A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 4. szám - Az állami tisztviselők altisztek és szolgák fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. A birói napidíjakról

Tizenkettedik évfolyam. 4. szám. Budapest, 1893. január 22. Szerkesztőség : o V.. Rndolf-rakpai t .'!. Kiadóhivatal: T.j Rudolf-rakpart 3. sz. Köziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz tntézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) U IGÍ/WÍ ÉRDEKEIIEK KÉPVISELETÉRE A UAGYAR ÍMEOI, BIÉ, ÜGYÉSZI ÉS Ú/ÓI U Számos kiváló szakférfiú közreműködése melleit szerkesztik és kiadják : Di\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve Negyed évre 1 fi I 50 Fél » 3 » — > Egész » 6. » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvá nynyal küldendők. TARTALOM : Az állami ti<ztvise1ök, altisztek és szolgák fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. Irta : Ruttkay Aladár, kir. járásbiró Also-Kubinban. — A telekkönyvi rendtartás 55. és 56. §-ai gyakorlatban. Irta: Tömöry József, kir. tszéki biró Beregszászban.— A bűnvádi eljárási tanácskozmány megállapodásai. — Belföld. (A fővárosban székelő e.-f. kir. bíróságoknak a képviselőházhoz intézett emlékirata. — Vajkay K. az ügyvédség szervezetéről.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A bagatell-törvény magyarázatához. [Kérdés.] — Sérelem. (Törvényellenes rendelet. Irta: Vidéki aljegyző. — Helyreigazítás.^ — Irodalom. ^Bűnügyi esetek seminariuma. Irta: dr. Fayer László. — A német birodalmi törvényhozás hiányai a kereskedői könyvelésre nézve. Irta: B r a u n e Albert.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : A néprögtönbiráskodás törvénye É'zak Amerikában. (A Linch törvénye.) [IV. közlemény.] Irta: dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlóny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára* múlt (i8Q2. évi t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az i8Q2. évi törvénycikkek 32. ivét (462 — 470. lap), valamint a címlapot és iartalommutatót az lSi)2. évi törvénycikkekhez. Ezen küldeménynyel az iS(/2. törvénygyűjtemény be van fejezve s még csak a ministeri rendeletekből van hátra egy-két iv. Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslathoz. Irta : RUTTKAY ALADÁR, kir. járásbiró A.-Kubinban. (A birói napidíjakról.) Bátorkodtam volt a mult év folyamán ezen felette becses lapban én is hozzászólni a sorsunkat eldöntő törvényjavaslathoz a birói fizetésről, majd pedig a birói rangsorozatról, most pedig még rövideden megemlékezni óhajtok a »birói napidíjakról«. Az ugyancsak, miként biztatnak, ma vagy holnap törvénynyé válandó javaslatban érintve van a fizetés és illetőleg ahhoz mérten a rangsor, de a napidíjak osztályozásáról eddig egy hang nem emeltetett, már pedig a javaslat intentióját el nem tévesztve, véleményem szerint a napidíjak emelendők legalább is azon arányban, a melyben az illető rangfokozati fizetés emelkedik. A birák napidíjait illetőleg pedig, azt hiszem, nem szerénytelenség, ha azt kívánnánk : hogy azok egyáltalában magasabbak legyenek és eltérően az állami igazgatás többi ágazatában működők napidíjaitól; mert a birák azon működő egyének, kiknél mellékjövedelemről szó sincs; mert azon ritka esetekben, a midőn valóban helyszíni szemléjük, az úgynevezett »kiszállás«-uk van, az csaknem mindig az egyesek, a perben álló állami polgárok költségére történik s ekképen pedig az állami cassát nem érinti, a budget egyensúlyát meg nem zavarja; Lapunk mai szám; mert a birák azok, kik a hivatással összeférhetlennek tartják, hogy a kiszállásuk alkalmával az érdekeltek és egyáltalában harmadik személyek részéről bármily csekély s nem megvesztegetési célból, hanem pusztán emberbaráti sugalta érzelemtől inditólag kínált, pusztán vendégszeretetből járó csak némi természetbeni előnyt is elfogadjanak; mert végül a birák azon ténykedők, kiknek eljárásánál egy második is közreműködik, értem a jegyzőkönyv vezetésére kivitt közeget, hogy pedig az oknál fogva, mert a 80 krnyi napizsoldból magát el nem látható jegyzőkönyvezető díjnokok ellátására erkölcsileg kötelezvék; és ha tekintettel vagyunk arra is, hogy a peres felek csak igen ritka esetben fizetik meg az érdembe hozott napidíjakat és a költséget az eljárás után nyomban, az eljáró biró pedig a fuvardíjat birói tekintélyének föntartása érdekében — meri hát bírónak adósnak lenni nem illik s olyannal szemben a bizalom csökken — azonnal kifizetni tartozik és a jegyzőkönyvvezetőjének, kik üres tárcával ülnek kocsira — noha a biróé sem telt s nincs is kilátás erre — az érdembe hozott napidíját egy bizonytalan időre előlegezni vagy végkép megtérítés reménye nélkül is kiadni kötelezve érzi magát, a birák sokszor hónapok után kapják meg csak a fáradságos eljárásuk fejében azt, a mit más hivatalnokok már előzetesen előlegkép felvettek, mert valóban különösen a felvidéken ritka eset az, a hol pár nap elmultával jutna hozzá az eljáró biró a költségeihez, sőt gyakorlatomban több esetben meg sem kaptam egyáltalában költségeimet, miután egy kis viskóból álló ingatlanra a végrehajtást vezetni bensőm, a birói karakterem nem engedte, ingóról pedig a felvidéki embernél, a földművelőnél nem lehet szó, mivel a bútorzat csak tűzre való limlomból áll, egyebe pedig nincs: mindezeket tehát figyelemre méltatva, hiszem, hogy a kifejezett fentebbi óhaj jogos és méltányos alappal bir; de még az oknál fogva is: hogy a bíráknak, ha kiszállásuk, külső szolgálatuk van, az nemcsak a szellemi munkára, hanem fizikai munkára is kiterjed, a mennyiben az abból áll, hogy hegyes-dombos, rögös-sáros helyeken gyalogolni kényszerül, a földeken bolyongni, mert ha az illető községben mint különösen felvidéken ló van is, a nyerget rá nem teheti, miután az halaszthatlan teendőt végez, vagy fuvarban van, de legnagyobb részben nincs, már pedig az ökrön nem lehet lovagolni s legalább is a biró nevetség tárgyává válna; és hogy a valóban és már több helyről szellőztetett igazságtalanságban szenvedünk az által, hogy épen mi kapunk a legkisebb kilométerpénzt, mintha bizony a bíráknak a fuvaros olcsóbban menne, mint a pénzügyi vagy a közigazgatási tisztviselőnek, már pedig a biró, tekintve, hogy a munkája fárasztóbb, folytonos hadilábon álló és a tekintélyének kell, hogy nagyobb legyen, inkább igényelhet magasabb kilométerpénzt, hogy ne épen a rongyos fiakkert keresse ; és hogy végül a még mindig meg nem szüntetett igazságtalanság másodika is érint, hogy t. i. épen mi a birák kivételkép csak a mérsékelt napidíjat és annak is csak a felét kapjuk ott, hol a kiküldetés a kincstár számlájára megy, valóban mikép szolgáltathatjuk mi az igazságot, a midőn mi azt nem érezzük és valóban, mily munkakedvvel megy ki a kiküldött, midőn 24 fokos hidegben a Havas alá utazom, foganatosítom a hullaboncolást, foglalok, eljárok és a díjam 1 frt 75 kr ? Igazán, hogy dacára az ily viszonyoknak, még is hivatásunknak becsüleltel megfelelünk, az az öndicsekvés nélkül mondva, a szilárd jellemnek, a magasabb nemes erkölcsi érzéknek köszönhető ; ezért tehát az itt-ott jelentkező támadónak oda mondhatjuk: ne bántsd a magyar bírót ! L 12 oldalra terjed.