A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 6. szám - A haszonbéri szerződések megszüntetéséről - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. Folytatás

44 A JOGK A haszonbéri szerződések megszüntetéséről. Irta : DEBRECZENV KÁROLY, ügyvéd Tisza-Füreden. Kovács Béla karánsebesi kir. járásbiró urnák a »J o g« 1893. évi folyatna 2 ik számában elmondott nézetét helyesebben jogi véleményét a haszonbéri szerződések megszüntetése tárgyában, ugy az osztr. polg. törvk. 1,118. §-a alapján mint jog szerint is, azt hiszem, minden jogász helyesnek fogja tartani ; mert a jog az, a ki szerződést szegett, az ellenében a másik szerződő fél jogosan követelheti a szerződés megszüntetését: ez ellen állást fog'alni lehet, tálát látszólag helyes érvekkel is ; de valóban helyes jogalapon nem; de azért, hogy ellenkező birói nézetek is vannak, erre nézve bátorkodom elmondani egy jogesrtet, a hol már két bíróság mondott oly Ítéletet, mely a fentisztelt járásbiró ur jogi véleményével ellenkezik. A jogeset a következő : N. haszonbérlő haszonbérbe vesz egy más vidékre költözött és részben még kiskorúak tulajdonát tevő birtokot az e tekintetbeni megbízott közvetítésével, és pedig miután a más vidéken lakó tulajdonosok a helyi haszonbérleti viszonyokkal kellőleg tájékozva sem lehettek, fele haszonbér fizetéssel, mint a hogy a szomszédos birtokok haszonbéreitettek s hozzá oly szerződéssel, melyben a haszonbérlő megszorítására, a kikötött feltételek meg nem tartása, illetve nem teljesítésére csak ez Íratott be: »ha bármely pontban foglaltakat nem teljesíteném vagy nem teljesíthetném, szabadságot adok bérbeadóknak, hogy minden ezen szerződés meg nem tartásából eredhető kár, vagy károsodások s okozott vagy okozandó költségek rajtam a fentebb emiitett kir. járásbíróság előtt előleges biztosítás intézése mellett is sommás úton megvétethessenek. « Az igy szerzett haszonbérleti jogát a haszonbérelt ingatlanokra bekebelezett. Ezután csakhamar a tulajdonosok közül a kiskorú is, férjhezmenetel által nagykorúvá lesz s elhatározzák, hogy az egész birtokot eladják; melyet aztán 3 különböző részben, külön-külön vevők vesznek meg egy időben, de külön-külön szerződésekkel, de mindannyian a haszonbérlő telekköcyvileg bekebelezett haszonbérleti jogát tűrni tartoznak még 11 évig. Haszonbérlő, ki az egész birtokot óhajtotta volna megvenni, de mások által megelőztetett, később egy részletet, a belsőséget és szőllöt meg is vette; de a külsőségből a kisebb részletet 172 — 176 holdas birtokrészt új tulajdonosoktól megvenni nem sikerülvén, ezek előtt kijelenté, hogy a haszonbéri szerződés szerint a haszonbérlet leteltével adni kötelezett vetést ő nem fogja adni, mert azt követelni új tulajdonosok jogosítva nincsenek, ő ezen kötelezettsége megváltására nézve a belsőségeket megvevőkkel kiegyezett. Tehát nyilván érvénytelennek mondja az új tulajdonosoknak ugyanazon haszonbéri szerződésből az ő tulajdonaikra eső jogait, mely haszonbéri szerződést azok, vele szemben tűrni tartoznak. Majd a szerződésben kikötött lucernást nem tart; nem trágyáz, ugart nem hagy s midőn e tekintetbeni kötelezettségei teljesítésére felhivatik, azon kifogással él, hogy miután a szerződésben nincs kikötve, hogy melyik birtokrészen tartozik lucernást és ugart hagyni, valamint trágyázni, ő a másik vevők által megvett birtokrészen hagyja és illetve teszi azokat, mire kötelezve vau. Az árkokat nem tisztogattatja, a fákat, melyeknek gondozására köteleztetett, évenkint szükségletéhez képest vágatja kifelé ; a