A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 8. szám - Melyik az illetékes házassági fórum? (Adalék az egyház politikai reformhoz.)

30 A JOG. Alajos ügyvéd által képviselt P. Károly alperes ellen 240 frt és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Alperes köteles 216 frt kárösszeget felperesnek megfizetni, stb. Indokok: Az A. alatt csatolt haszonbéri szerződés semmi kétséget sem hagy fenn az iránt, hogy alperes 6 évre adta ki felsőbogiári birtokát haszonbérbe, alsóboglári 12 láncnyi földjét pedig felesmívelésre és hogy ezen szerződés mindkettőre vonatkozik. Alperes az első tárgyaláson beismerte, hogy a felesmívelésre adott 12 láncnyi földet 2 év elteltével ő adta ki másoknak felesmívelésre, azt hozván fel indokul, hogy felperes felesmívelöi kötelezettségének nem képes eleget tenni; mert már ő, t. i. felperes is azt másoknak engedte át szintén felesmívelésre ; minthogy azonban a szerződés nem tiltja a haszonbérlőnek az alhaszonbérbe, illetve feles bérbeadást, felperes nem követett el szabálytalanságot az által, hogy a földeket másoknak adta át felesmívelésre, nem pedig annál kevésbé, mivel alperes nem is állítja, hogy ebből kára származott volna és ugyanazért azon körülmény vitatása és mérlegelése is elesik, vájjon felperesnek volt elegendő képessége és munkaereje a felesmívelésre. Ellenben alperes szegte meg a szerződést az által, hogy felperesnek felesmívelésre adott 12 lánc földet 2 év elteltével másnak adta ki, e részbeni beismerése alperesnek a pts 164. §. értelmében visszavonható és másitható nem lévén, azon körülmény, hogy a szerződést alperes szegte meg, beigazoltnak tekintendő és ugyan ő kártérítésre kötelezendő. A kárösszeg mennyi • ségét illetőleg az azért volt 216 frtban megállapítandó, mert a megejtett szakértői szemle szerint a szakértők ketteje felperesnek évi lánconkénti kárát 12 frt 50 krban, a harmadik szakértő pedig 40 frtban véleményezi; mert a szemle eredménye a kereseti kérelmet is fölülhaladja és mert felperes a már két részben hozott oly értelmű Ítéletben, melyekkel kára 216 frtban állapíttatott meg, megnyugodván, ezzel kifejezést adott annak, hogy ezen összeggel magát teljesen kárpótolva érzi, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1893. febr. 9. 1,371. sz.): Az elsőbiróság Ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: P. Ferenc, P. Sándor, P. Lajos, N. D. István, M. János alperesi tanuk vallomásából kitűnik, hogy az alsóboglári földet felperes, a ki azt az A. alatti szerződés mellett alperestől felesmívelésre birta, kisebb részekben maga adta ki másoknak felesmívelésre azokban az években, a melyekre kártérítést követel ; következőleg alapfalan felperesnek az az állítása, hogy a földet tőle az 1884. és 1885. években elvette és másoknak adta felesmívelésre és ez által neki kárt okozott volna. E felperesi állítás valótlan voltát támogatja még az a körülmény is, hogy felperes 1884. és 1885. években a szóban forgó földek birtokában való visszahelyeztetése iránt lépést nem tett és hogy a kihallgatott tanuk vallomása szerint az 1883. első haszonbérleti évet kivéve, magának a földek megmívelésére szükséges vonóereje nem volt. És ha felperes e miatt a felesföldet másoknak felesmívelésre kiadni kénytelen volt, akkor haszon még az esetben sem támadhatott volna, ha a felesmívelést valóban ő eszközölte volna, mert a föld termésének egyik fele a föld mívelőjét munkája és a mag fejében, másik fele pedig az A. alatti szerződés alapján mindenesetre az alperest illette volna és ugy, ha való volna is a felperesi állítás, hogy alperes a földet másnak adta felesmívelésre, ebből felperesre kár nem háramlott, stb. A m. kir. Curia (1893. szept. 