A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 6. szám - A fiumei jogszolgáltatási állapotokról

45 később a másiknak tanácsot adni vagy ügyvédi szolgálatokat teljesíteni. 55. §. Az ügyvéd köteles az általa a fél megbízása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat hiven őrizni, a történt behajtásról a felett rögtön értesíteni és azokat a jelen törvényben az ügyvéti részére biztosított vissza t a r t á s i j o g sérelme nélkül a félnek kívánatára és annak utasítása szerint kiszolgáltatni. Ha az ügyvéd az ily péuzt vagy értéktárgyakat más célra fordította, mint sikkasztó a bürtetö bíróság által,' ha pedig büntető eljárás utján a sikkasztás megállapítható nem lenne, fegyelmileg fenyítendő. 56. §. Az ügyved köteles az elvállalt ügyekben hiven eljárni és a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalommal és pontosan megtenni és minden ügyre nézve rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügy állása abból mindenkor kivehető legyen A megbízótól nyert utasítások külön Írásba foglalandók. Köteles továbbá az ügyvéd a fél által a képviselet céljából vele közölt, avagy ezen hivatása folytán egyéb Utón tudomására eső tényeket, a melyeknek másokkal való közlése ügyfelének ártalmára lehetne, titokban tartani. Ily tények felöl tanúskodni nem köteles, sőt ügyfelének beleegyezése nélkül tanúskodásra nem is bocsátható. •:>7. §. Az ügyvéd köteles hatóságok előtt vagyontalan feleket is képviselni. A képviseletet csak akkor tagadhatja meg : a) ha a kirendelt ügyvéd az ellenféllel negyedíziglen rokon, vagy másodiziglen sógor, vagy ha az gondnokoltja avagy gyámoltja, avagy ha azzal bérleti viszonyban áll : b) ha közvetve vagy közvetlenül érdekelve van ; c) ha az ellenfelet már más ügyben képviseli; d ha lakhelyén kivül székelő hatóság előtt teendő folyamatba az ügy; e) ha ily képviseletekkel már is aránytalanul teihelve van ; /) ha a tényállásból az tünnik ki, hogy az ügy sikerrel egyáltalán nem vihető keresztül; g) ha az 54. §. esete forog fenn. Ha az ezen szakasz a) —g) pontjaiban foglalt esetek bármelyike forog fenn, az illető ügyvéd a tudomásra jutástól számított nyolc nap alatt köteles a kamara választmányának jelentést tenni; köteles azonban az a)—f) pont eseteiben a jogvesztéssel járó halaszhatatlan teendőket, különbeni vagyoni felelősség terhe mellett elvégezni. A dijakat csak annyiban igényelheti, a mennyiben az ellenfél azokban elmarasztaltatik, vagy a képviselt fél bármiképen vagyonhoz jut. 58. §.* Bűnvádi ügyekben hivatalból kinevezett védők díjai és kiadásai a büntető eljárásban meghatározott korlátok között az eljárás költségei közé veendők fel, s a bűnvádi átalány terhére az eljáró bíróság által megállapitandók s abból kifize tendők. 59. §. Ha az ügyvéd a bíróság által a per folyama alatt gondnokul rendeltetik, a megbízást az 57. §-ban felsorolt esetek kivételével köteles elfogadni. A gondnok megállapított díjait a kirendelést kérő fél tartozik előlegezni. 60. §.* Az ügyvéd megbízójának védelmében teljes szólásszabadsággal bír : köteles azonban a hatóságok előtti eljárásában a tartozó tiszteletet megóvni. 