A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 3. szám - Az osztr.-magy. államvasút elsőbbségi kötvény szelvényeinek érvényesítése külföldön és az osztrák gondnoksági törvény - Az ügyvédi fegyelmi ügyek

L2 által helyesen kimondott befejezett esetének ismérvei forognak fenn ; és tekintve, hogy a kir. törvényszék a büntetést is a bűnösség fokához mérve szabta ki; a királyi itélö tábla Ítélete a minősítést és büntetést illetőleg megváltoztattatik s a kir. törvényszék Ítélete hagyatik helyben. Birói fegyelmi ügyekben Kisebb polgári peres ügyekben a képviselt etési költségeknek a/ ellenfél terhére való megállapítása fegyelmi vétséget képez. A szegedi kir. itélö tábla fegyelmi osztálya: S. A. bajai kir. járásbirósági albiró az 1871 : VIII. t.-c. 2C. § ának a) pontjába ütköző és az által elkövetett kötelességszegés miatt, hogy az általa elintézett kisebb polgári peres ügyekben az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-ának határozott tilalma ellenére a képviseleti költségeket a pervesztes ellenfél terhére megállapította, vád alá helyeztetik, az ügy tárgyalására határidőül 1892. évi október hó 22 dik napjának d. e. 10 órája, a szegedi kir. Ítélőtábla hivatali helyiségébe kitíizetik, e határidőre a közvádló kir. főügyészség, magán pana szosok képviselője : dr. K. Zs. ügyvéd és vádlott azzal idéztetnek meg, hogy az 1871 : VIII. t.-c. 45. §-a értelmében szabadságukban áll az iratokat, a kir. Ítélőtábla mint fegyelmi bíróságnak hivatali helyiségében, a hivatalos órák alatt megtekinteni, vagy azokat lemásolni. Egyúttal figyelmeztetik vádlott, hogy a tárgyalásról igazolatlan elmaradása, esetleg képviseUetése, vagy védelmének elmulasztása esetében is, a tárgyalás az 1871: VIII. t.-c. 55. §a értelmében meg fog tartatni. A nevezett albiró ellen emelt panasznak azon részére nézve, hogy a bajai kir. járásbíróság, mint kisebb polg. peres ügyek bírósága előtt 1892. évi 160—1/9. számok alatt folyamatba tett ügyekben meg nem idézett alpereseket is marasztalt, — a vád alá helyezés mellőztetik. Indokok: Az 1892. évi augusztus hó 16 áu 75. fegy szám alatt kelt határozattal S. A. bajai kir. járásbirósági albiró ellen az 1871 : VIII. t.-c. 20. §-ának a) pontja alapján elrendeltetett a fegyelmi eljárás a miatt, hogy a bajai kir. járásbíróság, mint kisebb polg. peres ügyekben eljáró bíróság előtt 1892. évi 160—179. szamok alatt folyamatba tett tizennégy kisebb polg. peres ügyben meg nem idézett alpereseket marasztalt, továbbá a miatt, hogy az 1877. évi XXII. t.-c. 36. §-ának határozott tilalma ellenére, a képviseltetési költségeket kisebb polgári peres ügyekben, az ellenfél terhére, meg szokta állapítani s nevezetesen az előbb megjelölt ügyekben is alpereseket a felperesnek képvise fűtése folytán felmerült költségek megtérítésére kötelezte. A vizsgálat csak az utóbb jelzett kötelességszegésre nézve szolgáltatott bizonyító adatokat. A bajai kir. járásbíróságtól, mint kisebb polg. peres ügyekben eljáró bíróságtól beszerzett iratok tanúsága szerint ugyanis az 1892. évi 160 — 179. számú 14 összefüggő ügy mindegyikében 14 Irt 70 kr., összesen tehát 205 frt 80 kr. költség megfizetésére kötelezte a panaszlott albiró K. j., Sz. I, U. J. és B. J. alpereseket; hasonlókép az A. N. mint özvegy K. J. né és K. I. általános meghatalmazottja és érdektársai által indított 1892. évi 180., 182., 183. és 184. számú kisebb polg. peres ügyekben, melyek szintén ugyanazon napon és helyen tárgyaltattak, egyenként 17 frt 40 kr. költségben marasztalta az alpereseket. Hogy az összegeknek nagyobb része képviseltetés folytán felmerült költség gyanánt állapíttatott meg, az nyilvánvaló abból, hogy a megítélt összeg a feleknek készkiadásait sokszorosan felülhaladja; de maga S. A. is beismeri ezt nyilatkozatában, kijelentvén egyúttal, hogy a kisebb polgári peres ügyekben általában kötelezni szokta b —10 frtnyi képviseleti költség megfizetésére a pervesztes felet. Minthogy az előadottak szerint S. A. albiró az 1S77. évi XXII. t.