6. 2,219. sz.): A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: Alperes a per folyamán beismerte ugyan, hogy a 12 lánc földet a második bérleti évben ő adta ki P. Ferenc, Sándor és Lajosnak felesmívelésre ; tekintve azonban, hogy felperes nem bizonyította azt, miszeriut alperes erőszakkal vonta el tőle a földeket, sőt azokat maga felperes adta át az új bérlőknek, a mint ezt nemcsak ezek, hanem a teljesen érdektelen D. István és Sz. György tanuk is vallották és igy a felesszerződés a peres felek közmegegyezésével szűnt meg, a mit megerősít a tanuk vallomásaival bizonyított az a tény is, hogy felperes a földek mívelésére megkívántató erővel sem rendelkezett; a mely vallomásokkal szemben felperes nem bizonyította azt, hogy az igavonó marhát csak a bérlet átruházása után adatta el; ezekhez képest a másodbiróság Ítélete a per főtárgyára nézve ez indokokból hagyatott helyben, stb. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. Már tárgyánál fog víi a kereskedelmi üzlet folytatásával járó kötelezettségen alapuló keresetre hozott idéző végzésnek a bejegyzett cégvezető kezéhez történt kézbesítése a prts 259. §-a értelmében főnökére nézve feltétlenül kötelező hatálylyal bir s a cégvezető tetszésétől, hogy akarja-e a céget képviselni vagy nem, függővé nem tehető. Azon jogok, melyek a betéti társaság kültagját a k. t. 136. §-a értelmében megilletik, a betéti társaságra nézve, mely ellen azon jogok az említett §-ban felhívott 84 - 86. §§. szerint gyakorolhatók, oly kötelezettségeket képeznek, melyek már tárgyuknál fogra kétségtelenül a betéti társaság kereskedelmi üzletének folytatásárai járó kötelezettségek jellegével birnak. Azon kérdések, hogy a kültag által a k. t. 136. §-ára alapított kamatkövetelést tárgyazó kereset a betéti társaság bejegyzett cége mint ilyen ellen vagy a társaságnak képviseletére jogosított beltagja ellen intézendö-e ; továbbá, hogy egyediili beltagjának elhalálozása ntán is a betéti társaság még bejegyzett cége, mint ilyen, pernek alanya lehet-e ra<ry nem, nyilvánralólag a per érdemére tartoznak. (Ker. tv. 38., 136. §§-ai.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltötörvényszék (1891. március 14-én 1,163/1892. sz. a.): Mérey Lajos nyitrai, illetve dr. Rudnyánszky Béla budapesti ügyvéd által képviselt özv. S. Károlyné szül. O. Hedvig mint kiskorú S. Alfréd és Ernő a S. Adolf és tsa cég kültagjainak t. és t. gyámja felperesnek, dr. j Layer János ügyvéd által védett S. Adolf és társa bej. cég alperes I elleni 9,050 frt 21 "/s kr. és jár. iránti kereskedelmi perében követI kező Ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével el' utasítja stb. Indokok: Felperes, mint a S. Adolf és tsa bejegyzett | betéti társaságnak, kisk. S. Alfréd és Ernő kültagjainak t. és t. I gyámja a nevezett társaság ellen keresetet indított 9,050 frt 21]/s krnyi összeg mint nevezett kültagok betétje után járó kamat fizetése iránt, mely keresetét E. Alajos cégvezető kezéhez kérte kézbesittetni. A cég, illetve E. Alajos perben állott, de első sorban kifogást emelt az ellen, hogy a kereset az ő kezéhez rendeltetett kézbesittetni, mert ő mint cégvezető, nem érzi magát hivatottnak arra, hogy a céget kinek egyedüli beltagja S. József felperes tudomása szerint is még a kereset beadása előtt meghalt, tehát tulajdonkép a beltag örököseit képviselni különösen oly perben, mely által érintett ügylet nem a kereskedelmi üzlet folytatásával járót képez, és melyre vonatkozó keresetet nem a cég, hanem annak beltagja ellen lett volna köteles indítani. Eltekintve ettől a kérdésektől, vájjon jogosított volt-e felperes keresetét a cég ellen indítani és a per tárgyát képező kérdés oly