mesgyére nem ügyel, a szomszéd annyit szántathat el a birtokból a mennyit jónak lát; a birtokon keresztül másnak utat nyitni enged, egyszóval a szerződés egyetlen pontját sem tartja meg a fizetés teljesítésén kívül, nyilván a birtok elértéktelenitésére törekszik. Ekkor, tekintettel különösen arra, hogy haszonbérlő többek előtt azt hangoztatja, hogy új tulajdonosok nem jogosultak tőle a szerződésben kikötöttek teljesítését követelni, mert azon jogok külön a vételi szerződésükben nem soroltattak fel, (mintha azok a tulajdontól elválasztható és nem a bekebelezéssel biztosított haszonbéri szerződésből folyó jogok volnának), új tulajdonosok a szerződésnek ily nyilt lábbal tiprása folytán, azt mondották : miután nem tiszteled a mi jogainkat, de sőt azok létezését is tagadod, jogaink kijátszására mással szerződői, mint tetted a vetéshezi jogunkkal, lucernást, ugart nem hagysz, nem trágyázol, a fákat pusztítod, a sáncokat nem lisztitod, a mesgyére nem ügyelsz, e birtokon útnyitást engedsz, a haszonbérletet az új haszonbérleti évvel felmondjuk : haszonbérlő pedig csak azt feleli: nincs jogotok felmondani — és a birtokban benmarad. Ekkor új tulajdonosok a szerződésben kikötött bíróság előtt haszonbérletből! elmozdítás iránti keresetet indítanak, melynek tárgyalásán haszonbérlő illetékesség elleni kifogást tesz azon indokolással, hogy új tulajdonosok nem jogutódai a haszonbérleti szerződést kötő előbbi tulajdonosoknak, mert csak egy részletet vettek az egész birtokból és a haszon béri szerződés rájuk átruházva nem lett, hanem csak az általuk vett ingatlanért járó haszonbérösszeg utaltatott reájuk, igy csak az esedékes haszonbérösszeghez van a haszonbéri szerződésből folyólag joguk, egyébhez semmihez, még a kikötött bíróság előtti perléshez sem. Igy nyíltan a bíróság előtt állította, hogy ő új tulajdonosoknak a szerződésből folyólag egyébbel nem tartozik, mint a haszonbérrel s ezzel demonstrálta, hogy az abban kitűzött feltételekkel nem tartozván, nem is akarja azokat teljesítem es ezen t o b b mint szerződésszegés, nyilt szerződés tagadása dacára, a biróság felpereseket a haszonbérletből! elmozdítás iránti keresetükkel elutasította és az alperes haszonbérlő részére, a felmerült perköltségek megtérítésére kötelezi, azért, mert a felmondást haszonbérlő nem fogadta el, felmondáshoz pedig tulajdonosoknak azért nem volt joguk, mert a haszonbéri szerződés szerint, ha haszonbérlő bármit is nem teljesítene a felsorolt feltételek közül, csak kártérítést van joga^ földtulajdonosoknak követelni. Hogy épeu ezen haszonbéri szerződést alperes nem respektálja, de sőt felperesek jogait a biróság előtt is tagadja; hogy a kártérítés az összes kikötmények nem teljesítése miatt, midőn az egész birtok értékének szándékos lenyomása nyilvánvaló, eredményre vezethet-e, ez mind mellékes dolog az eljárt biróság előtt: mert megengedte haszonbérlő, a mihez az ő engedélye sem kívántatnék, hogy ha bármit is nem teljesítene, ellene kárköveteléssel léphessen fel tulajdonos. De ha semmit sem teljesít? ha a kétoldalú szerződést csak egyoldalúnak tartja, ugy hogy földtulajdonos az ő haszonbérletét tűrni tartozik, mert haszonbérletet fizet, de egyebet tőle nem követelhet: hogy még ez nem ad jogot a felmondásra és haszonbérletből^ kimo/.ditásra, ezt már nem tudom, hogy hogy olvasta ki az eljáró biró ur a szerződésből, de az tény, hogy Ítélete a raásodbiróság által indokainál fogva helybenhagyatott, alperes nyilt szerződésszegése és az osztr. polgári törvény 1,114. §-ára lett hivatkozás