A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 51. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Vége

202 A J és a vételár felvételének beismerését bizonyította és hogy alperes a kérdéses ingatlant 1866. óta birja és használja, a B) alatti szerződés létrejöttét és érvényességét bizonyítja, saját tényükkel szemben pedig alperesek a bekebelezés törlését nem kérhetik, stb. Az özvegy azon törvényes jogánál fogva, hogy mindaddig, niig öztegyi jogára nézve egyezség vagy Ítélet utján ki nem elégíttetik, férje hagyatéki javait haszonélvezheti, férjének a hagyatéki javnkbani birtoklása folytatójának tekintendő. A miavai kir. járásbíróság. (1892. febr. 3. 2,705. sz.): Klempa János ügyvéd által kévpiselt özv. K. Jánosné szül. Sz. Katalin felperesnek Fornovszky János ügyvéd által védett K. •János alperes ellen özvegyi jog gyakorlatába való sommás visszahelyezés iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes a póteljárás során becsatolta az A) és B) alatti leltárakat azon hagyatéki vagyon mibenlétének igazolásául, melynek használatába magát visszahelyeztetni kérte, előadván egyúttal, hogy a leltárakban megjelölt vagyont egészben és a szokott gazdasági kezelés mellett körülbelül egy hónapig használta. Alperes felperesnek a használat, annak mérve és tartamára vonatkozó előadását határozottan tagadván, miután felperes alperes abbeli tagadását mivel sem erőtlenitette meg, nem tartható valónak felperes azon állítása, hogy ő a hagyatéki vagyont birtokolta volna mint özvegy. Bizonyítva ekként nem lévén az, hogy felperes néhai férje javait özvegyi jogon bármily ideig is birtokolta volna, birtoklás nélkül pedig abba való visszahelyezésnek sem lehet helye; ennélfogva stb. A pozsonyi kir. itélő tábla (1893. évi május 31. 1,379. sz. a.): Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és felperest az 1892. évi október 22-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv A) és B) alatt csatolt kétrendbeli leltárban foglalt hagyatéki vagyonnak özvegyi haszonélvezeti jogába visszahelyezi és az alperest annak eltűrésére 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett kötelezi, stb. Indokok: Felperes, mint n. K. János özvegye, keresetét az elhalt férje után őt megillető özvegyi jogára alapítja, ennélfogva a törvény szerint mindaddig, a mig ezen joga egyesség vagy ítélet útján ki nem elégíttetik, illetve özvegyi joga szabályozást nem nyer, jogosítva van férje hagyatéki javát haszonélvezni. Ezen törvényes jogánál fogva az özvegy jogelődjének, vagyis férjének a hagyatéki javakbani birtoklása folytatójának ő tekintendő és ekként azokba való sommás visszahelyezési igényét már az örökhagyó által gyakorolt birtoklásra alapithatja, nem lévén szükséges az egy évi birtoklásnak részéről való kimutatása. A peres felek elismerésével igazolást nyert, hogy néhai K. Jánosnak az A) ós B) alatti leltárban kitüntetett hagyatéki vagyona maradt, a melyre tehát a felperesnek özvegyi haszonélvezeti joga, ennek végérvényes szabályozásáig kiterjed, következőleg ennek birtoklását is igényelheti, annál is inkább, minthogy sommás visszahelyezési perben annak az eldöntése, hogy ezen özvegyi jog minő terjedelmű, vagy a hagyaték hányadrészére terjed ki, mint örökségi kérdés elbírálása helyt nem foghat. Tekintve pedig, hogy magánuk az alperesnek részbeni beismerése, ugy V. István és S. Z. Katalin tanuk vallomásával kellő begyőzést nyert az, hogy az alperes mind a kamarakulcs átadásának megtagadásával a háznak, mind a felperes munkásainak eltiltása és megakadályozása által a külső birtoknak őt megillető használatából a felperest kizárta és ez által őt özvegyi jogának élvezetében jogtalanul megháborította és tekintve, hogy a felperes a férje halála után egyideig a hagyatéki javak birtokában volt, azután pedig özvegyi jogát perileg érvényesitette és ezen ideig egy év, a melynek elteltével a sommás visszahelyezéshez való jogát elveszthette volna, még el nem mult s ekként az a körülmény, hogy a felperes a lakházat elhagyta, a peres ügyre befolyással nem bir, ennélfogva felperest özvegyi jogának élvezetébe visszahelyezni kellett, stb. A in. kir. Curia (1893. okt. 4. 9,410. sz. a.): A kir. itélő tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Az építkezés befejezéséhez netalán még szükséglendő egyes hiányok fenforgása miatt az épitő keresete nem idöelőttl. Az apitini kir. járásbíróság (1891. nov. 16., 6139. sz. a.): Dr. Kék Lajos ügyvéd által képviselt D. János felperesnek dr. Gráber Lajos ügyvéd által képviselt S. Ignác alperes elleni 97 frt 50 kr. iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperes időelőtti keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes kötelessége volt alperes házát lerombolni és azt újból felépíteni, de ebbeli kötelességének egészen meg nem felelt, mert a ház deszka-tűzfalát, saját beismerése szerint, el nem készítette ; abbeli állítását pedig, hogy ez kötelességében nem állott volna, megcáfolta Sch. János és L. Dávid tanú. Az előbbivel alperes a deszkázat eresztékének elkészítése s a tűzfal befestésére vonatkozó munkára alkuba is bocsátkozott, az utóbbi tanú vallomása szerint pedig felperesnek kötelességéhez tartozott a padlás tűzfalát beléceztetni és 2 padlásajtót készíteni s mert a tűzfalat el nem készítvén, a padlás végeit be nem csinálván, az eső azokon beesik; tekintve, hogy a becsatolt és nem kifogásolt szerződésben is kiköttetett, hogy felperes a házat egészen elkészíteni és azt készen a kulcs kézbeadásával alperesnek átadni köteles volt, a háznak egészbeni elkészítéséről pedig szó sem lehet, midőn annak tűzfal részéről az eső beeshetik, felperes tehát elvállalt kötelezettségének teljesen meg nem felelvén, keresete idő előtti volt, de perköltségben nem marasztaltathatott azért, mert alperes a házat, dacára kifogásainak, átvévén, . illetőleg bérbeadván, felperes alaptalan perlekedőnek tekinthető nem volt, stb. A szegedi kir. itélő tábla (1891. dec. 1., 10,049. sz. a.): Az első bíróság ítélete megváltoztattatik és az időelőttiség tekintetében tett kifogás mellőzésével az első biróf-ág a per érdemében teendő s alább megjelölt eljárásra 8 illetve ennek megtörténte után a per érdemében ítélet hozatalára utasittatik. A teljesítendő pótlások a következők : Az első bíróság szakértők általi bizonyítás szabályszerű alkalmazásával derítse fel : 1. hogy a szóban forgó ház a perfelek közt. létrejött építési szerződés értelmében teljesen elkészítettnek tekinthető-a, esetleg 2. mik azok a hiányok, a melyeknek fenforgása miatt a kérdéses ház szerződés szerinti felépítése befejezettnek nem tekinthető; és • ... 3 ezeknek az észlelt hiányoknak pótlása mennyibe kerülne ; végre 4. a kérdéses ház külsejének utánmunkálatokként vitatott csinosbitása mennyire becsülhető ? Indokok: Felperes keresete azért nem volt időelőttinek tekintendő, mert maga az alperes által is beismert annál a körülménynél fogva, hogy az alperes a kérdéses házat bérbeadta s a bérlŐ azt használja, igazolva van az, hogy felperes mint épitő az alperesnek a házát lakható és használható állapotba hozta; ily helyzetben tehát az építkezés teljes befejezéséhez netalán mé'g szükséglendő egyes hiányok fenforgása miatt az alperes nem élhet azzal a kifogással, hogy a kereset időelőtti s ennek folytán felperes keresetével időelőttiség szempontjából el nem utasítható. Az első bíróság a pert érdemileg el nem bírálván, de másrészt mivel a tárgyalás sem lett oly módon befejezve, hogy annak alapján a per érdemében alapos határozat hozható volna, * ez okból, stb. A m. kir. Curia (1893. nov. 10., 12,484. sz.): A kir. itélő táblának Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A keresk. tvk. 346. §-áuak azon rendelkezése alapján, hogy a vevő a más helyről küldött árút, a mennyiben ez a rendes üzleti kezelés szerint lehetséges, az átvétel után haladéktalanul megvizsgálni tartozik, az nem kötelezhető arra, hogy a vasúton szállított árút még a vasúti állomáson megvizsgálja, hanem a vizsgálatot az árú átvétele után is az arra alkalma-, helyen és azt még az átvétel előtt tovább eladván s a vasúttól egyenesen az ő vevőjéhez fuvaroztatván, ennél is eszközölheti. Alperes a kereseti könyvkivonat csupán egyik tételét jelentvén ki elszámolási hibának, a nélkül, hogy ezen elszámolási hibát közelebbről s egyáltalában megjelölte volna: ezen tétel valódinak tekintendő. A nyitrai kir. törvényszék, mint keresk. bíróság (1S9J. szept. 30. 3,389. v. sz.) : Sonuenfeld Bernát ügyvéd által képviselt H. Jakab Károly felperesnek, Franki Henrik ügyvéd által képviselt S. Jakab özvegye alpere.. ellen 674 frt 83 kr. és jár. iránt inditott kereskedelmi perében következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes keresetében azt adja elő, hogy ő S. Jakab özvegye be nem jegyzett cégű kereskedővel 1884. és 1885. évben üzleti összeköttetésben állván, ezen üzleti viszony megszűnte után a keresethez A'/, a. mellékelt hiteles könyvkivonat szerint 674 frt 88 krt kitevő számlakövetelése maradt alperes ellenében, melyet az kiegyenlíteni vonakodik. Alperes mindenekelőtt kifogást tesz a kereset alakszerűsége ellen s azt vitatja, hogy alperes megnevezése határozatlan, mert felperes keresetében árnak melléknevét ki nem tüntette. Ezen alperesi kifogás azonban figyelembe nem vehető, mert a periratokhoz C-/- és E/. a. csatolt s valódiságukra nézve nem kifogásolt levelek azt mutatják, hogy alperes S. Jakab özvegye név alatt szokott kereskedelmi ügyleteket kötni s ezen név alatt levelez. Ez okból — habár cége, bejegyezve nincs — alperes helyesen vonta őt perbe azon név alatt, melyen vele kereskedelmi összeköttetésbe lépett. Az ügy érdemére nézve alperes azzal védekezett, hogy tagadta az A-/, alatti könyvkivonatban felsorolt tételek helyességét, kifogásolta annak a poig. prts. 173. §-a szerinti bizonyító erejét, azt adván elő, hogy felperes őt azon könyvkivonat követel ' rovatában jogellenesen terheltet meg az állítólag 1884. dec. 24-én szállított egy kocsi-rakomány tengerinek vételárával, mert azt ö át nem vette s épen azért a vételárát megfizetni nem tartozik. Felperes alperesnek eme kifogásával szemben, hivatkozással a polg. prts. 173. :§-ára, egyes tételekre magának a pótesküt megítéltetni kérte, a kivonatban a visszaküldött zsákokért felszámított összegre nézve .pedig megkínálta alperest a föesküvel, hogy a tengeriszállitraányokkal átvett összes zsákokat felperesnek visszaküldte.