A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 3. szám - Az osztr.-magy. államvasút elsőbbségi kötvény szelvényeinek érvényesítése külföldön és az osztrák gondnoksági törvény - Az ügyvédi fegyelmi ügyek

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog< 3. számához Budapest, 1893. január hó 15-én. Köztörvényi ügyekben. Valamely jog- gyakorlatában történi megháborít ás, ha iiniiak Alapfeltételei Fennforognak, sommás visszahelyezés) úton orvosolható. A kaposvári kir. jbiróság (1892. ápr. 23. 2,692. sz. a.): Rózsa Ernü ügyvéd által képviselt L. Juliánná, özv. K. józsefné, most M. Jánosné, ugy is mint kiskorú K. Örzse leányának, term. és törv. gyámja felperesnek személyesen védekezett P. Ferenc alperes ellen út és kút használatába való sommás visszahelyezés iránt indított perében következőleg itélt: L. Juliánná, özv. K. Józsefné, most férj. M. Jánosné, ugy is mint kiskorú K. Örzse t. és t. gyámja felperes a csoknyai 38. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt 61. hrsz. ingatlanról a P. Ferenc alperes tulajdonát képező, a csoknyai 62. sz. telekjegyzökönyvben 62/a. hrsz. alatt foglalt ingatlanon keresztül a csoknyai 185/B. telekjegyzökönyvben 6:>/a. hrsz. alatt felvett ingatlanon lévő kúthoz vezető út használatába visszahelyeztetik; tartozik alperes a fenti ingatlanán keresztül vezető területnek használatába felperest visszabocsátani s az általa készített kerítést lebontani, stb. Indokok: Alperes beismerte, hogy 5 év óta, a mióta a kérdéses ingatlannak a tulajdonosa, az ő kertjén keresztül járt felperes ház népe a közös kúthoz; de ő az útat, illetve a kertrészt folyó évi márc. hóban elkerítette s ez által felperest az út használatában meggátolta. Alperes ezen beismerésével beigazoltatott felperes részről egy éven túli békés birtok s egy éven belüli birtokháboritás. A hit alatt kihallgatott L. József, Gy. József és K. Cs. József tanuk vallomásával pedig bebizonyíttatott, hogy a kérdéses területet felperes és jogelődei több mint 30 év óta folytonosan használták, tehát alperes nem szívességből engedte meg annak használatát, ennélfogva felperest a használatba visszahelyezni kellett, stb. A pécsi kir. itélö tábla as92. jun. 28. 2,963. p. sz.): A kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja és felperest keresetével elutasítja, stb. I n d o ko k : Ámbár a kihallgatott tanuk igazolták, hogy felperes és jogelődei a keresetben megjelölt kúthoz évek hosszú során át az alperes által jelenleg birt belsőségen jártak keresztül s alperes maga is elismerte, hogy öt éven át, a mióta ő birja az említett belsőséget, azon átjártak a kútra, mindazonáltal felperes keresetével az elsöbirósági ítélet megváltoztatása mellett el volt ntasitandó, mert felperes maga sem állítja, hogy az átjáráshoz való jogát oly alapon szerezte volna, hogy ez alperest, ki L. József tanú vallomásából is kitetszőleg vétel utján jutott a kérdéses belsőség birtokához, kötelezné; ennélfogva felperes valódi birtokot nem igazolván, az átjárás használata csak alperes engedélyétől, vagy elnézésétől feltételezettnek volt tekintendő, az engedélyt pedig alperes bármikor megvonni jogosult, stb. A in. kir. Curia (1892. oct. 4. 9,606 p. sz.): A máso.!biróság fentebbi számú és keletű Ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság Ítélete hagyatik helyben indokainál fogva és azért, mert: a törvény a használati jogok birtokát is védi és igy valamely jog gyakorlatában történt raegháboritás, ha annak alapfeltételei fenforognak, sommás visszahelyezési úton orvosolható ; minthogy pedig a fenforgó esetben a sommás visszahelyezés alapfeltételei fenforognak, felperes az alperes belsőségén át a közös kúthoz vezető átjárás (csapás) használatába annyival inkább visszahelyezendő volt, mert alperes a tárgyalás alkalmával maga sem állította, hogy felperes és hozzátartozói az átjárást alperesnek, vagy alperes jogelődének szívességéből használták volna, stb. A kiskorú gyermek uyógj kezelése körül felmerült költségeket az apa az ez iránti kötelezettség szerződésszerű elvállalása nélkül is viselni tartozik. Kolozsvár városi kir. járásbíróság (1891. november 19. 