A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 1. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban

4 A JOG. 110. §. A házasság a felbontó ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg. 111 §. A házasság felbontása esetében a házastársak vagyonjogi viszonyaira, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel, az érvényben levő jogszabályok alkalmazandók. 112. §. Ha az Ítélet csak az egyik házastársat nyilvánította vétkesnek, ettó'l a másik házastárs a házasság fennállása alatt adott ajándékait visszakövetelheti. A vétlen házastársnak a házassági szerződésben, valamint a házasság fennállása alatt a vétkes fél részére tett ajándékozási Ígéretei hatályukat vesztik. A visszakövetelésre a gazdagodási kereset szabályai irányadók. A visszakövetelés joga az örökösökre csak az esetben száll át, ha a házastárs keresettel érvényesítette. A kereset a házasság felbontásától számított egy év alatt elévül. 113. §. A nem vétkes nöt a vétkesnek nyilvánított férj vagyoni helyzetének és társadalmi állásának megfeleló'en eltartani köteles, a menynyiben ily tartásra a nó'nek jövedelme elégtelen. A tartás készpénzben eló're és rendszerint havi részletekben fizetendő. A tartást a nő kívánságára a férj biztosítani köteles. • 114. §. A kiszabott tartás felemelésének van helye : a) ha a szükséges tartás sem volt a férj vagyoni helyzete miatt megállapítható és ez idó'közben megjavult ; />) ha a tartás megállapításánál a nó'nek oly jövedelmei vétettek számításba, melyektől késó'bb önhibáján kivül elesett. 115. §. A tartásra nézve a per megindítása után a házastársak szabadon egyezkedhetnek és a nő le is mondhat róla. A tartás kötelezettség a férjnek örököseire is átszáll, ezek azonban annak a hagyaték tiszta jövedelme erejéig való leszállítását kérhetik. 116. §, A férj tartási kötelezettsége megszűnik, ha a nó' új házasságot köt. 117. §. Az elvált vétkes nö férje nevét nem viselheti. A nem vétkes nű azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezen akaratát a perben kifejezte. A biró köteles a nőnek ezen jogát a felbontó ítéletben kimondani. llS. §. A biró a felbontó Ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása feló'l is határoz. Ha a szülők másként nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak, ezen életkoron túl a nem vétkes szülőnek, ha mind a két szülő' vétkesnek nyilváníttatott, a fiúk atyjuknak, a leányok anyjuknak gondviselésére bízatnak. A biró azonban a szülők vétkességének és egyéb személyes körülményeinek figyelembe vételével a szülők egyezségétől és a fennebbi szabályoktól eltérőleg is intézkedhetik, sőt a gyermekeket harmadik személy gondviselése alá is adhatja. A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. Veszély esetén mind a bíróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás biztosítását. 119. §. Ha a biró a perben kiderített ténykörülményeket uem találja elegendőnek arra, hogy a gyermekek elhelyezése és tartása felől határozzon, a?, erre vonatkozó rendelkezést mellőzi és a per befejeztével az ügyiratokat intézkedés végett átteszi a gyámhatósághoz. 