-c. 36. §-ának rendelkezését szándékosan és többszörösen megszegte s minthogy eme cselekményei az 1H71. évi VIII. t.-c. 20. §-ának a) pontjába ütköző fegyelmi vétség jelenségeit tüntetik fel: a nevezettnek az idézett törvényszakasz alapján való vád alá helyezését elrendelni kellett. Ellenben arra a panaszpontra nézve, hogy panaszlott az 1892. évi 160—179. sz. kisebb polgári peres ügyekben a meg nem idézett alpereseket is marasztalta, a további fegyelmi eljárást meg ke'lett szüntetni annál az oknál fogva, mert a közvádló kir. főügyész a panasz ezen pontjára nézve a vádtól elállott, a magánpanaszos pedig az 1871 : VIII. t.-c. 59. §-án alapuló elleninditványozási jogát felhívás dacára sem gyakorolta. A m. kir. Curiu: Az elsőfokú bíróság ítélete indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik, mert az 1877 : XXII. t.-c. 36. §-a tiltó rendelkezést tartalmazván s értelme, valam nt alkalma7ásának módja iránt kétség fenn nem foroghatván, annak áthágása az idézett törvény 57. § ában foglalt megszorító rendelkezésnél fogva feltétlenül fegyelmi vétséget képez. (1892. dec. 3. 599. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben Az 1^74. XXXIV. t.-c. 37. §-ának rendelkezése csakis az ügyvéd elhalálozási esetén alkalmazandó s így a magánügyfelek iratainak leltár melletti biztosítása az ügyvédi gyakorlattól megfosztott üiryvéd ellen el nem rendelhető. A zalaegerszegi ügyvédi kamara választmánya 1892 | szept. 14-én 310.): Beréthy István ügyvéd kérvény! ügyében köj vetkező határozatot hozott: Miután ezen bejelentésből az ügyI védi kamara választmánya arról értesül, hogy az ügyvédkedhetés gyakorlatától megfosztott s ez alapon az ügyvédek lajstromából kitörölt Közlik János ügyvéd magánügyfeleknek iratait magánál visszatartja s ezeket az iratok tulajdonosának kérelmére kiadni vonakodik, az 1874 : XXXIV. t.-cikk 37 g-ának analógiájánál fogva az ügyvédi kamara választmánya a Közlik János volt gyakorló ügyvéd ügyvédi irodájához tartozó iratok és értékek leltár melletti biztosítását elrendeli, ezen leltárnak hatósági közeg közbenjöttével leendő felvételével, valamint a leltározandó iratok és ! értékek átvételével Beréthy István ügyvédet megbízza azon utasi| tással, hogy az átveendő iratokat és értékeket a jogos tulajdono' soknak kiszolgáltassa, Közlik Jánost pedig a fentemiitett iratok ; és értékeknek leltár melletti átadására felhívja. A m. kir. Curiu (1892. dec. 16. 11,345.): Az ügyvédi kamara ! határozata megváltoztattatik, Beréthy István ügyvédnek az iránti j kérvénye, hogy a Közlik Jánosnál levő iratok tárgyában intézkedés | tétessék, hely nem adatik: mert az 1874 : XXXIV. t.-c. 37. §-ának rendelkezése csakis az ügyvéd elhalálozása esetén alkalmazandó, az ezen szakaszban I előirt rendelkezéseket tehát az ügyvédi karaara az ügyvédi gyaí korlattól megfosztott Közlik Jánossal szemben alkalmazni jogoI sitva nem volt és pedig annál kevésbé, mivel az ez iránti kérí vényt nem valamely oly fél vagy annak megbízottja ad'a be, a ! kinek nevezett volt ügyvédnél iratai léteznének. Vizjogi ügyekben. Vizrendöri kihágás. B. F. által K. város ellen folyamatba tett vizrendöri kihá! gási ügyben a főszolgabíró első fokú ítélete az l88ö. XX11I. t.