12,116. sz.) : Dr. P. Leo felperesnek K. Viktor és K. Sámuel alperesek ellen 58 frt s jár. iránti perében következőleg itélt : Elsőrendű alperes K. Viktor köteles dr. P. Leó felperesnek 58 frt tőkét s jár. megfizetni. Másodrendű alperes K. Samu K. Viktorral egyetemlegesen csak azon esetben köteles felperes követelését megfizetni, ha a főcsküt arra nézve, hogy alperesnek a fia gyógykezelésével felmerült követelését megfizetni nem igérte, le nem teszi. Ha ezen esküt leteszi, vele szemben felperes keresetével elutasittadk és a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: Elsőreudü alperes a tárgyalás rendén beismerte, hogy felperes ötet gyógykezelte és azért neki a kereseti költségekkel tartozik, jóllehet a gyógykezelés idejében kiskorú volt, de jelenleg 25 éves, tehát törvényes korában tett beismerése és fizetési Ígérete alapján elsőrendű alperes feltétlenül elmarasztalandó volt. Másodrendű alperes K. Sámuel beismerte ugyan azt, hogy tudja, miszerint fiát felperes gyógykezelte, de tagadta, hogy a gyógykezelési költségek megfizetésére kötelezte volna magát annál is inkább, mivel fia azon időben katonai szolgálatot teljesítvén, a katonai kórházban rendes gyógykezelésben részesülhetett volna, a külön gyógykezeléssel olyan szükségtelen költségeket okozott, melyért az apát törvény értelmében elmarasztalni nem lehetett, hacsak külön fizetési Ígérete alapján. Ennél fogva a per kimenetele reá nézve a külön fizetési Ígéretre kinált főeskü le- vagy le nem tételétől volt függővé teendő. A perköltségek ez esetbeni kölcsönös megszüntetését indokolja az, hogy felperes konok perlekedőnek tekinthető nem volt, tekintve külö ösen azt, hogy 2-r. alperes, mint beismerte, fiának felperes által tett külön gyógykezeléséről tudomással birt s az elleu nem tiltakozott. A kolozsvári kir. ítélő tábla (1882 január 19-én, 3,432. sz. a.): Az elsőbiróság ítéletének K. Viktor 1. r. alperesre vonatkozó nem felebbezett részét nem érinti, K. Samu 2. r. alperesre vonatkozó felebbezett részében azonban megváltoztatja s nevezett alperest 58 frt töke s jár. megfizetésére K. Viktor 1. r. alperessel egyetemlegesen és feltétlenül kötelezi. Indokok: 2. r. alperes elismeri, hogy saját tapasztalatából is tudomással birt arról, hogy felperes fiát 1. r. alperest betegségében gyógykezelte s igy, miután az ellen nem tiltakozott és fia gyógyításáról másként nem gondoskodott, mint atyja, akkor még kiskorú fia egészségi ápolásával felmerült szükséges költségeket az ez iránti kötelezettség szerződésszerű elvállalása nélkül is törvény szerint hordozni köteles lévén, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatni és alperest az összeg tekintetében nem kifogásolt gyógyítási összegnek fiával egyetemlegesen leendő megfizetésére feltétlenül kötelezni kellett. A in. kir. Curia (1892. dec. 10-cn, 3,822.): A másodbiróság K. Samu 2. r. alperesre vonatkozó része felhozott megfelelő indokainál fogva helybenhagyatik. Az utóajánlat folytán elrendelt ujabb árverés ellen beadott felfolyamodásnak nincs halasztó hatálya. A csepregi kir. járásbíróság: Végzés. Ezen törvényes időben beadott íelfolyamodás elfogadtatik és annak kimondásával, hogy az a végrehajtásra felfüggesztő hatálylyal nem bír, a vonatkozó iratok kapcsán a győri kir. itélő táblához felterjesztetm rendeltetik. (1892. aug. 17. I,6ó4.) A győri kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A késedelmes árverési vevő ellen az 1881. évi LX. t. c. 185. § a alapján elrendelt ujabb árverés ellen beadott fel folyamodás, a most hivatkozott törvénycikk 176. §-a szerint az árverés megtartására halasztó hatálylyal nem birván, az elsőbiróság a törvénynek megfelelőleg intézkedett akkor, a mikor az 1,408/tk. 1892. szám alatt elrendelt ujabb árverést az ellene 1,661/tk. 1Ö92. szám alatt beadott felfolyarnodás dacára fel nem függesztette, és az árverés foganatosítása végett az iratokat a bírói kiküldöttnek kiadta : a miért is az elsőbiróság végzését helyben kellett hagyni. (Győr, 1892. okt. 19. 6,079/p. 92. Templomi imaszék — ugy, mint maga a templom — közforgalmon kívül állván, annak a magánjog fogalmai szerinti kizárólagos és feltétlen tulajdoni és használati jogát megszerezni nem lehet. Az e feletti bíráskodás ennélfogva a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik. A győri kir. ítélő tábla az elsőbiróság végzését a hatásköri illetékességre vonatkozó részében helybenhagyja, a perköltségre vonatkozó részében ellenben megváltoztatja és a perköltséget megszünteti. Indokok: A római katholikus szertartású keresztény hitfelekezet nyilvános imaházaiban a hivők használatára rendelt tárgyakra s ez^k közt az imaszékekre nézve is, a kegyurat s ezt is csak az egyházjog szabályai szerint és annak korlátai közt csak feltételesen, a kegyúri jogosultság fennállása alatt az ahhoz kötött kötelezettség teljesítésétől függően, megillető külön ülőhelyet sem véve ki, — a magánjog fogalmai szerint kizárólagos és feltétlen tulajdonijog m -gszerezhe.ő nem lévén : a közforgalom alól e szerint kivettnek tekintendő, a per tárgyát képező imaszék használata feletti bíráskodás a polgári bíróságok hatáskörébe nem tartozik ; a miért is az elsöbiróságuak végzését a hatásköri illetékességet meg nem állapító részében helybenhagyni kellett. A perköltségre vonatkozó részében az elsőbiróság végzése megváltoz-