120. §. Ha a biró a felbontó Ítéletben <i gyermekek elhelyezése és tartása felől határozott, de határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé meg nem felel, a gyámhatóság a bírói határozattól eltérőleg intézkedhetik. (Vége következik.) Belföld. A polgári házasság a képviselőház igazságügyi bizottságában. (Budapest, jan. 3.) A képviselőház igazságügyi bizottságának Krajcsik Ferenc helyettes elnöklése alatt ma ülése volt, a melynek napirendjén a házasságjogi törvényjavaslat részletes tárgyalása volt. A részletes tárgyalás megkezdése előtt P o 1 ó n y i Géza annak előrebocsátásával, hogy az általános tárgyaláson nem lehetett jelen, kijelenti, hogy mikor pártjának mindenkor vallott elveihez hiven az egyházpolitikai javaslatok támogatására határozta el magát, abból a föltevésből indult ki, hogy a kormány teljesíteni fogja azt a kötelességét is, a melyet a Ház határozata a katholikus autonómia és kongresszus egybehivása tekintetében számára megszabott. A mennyiben a kormány e kötelességnek a javaslatok képviselőházi tárgyalásáig meg nem felelne, az ő magatartása az egyházpolitikai javaslatokkal szembeit lényegesen meg fogna változni. Kijelenti továbbá, hogy pártjának kardinális elve a periodikus választás elvén felépült törvényhatósági önkormányzat lévén, a mennyiben az egyházpolitikai javaslatok egyes rendelkezései ezzel az elvvel kollizióba jutnának, ily rendelkezésekhez nem járulhatna. Sajnálatát fejezi ki, hogy az egyházpolitikai javaslatok előadásával még a bizottságban sem biztak meg az ellenzéki tagok közül egyiket sem. Arra való tekintettel, hogy a javaslat részleges megokolása még mai napig sem jelent meg, azt kéri, hogy a részletes tárgyalás megkezdését halászszák el, hogy igy időt engedjenek arra, hogy e törvényjavaslat beható tájékozódás és előkészülés alapján kerüljön a bizottság tárgyalása alá. Szilágyi Dezső igazságügyminister : Röviden akarok előttem szóló bizottsági tag úr előadására válaszolni. En kijelentem, hogy ujabb általános vitát folytatni nem szándékozom. Egyes konkrét kifogásokra az illető §-oknál, ha felvettetnek, válaszolni fogok, A mi azonban azt illeti, hogy a jelen javaslat ki volna irva a németbirodalmi törvényjavaslatból, erre megjegyzem, hogy a müveit nemzetek bizonyos szellemi közösségben élnek és nem is volna helyes, ha mi magunkat azon közösségből kiszakitanók. Ezért van az, hogy egyes intézkedések minden modern törvénykönyvben ugyanazok. A mi a halasztási indítványt illeti, kérem a bizottságot, hogy méltóztassék belemenni a tárgyalásba. Az, hogy a megokolás utolsó füzete hiányzik, lehet ürügy, de nem ok. Mikor a büntető törvénykönyvet tárgyalták, a megokolást füzetenkint kapta meg a bizottság, ugy, hogy a tárgyalást a lopás §-ainál fel is kellett függeszteni. P o 1 ó n y i Géza : Nem is jó a büntető törvény. Szilágyi Dezső : De igenis jó. P o 1 ó n y i Géza : Miért adott be akkor a minister úr hozzá novellát ? Szilágyi Dezső: Minden büntető törvénykönyvnek van novellája. Különben kijelentem, hogy holnapután kezében lesz a bizottságnak az egész megokolás. Az eddigi füzetek már az ünnepek előtt kiosztattak, igy tehát elég idő volt a tanulmányozásra. Ha arra akarnánk elég időt adni, mig a forrásokat nemcsak beszerzik a bizottság tagjai, de át is tanulmányozzák, mert azokba nem lenne elég csak bekukkantani, arra másfél év is kellene. A bizottság tagjai eddig is foglalkoztak a kérdéssel. Különben én nem is érvelek tovább, a bizottság általánosságban elfogadta a javaslatot, most kérem, hogy tessék belemenni annak a részletes tárgyalásába. H a v i á r Dániel: Hozzájárulok Polónyi bizottsági tag úr indítványához, mert az általa felhozottakat nem tekintem ürügynek, hanem komoly okoknak. Én még azt teszem hozzá, hogy az első szakaszokban történnek utalások a későbbiekre, a melyeknek megokolása ma még nincs meg, igy tehát azon előző szakaszokat se lehet előbb alapos tárgyalás alá venni. Különben is Polónyi Géza időt nem mondott, sok idő nem is kell a tanulmányozásra, de az megokolást mégis be kell várni. Komjáthy Béla: A miket itt mondunk, azt nem pártszempontból, hanem egyéni álláspontomként mondjuk. En kijelenthetem, hogy a javaslatnak azonnal leendő tárgyalásához hozzájárulok azon okból, mert a javaslatot már mindenki ismeri, egész irodalom keletkezett már körülötte. Egyébiránt azt is kijelenthetem, hogy én nem a ministeri megokolás okaiból, hanem saját okaim alapján fogadom el a javaslatot, mert okaimat magából a törvényjavaslat szövegéből merítem. Polónyi Géza: Miután az a praxis, hogy ilyen kérdésekben a minister szokott dönteni, én a kérdést eldöntöttnek tekintem és nem kívánom a szavazást, de azt kérem, hogy a minister úr okolja meg, hogy miért mondottaf azt, hogy én csak ürügyet akarok használni az elhalasztásra. En ürügyekkel nem szoktam kereskedni. Akár ilyen, akár más gyanúsítások elleu tiltakozom. Engem semmi sem fog visszatartani attól, hogy meggyőződésemet szabadon és minden befolyástól menten nyilvánítsam. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Erre a hősies nyilatkozatra nem volt semmi szükség, mert mindenkinek szabadságában áll meggyőződését nyilvánítani. A ki olyan okokat használ, hogy a forrásokat kell tanulmányozni, a mire legalább fél esztendő kellene . . . Polónyi Géza: Időt nem mondottam. Szilágyi Dezső: Szakkörökre, testületekre tetszett hivatkozni és arra annyi idő kell. Egyébiránt én nem megyek bele a megokolásba. A képviselő urnák joga van azt indítványozni, a mi t akar. Többet mondok, a részletekben a legméltányosabb eljárást szándékozom követni, hogy minden objektív kritika a javaslattal szemben érvényesülhessen. Barabás Béla: Altalánosságban a javaslatot én is elfogadom. Most azon egyéni álláspontomnak adok kifejezést, hogy a közvélemény már annyira fel van izgatva, hogy minden perc drága, azért menjünk bele a részletes tárgyalásba. V e s z t e r Imre : Igaz, hogy a közvélemény fel van izgatva, azért helyes, hogy most tárgyaljunk, mert ez a tárgyalás fogja eloszlatni a félreértéseket. En kérem a bizottság tagjait — beleértve a minister urat is — hogy a nervozitást mellőzni szíveskedjenek. Szilágyi Dezső: En nem vagyok ntrvózus. V e s z t e r Imre : Az ürügy kifejezés nervózitásra vall és ezért újólag az objektivitást ajánlom a bizottság figyelmébe. Elnök: Felteszem a kérdést: elfogadják a t. bizottsági tag urak Polónyi indítványát? Polónyi Géza: Nem kívánok szavazást. K ő r ö s s y Sándor : Akkor vonja vissza indítványát. Polónyi Géza: Azt már nem teszem. A bizottság, valamennyi tagjának szavazatával kettő ellen, a halasztási indítványt elvetette. A törvényjavaslat címénél Polónyi azt a nézetét fejti ki, hogy a törvényjavaslat nem felel meg címének, mert nem öleli fel a házasságból származó vagyonjogi kérdéseket és a gyermekek törvényessége kérdését. Azt indítványozza, hogy a bizottság utasítsa a kormányt a törvényjavaslatnak ezeknek a kérdéseknek szabályozásával való kiegészítésére. ( Szilágyi Dezső minister és Teleszky István előadó felszólalásai után a bizottság Polónyi indítványát és a törvényjavaslat cimét a rendes gyakorlathoz képest a javaslat tárgyalásának befejezéséig függőben hagyja. Az első szakasz a kiskorúak eljegyzéséhez törvényes képviselőjük beleegyezését követeli. Teleszky István előadó e szakasz kihagyását javasolja, mert e rendelkezést ide csak a vagyonjogi viszonyokra való tekiu' tettel vették fel, az ezekre vonatkozó diszpozíciók pedig a javaslat más helyén megfelelőbben illeszthetők be. S zi lá gyí Dezső minister hozzájárul az előadó indítványához. Polónyi Géza szintén hozzájárul a szakasz kihagyásához. A bizottság a szakaszt törölte.