61. §. Az ügyvéd sehol sem tarthat fiókirodát. (Folyt, köv.) Belföld. Ügyvédek értekezlete. Az ügyvédi kar bajain segítendő, inult hó 2Ü-én értekezlet volt, a melyben mintegy hatvan ügyvéd vett részt. Az értekezletet dr. R o z g o n y i Jakab nyitotta meg, a ki hangsúlyozza, hogy a kar közönyösségét látja az aránylag csekély számmal történt megjelenésben, mert legalább is ötszáz fővárosi ügyvéd hive annak a mozgalomnak, mely az ügyvédi kamara választmányának működését kifogásolja. Az értekezlet elnökéül dr. Virava Józsefet ajánlja. Dr. Virava József elfoglalva az elnöki széket, miután röviden ismerteti az értekezlet célját, megindítja a kérdés tárgyalását. Elsőnek dr. Schnitzer JakaL szólal föl. Elismeréssel adózik dr. Rozgonyi Jakabnak, hogy bátorsága volt megindítani a mozgalmat arra nézve, hogy a fővárosi ügyvédek ne tűrjék tovább is hallgatag a kamara választmányának tétlenségét, mely tizennyolc év óta semmit sem tett az ügyvédség helyzetének javítására. Dr. S c h v a r t z Gusztáv előrebocsátja, hogy az értekezlet csekély látogatottságát annak tulajdonítja, mert annak irányát sokan félreérthették, abból indulva ki, hogy az értekezletet dr. Rozgonyi hivta össze. Ö részéről eljött és részt kíván venni a mozgalomban, ha a numerus clausus szóba sem jön s ha a dolog nem tisztán személyi kérdés, mert a kamarai választmány tagjainak személye ellen kifogása senkinek nem lehet. Tekinteni csak a nevek mögött levő elvekre kell, s ezért helytelenítené azt, ha a mai választmány minden tagjára kimondanák, hogy többé nem kell. Egy szűkebb bizottság kiküldését indítványozza, a mely az értekezlet jelöltjeinek listáját összeállítaná. Dr. L ö w Tivadar azért jelent meg, mert tudja, hogy ha a kamara maga nem is segíthet az ügyvédség baján, közrehathat arra, hogy az illetékes | faktorok tegyenek valamit. Ha tizennyolc év óta a kamara választmánya mitsem tett, ebben nem csak a választmány, hanem az egész kar hibás, mert ', indolenciával nézte a tétlenséget. Azt tartja, hogy egy oly bizottságot kellene j kiküldeni, mely minden személyi kérdés mellőzésével egy programmot dolgozna ki és annak alapján lehet aztán szó személyekről is. Rozgonyi Jakab dr. válaszolva a Schwartz Gusztáv dr. szavaira, ; kijelenti, hogy ő nem ragaszkodik feltétlenül a numerus clausushoz, bár az ; a véleménye, hogy midőn az ügyvédség helyzetének javításáról van szó, ez intézmény vezetne célhoz leginkább. Elismeri, hogy a kamara élén álló férfiak mindannyian tiszteletre méltó egyének, de ha ők azt mondják, hogy semmit sem szükség tenni, mert a jogszolgáltatás fejlődése úgyis segíteni fog az ügyvédek helyzetén, akkor őket újra megválasztani nem szabad. Virava elnök örömének adna kifejezést, ha az értekezlet a személyi kérdési mellőzni kívánná és csak azért lépne a cselekvés terére, mert a mostani állapot olyan, hogy a türhetetlenség határához jutott. A maga részéről egy tizenöttagú bizottságot indítványoz kiküldeni. Mielőtt a bizottság tagjait megválasztották, id. dr. Neumann Sándor emelt szót, a ki azt óhajtaná, hogy e bizottság használja fel azt az elaborátumot, a melyet a kamara közgyűlésén e tárgyban kiküldött huszonötös bizottság kidolgozott ugyan, de az előterjesztve nem lett. Az elnök ezután határozatkép kimondja, hogy az értekezlet egy 15 tagú bizottságot választ azzal az utasítással, hogy az ügyvédi kérdés tanul j mányozása után a tennivalókra nézve programmot készít s azt egy összehívandó nagy értekezlet elé terjeszti, a mely a továbbiak tekintetében fog intézkedni. A bizottságba a következőket választották be : dr. Bihari Mór, dr. C s e t é n y i Adolf, dr. Dobó Imre, dr. E u 1 e n b e r g S., dr. Füredi Mór, dr. J a k o b i Sámuel, dr. K r a 1 o v á n s z k y László, dr. l.