ügyletre vonatkozik-e, a melyben eljárni a cégvezető a k. t. 38. §-a értelmében I jogosított ? a kir. törvényszék döntőnek tekintette azt a körül ! ményt, hogy E. Alajos cégvezető kijelentette, hogy nem érzi \ magát jogosítottnak a céget ebben a perben képviselni és igy a képviseletet el nem vállalja, ennek ellenére tekinthető-e alperesi j cég szabályszerűen pörbe idézettnek és a kereset alapján, mely felperes kérelmére lett a cégvezető kezeihez kézbesítve, az abban ! foglalt kérelem iránt hozható-e alperest törvény szerint kötelező | birói határozat ? A k. t. 38. §-a szerint a cég vezetői minőség, a cégvezetőt kereskedelmi üzlet folytatásával járó, bíróság előtti és bíróságon kívüli, minden ügyletre és jogcselekvényekre feljogosítja. A törvényhozó által használt »feljogositja« szóból következik, hogy a cégvezető jogosított a céget ez ellen indított perekben képviselni, de arra nem köteles, tehát akarata ellen a cégvezetői minőségből folyó ezen joga érvényesítésére harmadik személy által nem kényszeríthető. Hogy a cégvezető a céget peres kérdésekben, akarata ellenére képviselni nem köteles, kitűnik a K. T. 93. §-a második bekezdéséből is, mely szerint a társaságot illető kézbesítések érvényességére elegendő hd azok a képviseletre jogosított valamelyik tag kezeihez történnek, a miből kitűnik, hogy a képviseletre jogosított tag egyúttal köteles a társaságot képviselni és ennek szóló kézbesítéseket átvenni, illetve azok érvényesen kézbesítetteknek tekintendők, ha esetleg a kézbesítésnél az 1868 : LIV. t.-c. 264. és 265. §-aiban felsorolt intézkedések vétettek alkalmazásba; de a törvény a cégvezetőre ily kötelességet nem ró, mert azzal csak a céget, illetve társaságot képviselő természetes vagy törvényes közegeit terheli, a mint azt a k. t. a közkereseti és betéti társaságokra vonatkozólag a 93. §-a felszámolókra, a 112. §., valamint a részvénytársaság és szövetkezetekre vonatkozólag a 186. §-ban külön meg is állapítja, de nem terjeszti azt ki a cég fakultatív képviselőjére, a cégvezetőre; s mert annak a törvényben kifejezés nem adatott, nyilvánvaló, hogy a törvényhozó nem is akarta a cégvezetőt ily kötelességgel megterhelni. Ezek szerint alperesi társaság törvényszabta módon idézve és képviselve nem lévén, a kereseti kérelem iránt, azt kötelező határozat hozható nem volt, mi okból is, a per érdemi részének mellőzésével, felperest keresetével elutasítani stb. kellett. A budapesti kir. itélő tábla (1893. február 3-án 1,785/V. 1892. sz. a.): az első bíróság ítéletét megváltoztatja, alperes céget törvényszerűen megidézettnek és képviseltnek kimondja, ehhez képest az első bíróságot jelen ítélet jogerőre emelkedése után a per érdemében határozat hozatalára utasítja stb. Indokok: A k. t. 38. §-nak abból a rendelkezéséből, hogy a cégvezetői minőség a cégvezetőt a kereskedelmi üzlet folytatásával járó, biróság előtti és bíróságon kivüli minden ügyletre és jogcselekményekre feljogosítja, önként következik, hogy a kereskedő, illetve a kereskedelmi társaság kereskedelmi üzletének folytatásából kifolyó minden peres ügyben a bírósági idézésnek a cégvezető kezéhez történt kézbesítése épen oly joghatálylyal bir, mintha az maga a kereskedő vagy a társaságot a képviseletre jogosított valamelyik tag kezéhez adatott volna. Ugyanis a törvényben használt >feljogositja« szónak csak az az értelem tulajdonítható, hogy a cégvezető, a ki a főnökével teljesen hasonló jogkörrel bir, a főnököt mindazokban az ügyekben, melyek at üzlet folytatásával járnak, feltétlenül képviselheti, a nélkül azonban, hogy a fónok hatalomkörét akár be-, akár kifelé kolátozhatná, de ebből meg az következik, hogy a cégvezető jogkörével az