, ha feltétlen zálogot nyert hitelezőként szere­pelne. A keresetben körülirt gőzgép és kazán vételárának állító­lag J. Nándor (a felperes adósát) megillető fele részére pedig felperes végrehaji ási zálogot nem szerzett, e szerint az adós J. Nándor jogán sem léphet fel a felperes jogosan alperes irányá­ban azzal a kívánsággal, hogy ez a kérdéses gőzgép és kazán egyenértéke, illetve vételárának állítólag J. Nándor (az adóst) illető fele részét birói letétbe helyezze. Ezek alapján az első bírósági ítélet felebbezett rendelkezé­sének megváltoztatásával felperest keresetével egészen el kellett utasítani és mint pervesztest az 1868: LIV-ik t.-c. 251. §. alap­ján ugy a perbeli, valamint az ezzel egy tekintet alá eső feleb­bezési költség megfizetésére kötelezni. A m. kir. Curia (1893. évi november hó 9-éo, 3,095. sz.); A másodbiróság Ítélete megváltoztatik, felperes keresete megálla­píttatik s ebből kifolyólag a másodbiróság az ügynek érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Habár az A) mellékelt telekkönyvi kivonat szerint az andrásfalvi 15. számú telekjegyzőkönyvbe -f- 134. h. v. r. sz. alatt felvett ingatlan egy részére csak előjegyzett tulajdono­sul van bevezetve s habár a jelen perbeli alperessel, mint a jel­zett ingatlan második részének előjegyzett tulajdonosával semmi­féle személyes jogviszonyban nem áll: mindamellett a másodbiróság ítéletének megváltoztatásá­val a kereseti kérelemre vonatkozóan felperes kereseti jogát meg kellett állapítani. Mert felperes jogelőde R. Richárd a J. Nándor javára elő­jegyzett tulajdonjogra 4,000 forint s járulékai erejéig feltétlen zálogjogot nyert s így felperesnek mint jogutódnak arra nézve, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan értéke csökkenjen, érdekében áll, miután a kereseti állitások szerint alperes a kérdéses ingat­lan tartozékainak részben eladásával annak értékét csökkentette s felperes keresetét ezen értékcsökkenésnek megfelelő összeg birói kézhez való letételére irányozta, alperes ellenében a kere­seti jogot felperestől megtagadni nem lehetett. Ha testhez álló női felöltő, a nő terhes állapotára való tekin­tettel rendeltetett meg és az igy elkészített felöltő a terhesség előrehaladott állapotában kényelmetlennek mutatkozik, ezen körül­rmny nem jogosítja fel megrendelőt a rendes körülmények között használható ruhadarab átvételének megtagadására, mert a nö viselős állapotának természetes következménye, hogy a testhez álló felöltő nem készíthető el akként, hogy az a nö eme kivételes állapotának minden időszakában egyaránt kényelmesen legyen használható. A budapesti V. ker. kir. járásbíróság mint keresk. bíró­ság (1891. október 23-án 102,192/92. sz. a.): dr. Schwartz Vilmos ügyvéd által képviselt F. Dávid felperesnek, dr. Gyurkovics Gyula ügyvéd által képviselt P. Mihály alperes ellen 37 frt 16 kr. tőke s jár. iránti sommás perében következőleg itélt: Felperes kerese­tével elutasittatik stb. Indokok: Felperes keresetében azon alapon követeli a neje részére megrendelt és alperes által elkészített felöltőhöz fel­használt anyagok értékösszegét, mert az alperes által elkészített ezen felöltő felperes neje részére használhatlannak bizonyult, mert továbbá ennélfogva alperes a felhasznált anyagokat, tekintettel arra, hogy azokat felperes adta a ruhakészitéshez alperesnek, visszaadni, vagy miután azokat már felhasználta és igy elrontotta, azok értékét megtéríteni tartozik. A felöltő használhatóságának

Next

/
Thumbnails
Contents