öw Tivadar, dr. Maislis Mór, id. dr. Neumann Sándor, dr. Pollák Illés, dr. R o z g o n y i Jakab, dr. Schwartz Gusztáv, dr. Schnitzer Jakab és dr. Virava József. Felolvasták ezután az értekezlet során a szegedi, pécsi és temesvári ügyvédektől jött üdvözlő táviratokat s ezzel az értekezlet véget ért. A magyar jogász-egylet börtönügyi bizottsága mult hó 28-án, Manojlovich Emil curiai tanácselnök elnöklete alatt : ülést tartott. Ez alkalommal dr. D o 1 e s c h a 11 Alfréd titkár a ; következő véleményes jelentéseket mutatta be : Tóth Gerő budapesti kir. táblai biró a pénzbüntetésekről értekezik s annak, mint mellékbüntetésnek, a törvényből való kiküszöbölését | óhajtaná. Tóth Mór szolnoki kir. ügyész a mezőgazdasági foglalkozásoknak a letartóztatási intézetekben való meghonosítása mellett szállott síkra. Kisfaludy László a budapesti törvényi szék fogházának felügyelője készítette a felolvasásra került har1 madik dolgozatot. A bizottság által felvetett ama kérdésre, hogy a szabadságvesztésre itélt egyének kézi munkával szabadon foglalkozzanak, elméleti szempontból igennel felel. Gyakorlati szempontból azonban nem tartja azt ajánlatosnak. Az előadásokat tetszéssel fogadták. A fiumei jogszolgáltatási állapotokról érdekes közleményt hoz a »Ker. Ism. Tára« dr. Róth Páltól, melyet következőkben ismertetünk. A magyar é3 horvát-szlavón országgyűlés közt 1868. évben létrejött egyezmény, vagyis az 1868: XXX. t.-c.-be foglalt közös alaptörvény 60. §-a értelmében Fiume város, kikötő és kerület j a magyar koronához csatolt külön testet (separatum sacrae regni coronae aduexum corpus) képez és mint ilyennek külön autonómiájára és erre vonatkozó törvényhozási és kormányzási viszonyaira nézve a közös egyetértéssel való megállapodást tartotta fönn az idézett szakasz. A magyar képviselőház 1870. évi március hó l.Vén és a horvát-szlavón országgyűlés ugyanazon évi július hó 20 ik napján hozott határozata alapján a m. kir. miniszterelnök } és igazságügyminister, valamint a horvát bán 1871. szeptember 14-én kiadott rendelettel szabályozták a fentérintett viszonyokat. Ezen rendeletnek tárgyunkra tartozó lényegesebb pontjai következők : Fiúméban kir. törvényszék állíttatik fel. A járásbirósági teendőket ezen törvényszék elnöke által kirendelt egyik törvényszéki biró végzi. Másodfokban a birói hatóságot a pesti kir. tábla, harmadfokban pedig a legfőbb ítélőszék gyakorolja. A bírósági hatalom gyakorlását, a bírák és birói hivatalnokok áthelyezését, nyugdíjazását s felelősségét szabályozó magyar törvények, a fiumei törvényszéknél alkalmazott birák és bírósági hivatalnokokra is kiterjednek. A fiumei kir. törvényszék fölött a felügyelet a magyar kir. igazságügyminisztert illeti meg. A fiumei kir. törvényszék hatósága alá eső területen (Fiume város és kerülete és tengerjogi ügyekben Buccari kerület és Fiume megye tengerpartja) fennálló törvények, szokások és rendeletek továbbra is érvényben maradnak. Az ügyvédek feletti hatóságot az igazságügyminiszter, illetőleg a kir. tábla gyakorolja, vagyis tehát a ki jelenlegFiuméban mint ügyvéd kiván működni, tartozik az ügyvédi vizsgát az 1874: XXXIV. t.-c. 4. §-a értelmében Budapesten letenni és azonfelül az ügyvédség gyakorlatára az igazságügyminisztertől engedélyt szerezni. Az ügyvédek feletti jegyzéket a fiumei kir. törvényszék vezeti. A közjegyzőket szintén az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői vizsga a kir. tábla előtt tétetik le. A közjegyzői kamarákra bízott hivatalos cselekményeket a fiumei kir. törvényszék teljesiti. Az egyezmény tekintettel akarván lenni a nemzetiségi érzé-