A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 5. szám - A sikkasztás és furtum possessionis - A néprögtönbiráskodás törvénye Észak- Amerikában. A Linch törvénye. Befejező közlemény 5. [r.]

34 A JOG. A 9,005 ügybejövetel közt érkezett 311 sommás per (ebben 60 kereskedelmi). 153 hagyatéki, 719 polgári s 118 büntető folyó ügy, 719 vétség és kihágás s 590 kpp. ügy. A sommás és kpp. perek nagyrésze bonyolult, a mi abból is látható, hogy érdemleges Ítélettel 18'.Jl-ben 235, 1892-ben 137 sommás, 1891-ben 338 s 1892-ben 289 kpp. per lett befejezve. Azonfelül nem hagyható figyelmen kivül, hogy a hagyatéki ügyek óriási mérvben szaporodnak. így, mig pár évvel ezelőtt a hagyatéki ügyek száma évenként 20—2') volt, addig 1891-ben már 104-re, 1892-ben pedig 153-ra szökött. Ezen aránytalan szaporulat ugy fejtendő meg, hogy annak előtte az elhalt házközösségi tag vagyona hagyatéki eljárás nélkül ipso iure a házközösségre szállott, helyesebben a házközösségben visszamaradt, miután a legritkább esetek közé tartozott, hogy valamely házközösségi tag végrendelkezett, vagy a házközösségnek utolsó tagja volt; ellenben most, midőn a házközösségek a járás fele részében megszüntetvék s másik fele részők napról-napra megszüntetés alatt áll, a hagyatéki ügyek a megszüntetések arányában sokszorozódnak. Van pedig a karánsebesi kir. járásbiróságnál 1 járásbiró, 1 albiró, 2 irnok és 2 díjnok rendszeresítve — de az utóbbiak egyike felett folyton az elbocsátás Damocles-kardja függ, a mint hogy a múlt évi július, augusztus és szeptember hónapokban nem állott szolgálatban — tehát oly elenyésző parányi személyzet, a minővel aránylag kevés egyes biróság van dotálva széles e hazában és a mely személyzettel — jóllehet a járásbíróság minden ítéletet szóval hirdet ki, minden szóbeli panaszra felperesnek szóval tüz határidőt s a bizonyítást rendelő határozatokat a felekkel és képviselőikkel szóval közli — az ügymenetet fentartani s a bírói ügyv. szabályok rendelkezéseinek eleget tenni, hogy csakis a bíró sajátképi functiójának és rendeltetésének megbénításával, a jogkereső közönség érdekei halasztást nem tűrő kielégítésének érzékeny sérelmével és a jogszolgáltatás kényes természetű, minutiósus követelményeinek sok esetben figyelmen kivül hagyásával lehetséges, az bizonyításra nem szorul. Pedig egy inagy. kir. járásbíróság, melyet különösen az itteni sajátságos viszonyok közt a lakosság sűrűen látogat és igénybe vesz, szervezetében és működésében ezen exponált vidéken oly harmonicus egészet kellene, hogy képezzen, a mely imponál és minden ízében tiszteletre készt. Senki sem tagadhatja, a ki a dolgok mélyébe tekint, hogy a nagyjában vázolt nehézségekkel küzdő karánsebesi s ehhez hasonló situátiójú bíróságok munkás-kérdésének megoldása ezeknél fogva immár acuttá vált és a sommás eljárásról szóló javaslat törvényerőre emelkedésének idejére fenn nem hagyható, mert a halogatás helyrehozhatlan veszélyeket vonna maga után. Hogy pedig rovásunkra teljesith étlen vágyak ne essenek, ezeket a legszerényebb mértékre szállítjuk le, a fogalmazási szakban kizárólag működő két bíró feladatának betöltését egyelőre továbbra is zúgolódás nélkül e 1 v á 11 a 1 j u k, v i s z o n t azonban egy Írnoki állásnak a meglévő kezelő személyzet keretében való rendszeresítését, mint elodázhatlan szükségességet jelöljük meg*, mert a jelenleg kiadóul és irattárnokulalkalmazott egyik irnok teendőinek tengerárján ingó lélekvesz tőre tekintettel, az volna az egyedüli sajka és mert elvégre nem lehet csak frázis, hogy: »i u s t i t i a est regnorum fundamentum!« A sikkasztás és furtum possessionis. (JBtk. 359. és 368. §-a.) Irta: POLGÁR JÓZSEF, vámos-mikolai járásbiró. I. A btk. 359. §-a szerint sikkasztásnak tekintetik, ha a biróság vagy más hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a nála hagyott, reá bizott ezen dologra nézve a btk. 355. §-ában megjelölt cselekmények valamelyikét elköveti. A bűntett vagy vétség alanya tehát a törvény meghatározása szerint csakis maga a tulajdonos lehet és más nem s a btk. 359. §-a csakis az ellen és akkor alkalmazható, ha a zár alá vett és nála hagyott dolgokat a tulajdonos idegeníti el, vagy elzálogosítja. Hogy a törvény ezen rendelkezése nem tökéletes és eriminalisticai szempontból nem egészen helyes, annak