-c. 42. § a alapján elrendelte, hogy K. város határában a bükki csár! dához vezető ut mentén hatósági engedély nélkül létesített árok ! behuzassék, az árokból kiemelve volt földet elegyengessék, az ott | létesített hidat eltávolítsák, helyét földdel betömjek s a panaszos I földjén létesített árkokat is behuzassák s hogy mindezen munka j latokat K. város tanácsa saját költségén 15 nap alatt foganato! sitsa, ennek megtörténtét a főszolgabírónál bejelentse, a mennyi ! ben pedig a városi tanács a szóban forgó árkot vizlevezetésn: ! szükségesnek tartja, az iránt a kérvényt kellő míi-zaki tervek j kíséretében az illetékes alispánnak nyújtsa be, végre a felmerült i 22 frt 52 kr. eljárási költségnek 15 nap alatti megfizetésében is I a városi tanácsot marasztalta el. Ezen az alispán által másodfokon jóváhagyott határozatot a földmívelésügyi minhter ur K. város polgármestere részéről közbevetett felfolyamodás alapján, melyet seramiségi panasz gyanánt fogadott el, hivatalból olykép változtatta meg, illetőleg egészítette ki, hogy a hid fentartása mellett az elrendelt betömést munkálatoknak foganatosítására a városnak 60 napi határidőt adott oly 1 feutartással, hogy ez alatt a munkálatok engedélyezését kérheti, j panaszlót pedig 120 frt kártérítés iránti keresetével a bjrói útra ! utasította. Indokolás: Habár az elsőfokú határozatnak a marasztalt város részére mikor történt kézbesítéséről szóló kézbesítő ív az iratok közt feltalálható nem volt, mindazáltal a város polgármesterének m. (':. nov. 16 án 9,805. sz. a. főszolgabíróhoz intézett átiratából kéiségtelen megállapítható, hogy az elsőfokú határozat a város polgármesterének ra. é. nov. 16-át megelőzőleg kézbesitteteit; a polgármesternek ezen elsőfokú határozat ellen irányuló felebbezése pedig csakis m é. dec, 4-én tehát a törvényes határidőn tul elkésve adatott be; daczára azonban e késedelemnek, a közbevetett felebbezés mint semmiségi panasz elfogadandó s az alsóbb fokú határozatok hivatalból felülvizsgálanuók voltak, mert a kérdéses hidat nem a város építette s annak törvénytelen fennállása a tárgyalás során nem igazoltatott; ennélfogva ennek fentartása mellett csakis az előbbeni állapot helyreállitása volt elrendelhető s az is csak oly fentartással, hogy ha a városnak a munkálatok törvényesítése iránt engedélyezett határidő alatt a kellő intézkedés annak részéről meg nem tétetnék. Az alsófokú határozatok a kártérítés iránt intézkedést nem tartalmazván, a másodfokú határozat ez irányban kiegészítendő volt. A büntetés mellőzése abban találja indokát, mert a panasz tárgyát képező munkálatok, bár illetéktelenül, mégis hatósági uton létesíttettek. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-l>ől. Csődök : GrÜnbanm Pál e., kaposvári tszék, bej. márc. 7, félsz, márc. 27. csb. Holics Gyula, tmg. Németh István. — Kulhanek Ferenc és neje e, soproni tszek, bej. márc. 1, félsz. márc. 27, csb. dr. Töppler Kálmán, tmg. dr. Zsergeji Jenő. — Heisler és Klein e.J szegzárdi tszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 24, csb. Biróy Béla, tmg. dr. Morvay István. — Fiirst Ede e., komáromi tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 11, csb. Hegymeghy László, tmg. Katinszky Lipót. Pálvázatok: Az ipolysági tszéknél jegyzői áll. jan. 26-ig. — A kaposvári tszéknél jegyzői áll. jan. 2ti-ig. — Az aradi jrbságnál aljegyzői áll. jan. 26-ig. — A szegzárdi jrbságnál albiról áll. jan. 26-ig. — A pécsi közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. jan. 28-ig. — A breznó-bányai jrbságnál aljegyzői áll. jan. 28-ig. N'vnra írott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.