A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 4. szám - Vajkay Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

A J O Gr. 15 bírósági ítélet megváltoztatásával az első bírósági ítélet hagyatik helyben stb. Indokok: Alperesnek azon kifogásai, hogy felperes a fenforgó esetben csak perújítással élhetett volna, hogy a követelés jogcíme ki nem mutattatott és hogy a követelés börzei árkülönbözeti ügyletekből származván, bírói uton nem érvényesíthető, a másodbirósági ítéletben felhozott és az első bírósági Ítéletből elfogadott indokokból helyesen lettek figyelmen kivül hagyva. Tekintve pedig, hogy az évi részletekben fizetni kötelezett 100 frtot meghaladó nagyobb részletek, esetleg az egész tartozás egyszerre fizetésére vonatkozó A. alatti kikötés nem értelmezhető akként, hogy a fizetés teljesítése teljesen alperes önkényére és tetszésére van bizva, hanem annak megállapitása a fenforgó körülmények tekintetbe vételével a biróság belátásától függ ; tekintve továbbá, hogy alperesnek azon előadása, hogy a kötelezettség vállalása óta anyagi viszonyai változatlanok és igy nincsen azon vagyoni helyzetben, mely a fizetést lehetővé tenné, nem nyújt elégséges alapot arra, hogy a fizetés terhe alól bizonytalan időre felmentessék, hanem alperes mint kifogást tevő fél a törv. rdts. 152. §. értelmében oly adatokat és körülményeket tartozott volna felhozni és bizonyítani, melyeknek tekintetbe vétele mellett a biróság a fizetési időt méltányosság szerint a ker. törv. 331. értelmében meghatározza; tekintve, hogy alperes semmi oly bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt fel sem hozott, melyek arra vallanának, hogy alperes az A. alattiban vállalt fizetési kötelezettségének ez idő szerint eleget nem tehetne ; s tekintve, hogy az A. alatti okirat kelte óta a kereset beadásáig már több, mint 12 év telt le és igy semmi ok sem forog fenn arra, hogy a teljesítési időpont bekövetkezettnek ne legyen tekintendő és alperes 15 nap alatt a teljesítendő fizetésre kötelezhető ne legyen: a másodbirósági ítélet megváltoztatásával az első bírósági ítélet helybenhagyandó volt stb. A régrehajtás hatálytalanítása iránti keresetek a váltóbiróság előtt is megindíthatok, ha az ezen biróság által elrendelt vésrehajtások megtámadásáról van szó. A nyíregyházai kir. járásbíróság (1891. november 20-án 9,53. sz.) Kovács Lajos ügyvéd mint B Sámuel csödtömeggondnoka. felperesnek dr. Kemény Mór ügyvéd által képviselt B. E. és fia cés Balkányi Gyula ügyvéd által képviselt E. és F. cég és nem védekezett R. H. és fia cég alperesek ellen végrehajtás hatálytalanítása és jár. iránti perében a B. E. és fia cég javára az itteni 5,547/91. sz. végzés alapján 1891. június 13-án foganatosított kielégítési végrehajtást, továbbá E. és F, cég javára az itteni 5.683/91. sz. végzéssel 1891. június lG-án és R. H. és fia cég javára: az itteni 5,702/91. számú végzéssel 1891. június 16-án foganatosított biztosítási felülfoglalásokat az idézett végzésekkel és azok minden következményeivel együtt hatálytalanoknak nyilvánítja. Indokok: I. és II. r. alperesek egész védekezésüket arra fektetik, hogy közadós B. Sámuel szeriutök nem levén kereskedő, az ellene intézett végrehajtás fizetésképtelenségét meg nem állapítja. Azonban ezen védekezés tarthatatlan, mert az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyv tanúsítja, hogy közadós B. Sámuel üzlete oly terjedelemmel bírt, mely a kisipar üzletkörét meghaladja és mivel ő ugyanezen jegyzőkönyvből kivehetőleg árúk vételével foglalkozott oly célból, hogy azokat feldolgozva tovább adhassa, őt különben, ki nem falun, de Kis-Várda városában a megye egyik élénk forgalmú helyén létezett, az 1875 : XXXVII. t.-c. 3. §-a szerint kereskedőnek kellett tekinteni, a mint ezt már a debreceni kir. itélő tábla 3,545/91. sz. határozatával ki is mondotta. Közadós ezen minőségének bírálatánál figyelembe nem vehető a 2. sz. alatti helyhatósági bizonyítvány sem, mert Kis-Várda városának rendezett tanácsa nem levén, elöljárósága iparhatósággal nem bír és igy ily bizonyítvány kiállítására hatásköre nincs. Minthogy pedig tény az, hogy közadós ellenében a panaszlott jogcselekmények a csődnyitást megelőző 15 napon belül lettek foganatosítva, minthogy továbbá a birói végrehajtás elrendelésének ténye a közadós cselekményét helyettesíti, minthogy végre alpereseknek már magából azon körülményből, hogy közadós, mint kereskedő lejárt váltótartozásait ki nem fizetve, a végrehajtás foganatosítását, üzletének bezárását eltűrte, fizetésképtelenségét tudniok kellett, ezeknél fogva a csődtörvény 27. §. 2. pontját alkalmazni és a megtámadott jogcselekményeket hatálytalanoknak kimondani kellett. A debreceni kir. ítélő tábla (1892. június l én, 581.): A kir. törvényszék Ítélete az előző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik s az eljárt törvényszék utasittatik, hogy a peres iratokat az 1881 : évi LIX. t.-c. 5. §. értelmében illetékes eljárás végett a kir. törvényszék, mint közpolgári ügyekben eljáró bírósághoz tegye át. Indokok: A váltó biróság mint külön ügybiróság hatáskörébe csak azon ügyek tartoznak, melyeket a váltóeljárás 3. § a mint a váltóbiróság hatáskörébe tartozókat, világosan megjelöl, tekintve, hogy a váltóeljárás felhívott szakasza szerint a megtámadási perek a váltóbiróság hatáskörébe utasítva nincsenek, a kir. törvényszék mint váltóbiróság hivatalból észlelendő szabálytalanságot követett el, midőn a hatásköréhez nem tartozó keresetet elfogadta s tárgyalást rendelt s abban a perben ítéletet hozott : miért is az első fokú Ítélet az előző eljárással együtt megsemmisítendő volt. S minthogy az 1881 : XVII. t.-c. a megtámadási perekre nézve a birói hatáskör tekintetében külön rendelkezést nem tartalmaz s igy az 1868 : LIV. t.-c. általános szabályai szolgálnak irányadóul, a peres iratoknak az 1881. évi LIV. t.-c. 5. §. [ értelmében a nyíregyházai kir. törvényszékhez, mint közpolgári 1 ügyekben eljáró bírósághoz áttétele volt elrendelendő. A m. kir. Curia (1892. december 13-án, 1,548.): A másodj fokú biróság végzésének megváltoztatásával a nyíregyházai kir. ! törvényszék, mint váltóbiróság hatásköre a jelen megtámadási ; perre nézve megállapíttatik és a kir. itélő tábla utasittatik, hogy hozzon a per érdemében határozatot. Indokok: A törvényben a megtámadási keresetek tekintetében eltérést kizáró birói hatáskör megállapítva nincs s igy e : perekre nézve az általános szabályok nyernek alkalmazást. Mint\ hogy pedig a jelen esetben váltóbirósági uton elrendelt végre hajtások megtámadásáról van szó s ezekre nézve a kir. Curia állandó gyakorlata a váltóbiróságok előtti keresetindítást megengedi, a másodfokú bíróságot végzésének megváltoztatásával a per érdemi ellátására utasítani kellett. Bűnügyekben. A debreceni kir. itélő tábla 4. büntetőjogi határozata. A debreceni kir. itélő tábla D. V. clle?i dohány jövedéki kihágás miatt folyamatba tett jövedéki ügyben felmerült ama kérdés felett, hogy a bekerített területeken űzött tilalomellenes dohánytermelésért pénzbüntetés, az i8y6. t.