A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 1. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban

A joa 3 a) ha az elhunyt halála helyén sem házastársa, sem önjogú gyermeke, sem más megbízható rokona nincs; b) vagy ha az örökösök közt oly személyek vannak, kik jogaikra fel nem ügyelhetnek s ezek törvényes képviselővel még nem birnak. Nincs helye tehát zárlatnak, ha e két eset valamelyike fenn nem forog, ha az valamely érdskelt fél részéről kéretnék is, de helye van akkor is, ha a b) pont alatti eset fen forog, habár az örökhagyó halála helyén az a) pont alatt emiitett személyek léteznek is. így nincs helye, ha valamelyik házastárs halála esetében a túlélő a hátramaradt kiskorúaknak egyszersmind törvényes képviselője ; de helye van, ha a hátramaradt házastárs (mostoha apa vagy anya) nem törvényes képviselője a hátramaradt árváknak is, ha a b) pont alatt emiitett személyek törvényes képviselővel birnak ugyan, de örökhagyó elhalálozása helyén nincsen jelen.« (Sipöcz: A gyámsági törvény 335.1.) Jóllehet a törvény értelmében törvényes képviselő alatt az atya az örökbefogadó atya (15. §.), az anya (35. §.), az örökbefogadó anya (36. §.), a nagyatya s a finembeli oldalrokonok az unokatestvérekig bezárólag (39. §.) s a házastárs (40. §.) értendő, mindazáltal a 226. § ban emiitett törvényes képviselő alatt a törvény csak az atyát, az örökbefogadó atyát, az anyát s az örökbefogadó anyát értheti, mert a gyámhatóság intézkedése előtt csak ezek tehetik meg a kiskorúak érdekében a halaszthatlan intézkedéseket így. törv. 15., 67. §.), már pedig a törvény azért mellőzi a törvényes képviselő létében a zárlatot, mert az emiitett a nélkül is megóvhatja a kiskorúak érdekeit. (Folyt, köv.) Készpénzbeli követelés iránt inditott^rendes perben hozott feltétlenül marasztaló első birósági ítélet alapján elrendelhető-e az 1881 : LX. t. c. 224. §-a alapján a biztosítási végrehajtás a teljesítési határidőn belül, ha alperes a végrehajtásra halasztó hatálylyal bíró felebbezést adott be és a marasztalt összeget nem biztosította ? Irta : Dr. BOROS JAKAB, bpesti ügyvéd. Imi ing e kérdést igennel dönti el, mert szerinte ez a végr. törv. 224. §-ában egyenesen ki van mondva s commentárjában csakis arra szorítkozik, hogy minő indokok vezették a tör vényhozást ezen intézkedésnél. Ennek indokául azt hozza fel, hogy a feltétlenül marasztaló ítélet elleni felebbezés tényéből a követelés veszélyeztetése következtethető; sokszor a jogorvoslat csakis fizetési haladék nyerése s a követelés behajtásának meghiúsítása végett vétetik igénvbe stb. Én a feltett kérdésre nemmel felelek s nézetemet a kővetkezőkkel indokolom : 1. A végr. törv. 224. §-a, szemben a 223. §-sal, arról rendelkezik, mikor van helye biztosítási végrehajtásnak veszély igazolása nélkül iss ezt arra az esetre szorítja, midőn alperes készpénzbeli követelés iránt indított perben hozott feltét lenül marasztaló első birósági Ítélet ellen, halasztó hatályú felebbezéssel élt; de már azt, hogy ily esetben a biztosítási végrehajtás a teljesítési határidőn belül is elrendelhető, nem mondja ki, holott a 223. §. 2-ik pontjában fenforgó esetben, ezt határozottan, szó szerint kimondja. Nem áll tehát az, a miből Imling kiindul, hogy t. i. a végr. törv. 224. §-ában ki volna mondva az, hogy a teljesítési határidőn belül biztosítási végrehajtás elrendelésének helye van. 2. A 224. §. épen arról intézkedik, mikor van helye bizt. végrehajtásnak, ha a követelés veszélyeztetve nincs, elesnek tehát itt azon indokok, melyeket Imling arra nézve hoz fel, hogy a felebbezés ténye veszélyt involvál. De nem áll az sem, hogy a felebbezés ténye veszélyt involvál, mert nem ebben, hanem mindig az adós vagyoni viszonyaiban keresendő a veszély létezése és annak indoka. 