A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 4. szám - Vajkay Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

16 A JOG. tetésre, végül L. Jakab vádlottat a k. btkv. 87. és 21. §-ai alapján 50 kr. fö- és 50. kr. mellék pénzbüntetésre vagy ennek behajthatlansága esetében 12-12 órai elzárásra itéli. F. Istvánnál a btkv. 341. §-ában meghatározott mellékbüntetést a btkv. 54. §-a alapján mellőzi. Elmarasztalja továbbá a kir. törvényszék valamennyi vádlottat egyetemlegesen az eddig felmerült 6 frt 30 kr. eljárási költségnek, valamint H. Józsefet F. István részére 52 frtban megállapított kártérítési összegnek az Ítélet jogerőre emelkedésétől, a felmerülendő rabtarlási költségeknek pedig a felszámítás közlésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében. A bűnügyi költségeket H József, D. Pál és F. Istvánnál az 1890. évi XLIII. t.-cikk 4. §-a alapján egyelőre behajthatatlanoknak nyilvánítja. A vádlottak terhére kiszabott pénzbüntetéseket az 1887 : VIII. t.-c. által megjelölt célokra fordíttatni rendeli. Indokok: Vádlottak beismerése által beigazolást nyert, hogy 1891. évi január hó 18. napján L. Jakab korcsmájában H. József, F. István, D. Pál és T. János huszonegyest játszottak. Minthogy pedig a végtárgyalás alkalmával a kiderítettek szerint a bankban 6—7 forint, tehát a játszók vagyoni állásához képest tekintélyes összeg forgott; miután továbbá tudvalevő, hogy ezen játéknál a nyereség vagy veszteség nem a játszók ügyességétől, hanem a véletlentől függ, kétségtelen, miszerint nevezett vádlottak a k. btkv. 88. §-ába, L. Jakab pedig, ki a tiltott játékot korcsmájában megengedte, a k. btkv. 89. §-ába ütköző szerencsejáték által elkövetett kihágást követte el. Beigazolást nyert továbbá az összes vádlottak előadásával az is, hogy a kérdésben forgó estén F. István, D. Pál bankadó tulajdonát képező és 6—7 forintot tevő betétből D. Pál, valamint a többi játszók beleegyezése nélkül 4 frtot oly célból vett ki, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, minélfogva tekintettel arra, hogy a 4 forint tulajdonát nem képezte s hogy ezt ennek dacára a tulajdonos beleegyezése nélkül vette el, cselekménye, tekintettel az összegre, a btkv. 333. §-ába ütköző és a 334. §. szerint minősülő lopás vétségét képezi, mert nem volt figyelembe vehető vádlottnak azon, mivel sem igazolt védekezése, hogy a kérdéses összeget azon okból vette ki, mivel korábbi nyeresége dacára játszótársai öt a nyereményben részesíteni vonakodtak. Igazolva van továbbá a végtárgyalás adatai, nevezetesen vádlottak előadásával, miszerint már akkor, midőn F. István a 4 frtot a bankból elvette, közte és H. József között dulakodás fejlődött ki, melynek végeztével F. István kalapja hátrahagyásával a korcsmahelyiséget elhagyta. H. József vádlott tagadta ugyan, hogy az ezt közvetlenül követő időben F. István bármiként is bántalmazta volna, — tekintve azonban, miszerint H. József is beismerte azt, hogy F. István eltávozása után kevés vártatva, egy karos székkel kezében a korcsmahelyiségből kiment, — tekintve, miszerint S. János, F. Gábor és D. Pál előadása által beigazoltatott az is, miszerint H. József a szobába visszatérve, azt mondta: »elvitte ugyan F. István a pénzt, de megadtam neki a magáét«, tekintve, miszerint az orvosi látlelettel beigazoltatott, hogy F. István a kérdéses időben súlyos testi sértést szenvedett, mi közben a félkarja is eltört, tekintettel arra, hogy F. István sérelmeztetése után F. Gábor és Cs. János előtt azonnal panaszkodott, hogy őt H. József bántalmazta, — tekintettel végül arra, hogy a vizsgálat folyamán semminemű gyanú sem merült fel arra nézve, hogy F. István sérelmeztetését H. József követte volna el; mindezeknél fogva H. József vádlott ellenében a btkv. 301-ik §-ába ütköző és a 302. §. szerint minősülő súlyos testi sértés büntette miatt teljesen beigazoltatott, miért is őt ezen bűncselekményben bűnösnek kimondani kellett. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett valamennyi vádlottra nézve a büntetlen előélet, továbbá L. Jakabnál azon körülmény, hogy ő mintegy kényszerítve volt a tiltott szerencsejátékot korcsmájában megengedni, miért is ellenében a k. btkv. 21. §-a volt alkalmazandó; végül H. Józsefnél enyhítő körülményül vétetett, hogy a verekedést F. István kezdette, illetőleg arra ő szolgáltatott okot. A kártérítési összegben, valamint a bűnügyi költségekben való marasztalás a bűnösség megállapításának jogi következménye. (1881. október 15. 2,607.) A győri kir. itélő tábla : F. István vádlottat a btkv. 341. §-a alapján a szabadságvesztés - büntetés kiállásától kezdődő egy évi hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére is elitéli; ezzel a változással egyebekben az első bíróság ítéletének H. József és F. Istvánra vonatkozó felebbezett részét illető indokolásán felül még azért hagyja helyben, mert a F. István sérülése ugy ennek, valamint a kezelő orvos véleménye szerint is öt hétig tartott, az ítéletnek többi nem felebbezett része érintetlen marad. (1892. január 25. 2,324.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a fennálló gyakorlat szerint oly bűnvádi ügyekben, melyekben több vádlott irányában hozott Ítélet a vádlottak előtt különböző időben hirdettetik ki, a kir. ügyész az Ítéletnek első izben tett kihirdetésekor tartozik valamennyi vádlottra nézve a felebbezés iránti nyilatkozatát bejelenteni ; tekintve, hogy a jelen bűnügyben a kir. itélő tábla ítélete F. István vádlott és a kir. ügyész előtt a vizsgálati napló 32. sz. a. jegyzőkönyv tanúsága szerint 1892. január 13-án hirdettetett ki s ekkor a kir. ügyész csupán F. István ellen felebbezett; tekintve, hogy ugyanazon ítéletnek a vizsgálati napló 35. sz. a. jegyzőkönyv szerint H. József vádlott előtt 1892. március hó 10-én eszközölt kihirdetése alkalmával a kir. ügyész ezen vádlott terhére is felebbezett ugyan, ezen felebbezése azonban a fentebbiek szerint elkésettnek tekintendő, a kir. ügyésznek H. József elleni felebbezése mint elkésett visszautasittatik s a másodfokú bíróság ítélete csupán H. József és F. István vádlottak és ez utóbbi vádlott terhére a kir. ügyésznek felebbezése folytán vétetvén felülvizsgálat alá; tekintve, hogy - birtoklás jogérvényes megszerzéséhez törvényszerű jogcím kívántatik ; tekintve, hogy a büntetendő cselekmény elkövetése által törvényszerű jogcím, tehát ezen alapuló jogos birtoklás sem szerezhető ; tekintve, hogy a szerencsejáték a kihágási btkv. 88. §. által tiltott és büntetendő cselekményt képez ; tekintve, hogy ezek következtében azon 4 frt, melyet F. István az úgynevezett »huszonegy« szerencsejátékon : elvesztett s mely összeg a D. Pál által tartott úgynevezett »bank«j ban volt, törvényszerűen és jogosan nem ment át D. Pál birtokába ; tekintve, hogy az emiitett összeg már annál fogva sem mehetett át D. Pál birtokába, mert a büntető törvénynek épen az képezi alapfelfogását, hogy azon cselekményt, melyet az büntetendő cselekménynek állapit meg, mindenekelőtt semmisnek, jogilag nem létezőnek, magában és hatályában érvénytelennek tekintvén, ebből folyólag tehát azon 4 frtnyi összeg, melyet F. István tiltott szerencsejátékban elveszített s mely még az előtte levő bankban volt, a melyre vonatkozólag tehát F. István sem tulajdonosi akaratát, —• animus domini — sem a személyes jelenlétben és a physikai hatás gyakorlásának fel nem adott képességében nyilvánuló megszakitlan folytonos cselekvőségét fel nem adta, jogi értelemben F. István tulajdonából, illetőleg birtoklásából ki sem juthatott ; tekintve, hogy ezek alapján F. István, a midŐD a kérdéses 4 frtot a még mindig előtte volt bankból kivette, nem vett ki »idegen ingó dolgot«, hanem a törvény értelmében még mindig az ö tulajdonát képező dolgot vette magához ; tekintve, hogy e szerint F. István kérdéses cselekményében — a lopás léi nyegesebb tényeleme : az »idegen ingó dolog« és ennek tulajdonítása hiányozván, a btkv. 333. §-ában meghatározott lopás tényálladéka feltétlenül ki van zárva ; tekintve továbbá, hogy a k. btkv. 88. §-ába ütköző szerencsejáték által elkövetett kihágás csupán j pénzbüntetéssel levén büntetendő, az ezen kihágás miatt H. Jó! zsefre kiszabott 3 forint pénzbüntetés főbüntetést képez ; tekintve, I hogy a btkv. 53. §-ának második bekezdése szerint csupán a , mellékbüntetésül kiszabott pénzbüntetés változtatandó át — be| hajthatlanság esetén — azon nemű szabadságvesztés-büntetésre, a melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül Ítéltetett; tekintve, hogy I H. Józsefre a pénzbüntetés nem mellékbüntetésül szabatván ki, az behajthatlanság esetén börtönre át nem változtatható, hanem a k. btkv. 15. és 22. §-a szerint elzárással helyettesítendő ; tekintve, hogy F. István levén a szerencsejáték kezdeményezője s ő fokoz ván a nagyobb bank adását és a játéknak magasabb tételekkel való folytatását, azért cselekménye szigorúbb beszámítás alá veendő, ezeknél fogva mindkét alsóbb fokú bíróság Ítéletének részben való megváltoztatásával H. József a kihágás miatt reá kiszabott 3 frt pénzbüntetés behajthatlansága esetén — börtön helyett — egy napi elzárásra Ítéltetik, F. István pedig a lopás vétségének vádja alól felmentetik, azonban a terhére fenmaradt szerencsejáték által elkövetett kihágás miatt az alsóbb fokú bíróságok által reá kiszabott pénzbüntetés 15 (tizenöt) frtra emeltetik s behajthatlanság esetén ezen pénzbüntetés 3 (három) napi elzárásra változtatik át, egyebekben a kir. itélő tábla Ítélete az abbaii felhozott és az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott vonatkozó indokoknál fogva helybenhagyatik. (1892. október 20. — 3,138.) Kivonat a „Budapesti Közlöny".J>ői. Csődök : Hacker Vilmos e., nagy-kanizsai tszék, bej. febr. 10, félsz. febr. 20, csb. Nábráczky Lajos, trng. Dezsényi Árpád. — Klein Zsigmond e., kaposvári tszék, bej. febr. 13, félsz. márc. 1, csb. Holics Gyula, tmg. Krisanich József. — Ambrus Jakab e., debreceni tszék, bej. febr. 10, félsz. márc. 22, csb. Balogh Imre, tmg. Torday Gábor. — Iváncsevits Milos e., goszpicsi tszék, bej. febr. 20, félsz. febr. 21, csb. Nevecserei Vladoje, tmg. Dumits Gányó. — Reich Vilmos e., zilahi tszék, bej. febr. 13, félsz. márc. 13, csb. Lederer Zsigmond, tmg. Pákay László. — Sonnenberg M. 1). e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. márc. 28> félsz. ápr. 27, csb. Forrásy Ferenc, tmg. Wittmann Mór. —(JrOSS Lajos e., temesvári tszék, bej. febr. 24, félsz. febr. 28, csb. Kirvay Döme, tmy. Székely Mihály. — Grünbaum Pál e., kaposvári tszék, bej. márc. 7, félsz, márc. 27, csb. Holics Gyula, tmg. Németh István. — Heisler és Elein e., szegzárdi tszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 24, csb. Biróy Béla, tmg. Morvay István. — Fürst Ede e., komáromi tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 11, csb. Hegymegby László, tmg. Katinszky Lipót. Pályázatok : A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. jan. 25-ig. — A debreceni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jan. 25-ig. — A keszthelyi jrbságnál albirói áll. jan. 26-ig. — A vízaknai jrbságnál aljegyzői áll. jan. 26-ig. — Az ipolysági tszéknél jegyzői áll. jan. 27-ig. — A kaposvári tszéknél jegyzői áll. jan. 27-ig. — Az aradi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 27-ig. — A szegzárdi jrbságnál albirói áll. jan. 27-ig. Nyomatott a „Pest' könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.