-c. íj. §-ának 2. bc| kezdése alapján, j frton alóli összegben kiszabható-e vagy nem ? a határozattárba felveendőnek kimondotta a következő határozatot : Az 1876: IV. t.-c. 13. §-ának második bekezdésébe ütköző dohányjövedéki kihágások eseteiben is, a pénzbüntetés ugyanazon törvényszakasz első pontjában meghatározott 5 frt, mint legkisebb büntetési tételnél kevesebb összegben ki nem szabható. Indokok: Habár az 1876: IV. t.-c. 13. §-ának második i bekezdésében a legkisebb büntetési tétel kifejezetten nincsen is I megállapitva ; minthogy azonban a hivatkozott szakasz első bekezdése j szerint büntetendő enyhébb kihágási esetre nézve a legkisebb [ büntetési tétel 5 frtban állapíttatott meg és minthogy a többször emiitett törvényszakasz második bekezdése súlyosabb természetű kihágási eset iránt rendelkezik, nem szenvedhet kétséget, hogy | az ugyanazon szakaszban felsorolt és súlyosabb beszámítás alá | eső kihágások eseteiben a büntetési tétel az enyhébb esetekre 1 megállapított legkisebb büntetési tételnél csekélyebb nem lehet : ugyanazért azt kellett kimondani, hogy az 1876 : IV. t.-c. 13. §-ának második bekezdésébe ütköző dohányjövedéki kihágások eseteiben is a pénzbüntetés, ugyanazon törvényszakasz első pontjában meghatározott öt forint legkisebb büntetési tételnél kevesebb összegben ki nem szabható. (3,136/1892. B. sz.) Kelt Debrebenben, 1892. nov. 24-én. Hitelesíttetett Debrecenben, 1892. dec. 1-én, a III. (büntető) I tanács ülésében. | A tiltott szerencsejáték folyamán egyik játékostól a másikhoz átment pénz nem tekinthető ntóbbi törvényszerű és jogos birtokában levőnek; ha tehát az első játékos az ily pénzt visszaveszi, nem tulajdonit el „idegen ingó dolgot" és ekként lopást sem j követ el. Ha a több vádlott irányában hozott Ítélet a vádlottak előtt ! különböző időben hirdettetik ki, a kir. ügyész az Ítéletnek első | izben tett kihirdetésekor tartozik valamennyi vádlottra nézve a felebbezés iránti nyilatkozatát bejelenteni. A zalaegerszegi kir. törvényszék: ítélt: Szabadlábon levő H. József esztergomi születésű 27 éves, erdőőr stb. vádlottat a F. István sérelmére elkövetett a btk. 301. §-ba ütköző és ezen §. szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében, továbbá a k. j btkv. 88. §-ába ütköző szerencsejáték által elkövetett kihágásban, : szabadlábon levő F. István, 34 éves stb., földműves vádlottat a i btkv. 333. §-ba ütköző és a btkv. 334. §-a szerint minősülő lopás j vétségében, továbbá a k. btkv. 88. §-ba ütköző szerencsejáték í által elkövetett kihágásban, szabadlábon levő D. Pál 24 éves, stb. j cipész, T. János 37 éves, földműves a k. btkv. 88. §-ba ütköző, L. Jakab, szentgróthi születésű, 50 éves, korcsmáros vádlottat i pedig a k. btkv. 89. §-ba ütköző szerencsejáték által elkövetett kihágásban bűnösöknek, illetve vétkeseknek kimondja s e miatt az Ítélet foganatba vételétől számítva H. Józsefet a btkv. 302. és kbtkv. 88. §-a alapján (9) kilenc havi börtönre és behajthatatlan ! ság esetében még egy napi börtönre átváltoztatandó 3 frt pénzbüntetésre, F. Istvánt a btkv. 339. §-a szerint, valamint a K. B. T. K. 88. §-a alapján egy (1) havi fogházra és behajthatlanság esetében még egy napi fogházra átváltoztatandó 3 frt pénzbüntetésre, D. Pál vádlottat a k. btkv. 88. § a alapján 3 frt pénzbüntetésre, vagy ennek behajthatlansága esetében egy napi elzárásra, T. Jánost ugyancsak a fenti törvényszakasz alapján, behaithatlanság esetében 12 órai elzárásra átváltoztatandó 1 frt pénzbün