3. Veszély nem lévén, alperesnek az ítélet alapján joga van a teljesítési határidőn belül kényszer nélkül teljesíteni,vagy a teljesítést kényszer nélkül önkéntesen biztosítani, ezen jogától öt azon jogos ténye, hogy felebbezését nem a teljesítési határidő utolsó napján, hanem előbb adta be, meg nem foszthatja, a mi pedig bekövetkeznék akkor, ha ellene még a teljesítési határidőn belül biztosítási végrehajtás rendeltetnék el és foganatosíttatnék. 4. Nem indokolható jogilag az, hogy miért legyen súlyosabb azon marasztalt alperes helyzete ki felebbezését a teljesítési határidőn belül adja be annál, ki azt csak a teljesitési határidő utolsó napján adja be. 5. jogelv, hogy egy jogos tény, mint minő kétségtelenül a felebbezés, a ténykedőre joghátrányos nem lehet, már pedig határozottan joghátrányos alperesre az, ha ellene még a teljesitési határidőben rendeltetik el és foganatosittatik a biztosítási végrehajtás. A felhozott jogi érvekre való tekintettel, szerény nézetem szerint akkor fog a biró törvényesen és a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg helyesen eljárni, ha a felebbezés folytán még a teljesitési határidőn belül beadott bizt. végr. kérvényt a teljesitési határidő elteltéig nem intézi el s ha alperes még a teljesitési határidőben a marasztalt összeget biztosította, ugy a biztosítási kérvényt föltétlenül elutasítja azon indokolással, hogy I alperes a követelést még a teljesitési határidőn belül biztosii totta; ha pedig nem biztosítja, vagy csak a teljesitési határidő után biztosítja, ugy az első esetben a biztosítási végrehajtás ír. kérelemnek helyt adva, alperest a bizt. végr. kérvény költségeiben is elmarasztalja, míg a második esetben a bekövetkezett biztosítás folytán a biztosítási kérelemnek helyt nem adva, alperest a bizt. kérvény költségeiben mégis marasztalja azon indokolással, hogy a követelést csak a teljesitési határidő után biztosítván, mulasztása folytán felperesnek biztosítási kérelemhez joga volt, ennek költségeit tehát alperes tartozik viselni. A polgári házasság. Törvényjavaslat a házassági jogról, benyújtotta a képviselőház dec. 2-iki ülésén Szilágyi Dezső igazságügyminiszter. (Folytatás.) 92. §. A 123— 125. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmiségi vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a biró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára, vagy hivatalból is elrendelheti. 93. §. Azon jóhiszemű harmadik személyek előnyére, a kik érvénytelen házasságban élő házastársakkal az érvénytelenné nyilvánításig jogügyletekbe bocsátkoztak, az érvénytelen házasság az érvényes házasság joghatályával bir. V. FEJEZET. A házasság megszűnése. 94. §. A házasság megszűnik : a) az egyik házastárs halálával (95. §.) ; b) birói felbontással. Holttányilvánitás esetében az a vélelem irányadó, hogy a holttányilvánitott nem élt tovább annál az időpontnál, a mely az ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva. 95. §. Megszűnik a házasság az által is, hogy az egyik házastárs u másiknak holltányilvániása után házasságot köt, kivéve, ha az uj házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttányilvánitott él, vagy ha az uj házasság egyéb okból semmis, avagy a 74. §. f) pontja alapján érvénytelenné van nyilvánítva. 96. §. A házasság csak birói Ítélettel és csak a 97—102. §-okban foglalt okokból bontható fel. 97. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa házasságtörést, vagy természet elleni fajtalanságot követ el, avagy tudva, hogy házassága még fennáll, uj házasságot köt. 98. §, A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kit házastársa hűtlenül elhagyott. Hűtlen elhagyás csak akkor forog fenn : a) ha a házassági életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megbontó házasfél birói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve és e határozatnak egy év alatt igazolatlanul eleget nem tesz ; b) ha a hűtlenül elhagyó házastárs, kinek tartózkodási helye ismeretlen és legalább egy év óta hire veszett, az életközösségnek egy év alatt leendő visszaállítására birói hirdetmény utján siker nélkül hivatott fel. 99. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársa élete ellen tört, vagy kit házastársa testi épségét avagy egészségét veszélyeztető módon szándékosan súlyosan bántalmazott. 100. §. A házasság felbontását kérheti az a házasfél, kinek házastársát bűntett miatt, a házasság megkötése után jogerejűleg halálra vagy legalább öt évi fegyházra vagy börtönre ítélték. 101. §. A házasság félbontásának az eló'zó' §. alapján nincs helye, ha a házasfél a bűntettet a házasság megkötése előtt követte el és erró'l házastársának a házasság megkötésekor tudomása volt. 102. §. A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél : a) a házastársi kötelességeket szándékos magaviselete által súlyosan megsérti : /') a házastársak családjához tartozó gyermeket bűncselekmény elkövetésére, vagy erkölcstelen életre reábirja vagy reábirni törekszik; c) erkölcstelen életet megátalkodottan folytat; vagy d) a házasság megkötése után jogerejűleg öt évnél rövidebb tartamú fegyházra vagy börtönre, avagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt fogházra Ítéltetett és a biró a házasfelek egyéniségének és életviszonyainak gondos figyelembevételével meggyőződött arról, hogy a felsorolt okok következtében a házassági viszony annyira fel van dúlva, hogy a felbontást kérőre nézve a további életközösség elviselhetetlenné vált. 103. §. A ki házastársának vétkes cselekményébe beleegyezett vagy abban részes volt, a házasság felbontását nem kérheti. Az a körülmény, hogy a felbontást kérő fél ellen is forog fenn bontó ok, a kereseti jogot ki nem zárja. 104. §. A kereseti jog elenyészik, ha a házastárs a vétkes cselekményt megbocsátotta. Megbocsátásnak a per folyama alatt is helye van. 105. §. A 97., 99., 100. és 102. §-ok eseteiben a keresetet csak attól a naptól számított hat hónap alatt lehet megindítani, a melyen a házastárs a vétkes cselekmény, illetőleg a jogerejű büntető ítélet tudomására jutott. A vétkes cselekmény elkövetése, illetőleg a büntető Ítélet jogerőre emelkedése után tíz év múlva felbontó keresetnek nincs helye. Ha a házastárs a kereset megindításában erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, míg ezen akadály tart, a határidő folyása szünetel. 106. §. A felbontás iránti kérelem támogatására a kereset vagy viszonkereset alapjául szolgáló bontó ok kapcsán oly bontó okra is lehet hivatkozni, a melyre nézve a kereseti jog már megszűnt. 107. §. A felbontó ítéletben az a házasfél, kinek hibájából a házasság felbontatott, vétkesnek nyilvánítandó, Ha viszonkereset folytán mindkét fél hibájából történt a házasság felbontása, a bíró mind H két házastársat vétkesnek nyilvánítja. Viszonkereset nélkül is kérheti alperes, hogy a házasság felbontása esetében a felperes is vétkesnek mondassék ki, ha ellene bontó okot igazol ; ezen kérelmet oly bontó okra is alapithatja, melyre nézve kereseti joga már megszűnt, de a felbontás alapját képező bontó ok keletkezésekor még fennállott. A házasságtörés okából vétkesnek nyilvánított házastárs «. felbontó ítéletben eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a kivel a házasságtörést elkövette. lU8. §. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a házasság felbontása végett indított perben perképes. 109. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli.