A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 53. szám - A főváros és a vidék. Párhuzam biráskodási szempontból

Tizenkettedik évfolyam. 53. szám. Budapest, 1893. december 31. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIEGYZÖI KAR KÖZLÖNYE, Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR /X^VL. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve • Negyed érre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhivás. — A főváros és a vidék. Irta : Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A kamatokról, mint a keresetnek és ítéletnek tárgyairól. Irta : R á t v a y Gyula, eperjesi kir. tvszéki aljegyző. — A polgári házassági törvényjavaslat. — Belföld. (A nagy munka után. [Betétszcikesztési adalékok.] Irta: dr. Kálmán Lajos, moóri kir. járásbiró.) — Vegyesek. — Curiai és táblri értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok é> döntvények — Kivonat a »Bndapesti Közlöny*-ből. (Csődök. — Pályázatok.) TÁRCA : Az ügyvédség szabad gyakorlata a francia forradalom alatt. Franciából közli : Révai Bódog. Előfizetési felhivás! 1894. január hó 1-től előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, tisztelettel kérjük, hogy előfizetésüket mielőbb megújitani szíveskedjenek. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt kr. Egész évre 6 frt — kr. A Jog kiadóhivatal: Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. A főváros és a vidék. (Párhuzam bíráskodási szempontból.) Irta : KOVÁCS BÉLA, karánsebesi kir. járásbiró. Hogy a »teremtés koronája« az ember, ezen büszke és diszes epithetonra méltó legyen, szükséges, miszerint szellemi képességeit stagnálni ne hagyja, hanem azokat szakadatlanul művelve, az emberi tökély legmagasabb fokára emelkedni igyekezzék. A megállás mindig egyenlő a visszaeséssel, fdleg abban a nagy versenyben, a melyet ma a müveit nemzetek egymással folytatnak. A nemzetet alkotó egyeseknek pedig, a kik ezt a nehéz harcot, ezt a nemes versenyt felvenni eltókélvék, rendelkezniük kell azon eszközök mindegyikével, a melyek érte'mi színvonaluk praecizirozására alkalmasak. Fel kell használniok minden utat és módot, hogy azokat megszerezzék s ha egyszer megszerezték, nem szabad elmulasztaniok egy pillanatot sem, nehogy cselekvőségük ellanyhuljon s a siker zálogát képező intenzivitásából veszítsen. A technikai előrehaladottság, mely korunknak jellemző vonása, a szellemi munkásoktól is megfelelő fejlettséget követel s nem türi maga mellett azt, a mi ósdi és kopott. Következőleg csak azok a szellemi munkások számithatnak nevezetesebb eredményekre, a kik a szabad szárnyalás varázsával homlokukon hivatottak is, képesek is legyőzni a tökéletesség ellenállását s elég erősek széttépni a röptüket gátló békókat. A jogi pályáért való lelkesedésünkben szeretjük hinni, hogy magyar jogászainkat kivétel nélkül ily elvek vezérlik. Nem lehet feladatunk bármelyik tudományos pálya jelentőségét kicsinyelni, de a jogi pályát valamennyi közt az első helyre tesszük. Nemcsak azon nagy érdekeknél fogva, melyek megoldásukat tőle várják, hanem azért is, mert a vele járó előkelőbb foglalkozás tagjainak a társadalomban bizonyos distinguált színt kölcsönöz. Oly fényesnek, oly tisztának képzeljük és óhajtjuk ezt a pályát, mint a minő a festő művészetben a pleine-air: csupa derű és verőfény. Legalább ennek ugy kellene lennie s ha nálunk ma még nem egészen igy van, reméljük, ugy lesz. A mi pedig a jogi szakma bíráskodási ágát illeti, e részben a mértéket még szigorúbban alkalmazzuk, egyenesen megkövetelve, hogy a bitóban a legalaposabb szakismeret cátói jellemmel, az ész és értelem fensőbbsége mélyreható iudieiummal párosuljon. Ezek hiányában a bíró a közönséges hivatalnokkal egy vonalban mindig megállhat, de a hozzája fűzött különösebb várakozásoknak épp ugy nem fog megfelelhetni, mint a hogy a múzsa csókja nélkül bárki is csak egyszerű versfaragó marad. Vannak ezeken kivül, hogy ugy mondjam, külső okok is, a melyek valamely biróság működésére befolyást gyakorolnak s biztosítják részére a siker főfeltételét, az u. n. előnyös positiót, hasonlóan a kerthez, melynek virágai napfényben fürdenek s ugyanazért virulok és színpompában gazdagok, migha azokat a nap éltető sugaraitól elzárt, árnyékos helyre ültetjük, virulás helyett tengődés lesz végzetók. Ezen előnyös positiok kőzött mindenesetre első helyen áll a főváros, mint gócpontja a nemzet szellemi életének. Kézen fekvők a fővárosi élet előnyei, s hogy — mindig a bíráskodást tartva szem előtt — sajátképpen miből állanak, megkíséreljük felsorolni: Először is a főváros műveltebb elemek gyülhelye lévén, a magánjogviszonyok rendezettebbek és szabályozottabbak. A jogkereső egyének túlnyomó része ügyvédi képviseletet vesz igénybe, de ha személyesen lép is fel, előadási nagyobb képességénél fogva ügyét, baját könnyebben megérteti. Hogy mindezek a biró funktióját aránylag mennyire simává, sőt kellemessé teszik, bizonyításra nem szorul. Nem tagadható, hogy viszont a fővárosi óriási forgalom a szövevényes, u. n. monstre-pereknek melegágya, de ilyen nagy pereknek kiváló jogtudós ügyvédek közreműködése melletti tanulságos períraktálása bőven kárpótolja a passionátus bírót a megoldás és döntés nehézségeiért. Azután ott vannak a fővárosban a nyilvános, gazdag könyvtárak, a művelődés bűvös csatornái, melyek a szélesebb ismeretekért szomjuhozóknak bőséges forrásokat fakasztanak. Ott vannak a különböző művészetek, a lélek restaurálói, melyekre a biró embernek olykor-olykor bizony annál nagyobb szüksége van, az a bírói lélek a súlyos fáradalmaknak mennél inkább kiválasztott osztályosa. Felhalmozvák a fővárosban nem csupán a mindennapi szükségletekre való, hanem oly kényelmi cikkek is, a melyek az élet különböző apró kellemeit mozditják elő. Figyelmet érdemel továbbá a fővárosi életnek még egy fényoldala, mely a vidéken egyáltalán nem, vagy csak tökéletlenül van meg, s ez a társadalmi érintkezés megbecsülhetlen erkö'csi értéke és becse. Mert pl. más az, ha a biró valamely vidéki városka egy néhány kaputos emberének szűk körére kell, hogy szorítkozzék s ismét egészen más, ha jogásztársai notabilitásaival cserélhet eszmét. S még egyet. A szülők legfőbb vágya, gyermekeik neveltetéséről gondoskodni s ellátni őket mindazon biztosítékokkal, a melyek segélyével az élet viharában megállhatnak. Ugyanazért egy excellens jó oldala a fővárosi életnek a kitűnőnél kitűnőbb iskolák, annál inkább, mert a legmagasabb képzés közvetítőjében, az egyetemben végződvén és csúcsosodván, az a-b-cés gyerek akár a tudományos akadémiáig felviheti a nélkül, hogy szülőit érzékenyebb anyagi áldozatokkal terhelné. Lapunk mai száma 13 oldalra terjed.