igazolására elég kiemelni azt, hogy az nem kimerítő, nem foglalja magába és nem helyezi bűnvádi felelősség alá a btk. 359. §-ába ütköző sikkasztás delictumának összes képzelhető subjectumait és ennek az a folyománya, hogy oly egyéneket is rendel fenyiteni, a kik a sikkasztást egyáltalán el nem követhetik, mig a valódi tettest sok esetben nem büntethetőnek qualificálja. Mert akár a zárlat, legyen az polgári vagy fenyítő, akár pedig a végrehajtási eljárásra legyünk tekintettel, azt kell constatálnunk, hogy a mig egyfelől számtalan esetben oly dolgok is vétetnek zár alá, a melyek nem képezik azon egyén tulajdonát, hanem csakis birtokában találtattak, a ki ellen a birói vagy más hatósági zárt eredményező eljárás elrendeltetett, foganatosíttatott, addig másfelől áll az * Csakugyan szerény kívánság, mi bizonyára teljesíttetni is fog. A szerkesztőség. TÁRCA. A néprögtönbiráskodás törvénye ÉszakAmerikában. (A Linch törvénye.) Irta: dr. SZOKOLAY ISTVÁN, budapesti ügyvéd. — A »Jog« eredeti tárcája. (Befejező közlemény.) Mult év márc. 17-én New-Yorkban egy rendőrtiszt körntját végezvén, köztéren egy revolveres olasz által megtámadtatott, mondván: az amerikaiak megölték honosaimat s én megöllek tégedet. A rendőrök megkötözték s börtönbe szállították. Ugyanezen időben Chicagóban 3 olasz gyilkosságot kísérlett meg FrankHagardon azért, mivel azt merészelte mondani, hogy az összes Maflát fel kellene akasztani. Az olaszok közt általában az ingerültség, a bosszú érzete a new-orleansi eset miatt tetőfokra emelkedett. Meetingek, titkos szövetkezetek keletkeznek az amerikaiak elleni szenvedélyek kielégítésére. Jersey Cityben gyászprocessiót rendeztek, melynek élén két feketébe öltözött leányka haladt előre. Brooklynbeu egy nagy gyülekezet elnöke háborúval fenvegetődzött, ha a meggyilkoltakért elégtétel nem adatik. New-York állam Troy városában néhány száz olasz gyülekezetet tartott, állítólag revancheszövetkezet alakítására. A nép berontott a gyülhelyre és számos revolverlövések cseréltettek. Herletonban — Pensylvániában — titkos meetinget tartottak, melyben elnökük stilétjére esküdtek, hogy szerencsétlen honfitársaikért bizonyos számú amerikait fognak feláldozni. Szó volt kísérletekről is: New-Orleanst megtámadni, Pittsburgot ostrom alá venni, a vasutat lerombolni, stb. Fentebb említettük, hogy vannak európai államférfiak is, kik a 1 i n c h a g e szabályozott eljárásáról álmodoznak. Ez következőleg képzeltetik, illetőleg elöállittatik. A nép — a mob — valamely köztéren összegyülekezik s a büuös, vagyis az, ki valami gonoszságért gyanúba vétetett, elővezettetik. A hatóság, melynek szemei előtt folyik le az egész jelenet, ekkor közbelép s követeli a törvény nevében, hogy a büuös neki kiadassék. A gyülekezet elnöke e feletti nyilatkozatra szólítja fel a jelenlevőket, kik kézfelemeléssel szavaznak. Ha a szavazás a kiadatás megtagadására szól, a bölcs magistratus quasi re bene infecta protestatio mellett eltávozik. Ezután bizonyítási eljárás tartatik. Tanuk hallgattatnak ki mind a vád, mind a védelem szempontjából. Egyszersmind az elnök a néptömeghez fordul s megkérdi, ki akarja szavát emelni a vádlott érdekében, tehát annak védelmére. Ha védője akad a vádlottnak, az meghallgattatik csendben s mig csak be nem fejezte védbeszédjét. És ezt követi végre az ítélethozatal, mi szavazás utján mondatik ki. Hogy ezen eljárás csak képzeletben létezik, nem szükséges igazolni. Az elősorolt linchelési esetek mindannyi bizonyítékok a mellett, hogy azokban a bűnvádi eljárásnak legtávolabbi s legcsekélyebb formaságai sem alkalmaztatnak; a védelemnek s bármily jogi biztosítéknak még árnyéka sem fordul elő. Még soha egy eset sem fordult elő, melyben a linchelés a puszta brutális ököljog érvényesítésén felülemelkedett volna. Nem is képzelhető az másképen, miután a linchelés tisztán a vad szenvedélyek műve, a melyeknek kielégítése a dolog természeténél fogva formaságokat és szabályozást el nem tűrhet. Azért is teljesen alaptalan s valótlan (ames Brycenek következő állítása: La loi de Linch, qiielquu choquante qu'elle puisse paraitre aux Européens, est actuellement dégagée de toute violence arbitraire.«4 (A Linch-törvény, bármily botrányosnak mutatkozik is az európaiak előtt, jelenleg ment minden önkényes erőszaktól.) 4 American commonwealth.