dacára is. íme e jogeset szerint azon ellenvélemény, melyet, bár tisztelettel viseltetem a biróság iránt, kénytelen vagyok helytelennek tartani, a mint hiszem, hogy helytelennek fogja azt tartani, a ki ' csak valaha a kétoldalú szerződések természetéről gondolkozott és a túlterhelő munkaközben is szabott időt az alapos elbíráláshoz, i a mikor lehetetlen nem osztani a Kovács Béla karánsebesi járásj biró ur által kimondott azon jogelvet- hogy a ki szerződést I szegett: az ellen a másik fél kérelmére a szerződés megszüntei tését a biró nyugodt lelkiismerettel kimondhatja; különben jogi képtelenség volna oly kétoldalú szerződés fentartása, melyet az, kinek érdekében fentartatik, nem ismeri el a másik fél részére jogokat adónak, noha ő, az az által követeltek teljesítésére kötelezve lett, ezek teljesítési kötelezettsége alul felszabadultnak tartja magát. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) 50. §. Az ügyvéd köteles a felének ügyeire vonatkozó iratok másolatait annak kivánaíára és költségére az ügy folyama alatt bármikor kiszolgáltatni; úgyszintén köteles az ügy befejezése vagy a képviselet megszűnte után a félnek ügyiratait eredetiben átadni. Az ügyvéd a fogalmazványokat, az ügyre vonatkozó hozzáintézett leveleket, saját segédiratait, valamint az általa a fél érdekében tett fizetésekről szóló igazolványokat nem köteles megbízójának eredetiben kiszolgáltatni, tartozik azonban annak költségére azokról másolatokat kiadni. Az ügyvédi jutalomdíj vagy egyéb kiadások meg nem fize tése a kiszolgáltatás megtagadásának okául nem szolgálhat ; k ivételt képeznek az ügyvédi költségek igazolásához szükséges iratok, melyekről a fél azügyvédi díjak és k ö 11 s é g ek kielégítéséig csupán másolatokatkövetelhet. Amásoltatás költségeit a fél tartozik előlegezni. Az ügyvéd az általa felvett tény vázlatot, valamint az eredeti meghatalmazványt visszaadni nem köteles, tartozik azonban a fél által a visszavonást arra reá vezettetni, 51. §. Az ügyvéd a féltől átvett iratok hű megőrzéseért és sértetlen kiadásáért a képviselet megszűnte után is felelős, mely felelősség azonban hat hét alatt megszűnik, ha a fél az ügyvéd igazolt megkinálása folytán az iratokat átvenni vonakodott. Ez esetben az ügyvéd az iratokat megbízójának vagy jogutódainak költségére és veszélyére birói vagy közjegyzői kézhez letenni tartozik. 52. §. Ha a képviselet bármely oknál fogva megszűnik, az ügyvéd, illetőleg jogutódai kötelesek a megbízó kívánatára a költségekre adott előlegről a félnek legfeljebb három hónap alatt számot adni és a fenmaradt összeget visszaszolgáltatni. A fél az átadott számadásban, illetőleg díjjegyzékben felszámított dijak megállapítását jelen törvény határozatai szerint kérheti. 53. §.* Az ügyvéd számadási kötelezettsége azon naptól számított két év alatt évül el, a me yen a képviselet megszűnése az illető jogosított fél tudomására jutott. Az elhalt ügyvéd jogutódainak számadási kötelezettség és a képviseletből eredő egyéb felelőssége — a mennyiben az egyébként már előbb el nem évült volna — azon naptól számított két év alatt évül el, a melyen az ügyvéd halála a hivatalos lapban közzététetett. 54. §. Az ügyvéd köteles közbenjárását vagy a képviselést megtagadni oly ügybeD, mely meggyőződése vagy a fél kijelentett szándéka szerint mások jogainak kijátszását célozza; továbbá nem szabad az ügyvédnek ugyanegy időben s ugyanazon vagy azzal lényeges összefüggésben álló ügyben mindkét felet képviselni, valamint oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte,