A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 5. szám - Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. Folytatás

AJOG. De ha még azt is hozzáveszszük, a mit cikkíró ur állit, hogy 4 törvénvnyel s mintegy 10 rendelettel 6 éven át csak 200 községben fejezték be a telekkönyvi betétek szerkesztését: akkor alapos lehet a remény, hogy e munkálatoknak az egész országban való befejezését megérik talán majd — az unokák. Es elvégre valljuk be az igazat, hogy az egész országban nagy hiányát érezzük egy dr. Wessely Józsefnek. De hogy aztán ebben a telekkönyvi vitában, mely csak hasznos lehet, mily jogon imputálja nekem cikkező ur, hogy nyilt, őszinte s tárgyilagos nézetem közlésére nem az ügy iránti buzgóság, hanem az 1880: XXIX. t-e. 70. §. 12. pontja vezérelt volna : igazán nem értem, ha csak cikkező ur nem tartozik azok közé a ritka tudósok közzé, a kik száz mértföldnyi távolságról is képesek egy teljesen ismeretlen embernek a szivébe és zsebébe belátni. Ha netán ezekhez tartoznék : ám akkor olyan tudománynak van birtokában, a mely tömérdek kincset ér, de" a melyet nem szokás nyilvánosan fitogtatni. A személyes támadás és gyanúsítás nekem nem volt soha se fegyverem, se kenyerem. Ha egyszer-másszor irtain valamiről, tettem ezt mindig a közügy iránti érdeklődésből, de soha személyes érdekből. Constatálhatom, hogy : Jogi lapjainkban a komoly viták közepette cikkíró ur hangja és érvelése eddig ismeretlen volt. Nem is jogásznak való az ! Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) IV fejezet. Az ügyvédkedés megszűnése. •37. §. Az ügyvédkedés az ügyvéd elhalálozásán kívül megszü nik : 1. ha az ügyvéd önkéntesen lemond ; 2. ha a magyar álla mpolgarságot elveszti: 3. ha büntető vagy fegyelmi bíróság jogerős Ítélete folytán az ügyvédkedéstöl elmozdittatott. 38. §. Az ügyvédi kamara választmánya a 37. §. eseteiben, az illető ügyvédet az ügyvédi kamara lajstromából hivatalból kitörli, a mennyiben azonban a megszüntetési okok kiderítése vizsgálatot tesz szükségessé, ezt hivatalból eszközölteti. A kitörlő határozat az illető ügyvéddel közlendő, ki az ellen felebbezéssel élhet 39. § Az ügyvédkedés megszűnte a hivatalos hírlapban auuak megemlítésével, vaijon az halál, lemondás, az állampolgárság elvesztése vagy elmozdítás folytán következett-e be, közzéteendő, az igazságügyminiszterhez feljelentendő, a kamara területén létező bíróságokkal és az összes ügyvédi kamarákkal közlendő. 40. §. Az ügyvéd halála és eltűnése e3ettn, vagy h a az ügyvéd a 137. §.4. pontja alapján felfüggeszt e t e 11, az ügyvédi kamara választmánya az iratok és értékek leltár melletti biztosítása végett az illetékes kir. törvényszék vagy járásbíróságnak a leltározás foganatosítása céljából való megkeresése által rögtön intézkedik és a halaszthatatlan teendők teljesítésére gondnokot rendel, kinek kezéhez azonban kézbesítések nem eszközölhetők. Azon esetben, ha a kamara székhelye távolabbra esik, az iratok és értékek zár alá vétele iránt az illetékes járásbíróság, a kamara megkeresése nélkül közvetlenül i s intézkedik miről a kamara választmányát azonnal értesiti. 41. §.* Ha az ügyvédkedés az ügyvéd elhalálozásán kivül eső ok miatt szűnt meg, ha az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától a 137. §. 1., 2., 3. és 5. pontjai alapján felfüggesztetett, ha más kamara területére költözött át, valamint mozgósítás esetén köteles az ügyvéd azon kamarai tagot, a kit a halaszthatlan teendők ellátásával megbízott, azonnal bejelenteni s a mennyiben e kötelezettségének a felhívástól számított három nap alatt eleget nem tenne, a kamara az előző szakasz intézkedéseinek megfelelő alkalmazásával hivatalból rendel részére gondnokot. 42. §.* Az előző két szakasz eseteiben további kézbesítések az ügyvéd kezéhez nem eszközölhetők, ezek a félnek, a mennyiben máskép nem intézkedett, saját kezéhez adandók át és a fél egyúttal ujabb képviselő kirendelésére hívandó fel. A függőben levő záros határidők csak a fél személyes értesítése napjától számithatók. 43. §.* A 40. § eseteiben jogosítva van a gondnokul kirendelt ügyvéd az iratok leltározása és megőrzése fejében az illető felektől, ügyenkint 2 frtot meg nem haladó díjat szedni, melylyel köteles a kamarának évenkint elszámolni. Az iroda-gondnok díjait a kamara választmánya állapítja meg, mely azt az ezen szakasz .értelmében befolyt pénzből utalványozza. A leltározás és gondnok-kirendelés egyéb eseteiben a gondnok díjait azon ügyvéd viseli, kinek irodája részére a gondnok kirendeltetett. V. Fejezet. Az ügyvédek jogai és kötelességei. 44. Ji- Az ügyvéd jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni. A meghatalmazottak vagy közjegyzők által való képviseletre nézve az ez iránt rendelkező törvények és szabályok tartatnak fen. 45. §.* A ki a nélkül, hogy erre törvény által jogosítva volna, díjért feleket bíróság vagy hatóság előtt képvisel, zugirászat kihágását követi el és 100 frtig terjedő pénzbüntetéssel, ismétlés vagy a zugirászatnak üzletszerű folytatása esetén két hónapig terjedő elzárással és 300 forintig terjedő pénzbüntetéssel büntettetik. Ha állami, törvényhatósági vagy községi tisztviselő marasztaltatik el zugirászat miatt, ugy ez fegyelmileg is büntetendő, valamint azon ügyvéd is, a ki nevét a zugirászat elpalástolására odakölcsönzi. Kötelesek a hatóságok a tudomásukra jövő zugirászkodást az illetékes bíróságnál nyomban feljelenteni. 46. §. Az ügyvéd köteles a megbízó félnek az átvett iratokról téritvényt, a felvett előlegről pedig nyugtát adni. állapotban, mely lázadás s ily mozgalmak által nincsen megzava rodva a magánosok viszonyaiban is, tehát azon jogsérelmeknél is, a melyek a külföldiek ellenében elkövettetnek, milyenek voltak néhányan a meggyilkolt olaszok között. Mert helyesen irta e tárgyról M. C a 1 v o : »L'etat n'est pas seu'ement obligé d'assurer l'empire de la justice entre les divers membres de la société dont il est l'organ ; il dóit encore et tout particu'.érement veiller á ce que tous ceux qui sont placés sous son autorité n'offensent ni les gouvernements, ni les citoyens des autres pays.«-' CAz állam nemcsak köteles a társadalom különböző tagjai közt biztosítani a jog kiszolgáltatását, hanem különösen arra is felügyelni, hogy azok, kik hatalma alá helyezvék, ne bántalmazzák sem a kormányt, sem a más államok polgárait.) Vattel pedig az ujabl kori nemzetközi jog codificatora azt mondja : »Si vous láchez la bride á vous sujets contre les nations étrangéres, celles-ci en useront de mérne envers vous; et au lieu de ce'.te société fraternelle, que la nature a établie, entre tous les hommes, on ne verra plus qu'un affreux brigandage de nation á nation«. »Si la nation, ou son conducteur approuve et ratifie le fait de ses sujets, elle en fait sa propre afifaire; l'offensé dóit alors regarder la nation comme le veritable auteur de !'injurie«. Hogyha nem fékezitek alattvalóitokat az idegen nemzetek ellenében, ezek ugyanazt teendik ellenetekbe és a testvériesség hclvett, melyet a természet az emberek között létesített, a nemzetek rablóbandákká alakulandanak egymás irányában. És ha a nemzet vagy vezetője helyesli alattvalóinak ily tetteit: akkor a sértett fél azon nemzetet ugy tekintheti, mint a sérelem valódi szerzőjét.) Az olasz kormány tehát teljes joggal követelte, hogy törvénvteleiiül, az ököljog alapján kivégzett alattvalóiért az amerikai állam által elégtétel adassék. És ez által legkevésbé sem igényel Amerikában tartózkodó, letelepedett olaszok részére kivételes jogokat s kiváltságos helyzetet. Szorosan ahhoz ragaszkodik, a mit a nemzetközi jog megeDged s megállapított. Ahhoz, a mi az 1 Revue de deux Mondes. 2. Livr. pag. 350. emiitett 1871. évi szerződésben is kifejezteíett ezen szavakkal: »Ils joliiront á cet égard des mémes droits et priviléges (t. i. az olaszok) qui sont ou seront accordés aux uationaux«. (Ok (t. i. az olaszok) e tekintetben azon jogokat s kiváltságokat élvezendik, melyek a nemzetbelieknek adattak vagy adatni fognak.) És nem áll az, a mit az amerikai külügyi minister kifogásul felhoz, kérdezvén: »De quoi l'Italie peut-elle se plaindre, alors I que nous'ne faisons aucune différence entre les Italiens et nos nationaux?« (Akkor miért panaszkodik Olaszország, ha semmi küI lönbséget sem teszünk az olaszok s a mi állampolgáraink között ?) Az igaz, az osztrák volt minist' rnek hg. Schwarczenbergnek 1850-ben kelt diplomatiai jegyzékében is az fejeztetik ki, hogy : »Quelque disposées que puissent étre les nations civiliI sées d'Éurope á étendre les limites du droit de protection, elles ne le seraient jamais au point d'accorder aux étrangers des priviléges que les lois territoriales ne garantissent pas aux nationaux«. (Az európai civilisált nemzetek bármily hajlandók legyenek is a ! védelmi jog határait kiterjeszteni, oda nem fognak emelkedni, j hogy az idegeueknek oly kiváltságokat adjanak, melyeket a hazai ; törvények a honosoknak nem biztosítottak.) Az olaszok azonban csak azt követelik, a mit az állam töri vényei minden amerikai polgárnak megadnak, különösen a bünI tető jog terén. Ok nem követelnek kiváltságos jogokat, sőt inkább i azon panaszkodnak, hogy reájok is nem alkalmaztattak azon tör| vények, melyek ily esetekben a honpolgárokra érvényesek s köte| lezök. Azt panaszolják ugyanis, hogy a rendes bíróság köréből elvonattak, a törvény által előirt bűnvádi eljárás a márc. 14-iki áldozatok irányában nem alkalmaztatott; tőlük minden védelem elvonatott s igy a személyi jogbiztosság miuden kellékeitől megi fosztatván s törvényen kivül helyeztetvén, önkényileg kivégeztettek ; mind oly tények, melyek tiltatnak a törvény által a polgárok irányában. Panaszolják, hogy magának az amerikai alkotmánynak rendelkezései meg lettek sértve, miután abban világosan mondatik : »Le congrés aura le pouvoir de definir et de punir les offenses