A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 51. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Vége

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a *Jog€ 51. számához Budapest, 1893. december hó 17-én. Köztörvényi ügyekben. Az., aki ingatlant jogosultan eladott, az illető adás-vételi szerződés alapján, habár szabályellenesen elrendelt tulajdon jogbekeblezésnek törlését saját tényével szemben nem kérheti. Azon körülmény, hogy a szerződés nem annak kelte napján, hanem előbb vagy utóbb Íratott alá, a szerződés jogérvényességét egymagában meg nem szünteti. A nasybecskereki kír, törvényszék (1890. okt. 3. 2,669. sz. a.) : Selagianu Demeter ügyvéd által képviselt B. Juon és társa felpereseknek Dr. Kiss János ügyvéd által képviselt B. Lázár alperes ellen bekebelezett tulajdonjognak eredeti érvénytelenség indokából törlése és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott: Torontálinegye telekkönyvi hatóságának 8,344. sz. végzésével a kistoráki 169. sz. tjkben A. I. 3—10. sor-, 1,356/a, 1574/a, l,863,a, 1,926/a, 2,202/a, 2,525/a, 2,576/a és 2,899/a helyrajzi számok alatt felvéve volt ingatlanokra B. Lázár javára elrendelt tulajdonjog bekebelezést a B. Juon helyszinelési birtokos jutalékára nézve érvénytelennek mondja ki és feljogosítja felpereseket, hogy a hivatkozott végzéssel elrendelt átjegyzés előtti telekkönyvi állapot helyreállítása végett a fent körülirt ingatlanokat a kistoráki 169. sz. tjkbe az ezen ingatlanokra bejegyzett terhekkel és a 2,931 'tkv. 1886. sz. végzés folytán eszközölt perfeljegyzéssel együtt visszahelyeztessék s az alperes javára a kistoráki 169. sz. tikóRvvben Bi 3. sorszám alatt bekebelezett tulajdonjogok a B. Juon helyszinelési birtokos jutalékáról töröltessék. A kereseti kérelemnek azt a részét, hogy a kistoráki 169. sz. tjkvben B. 2. sorszám alatt B. Lázár javára az 1,057/tk. sz. végzés folytán a fent körülirt összes ingatlanokra eszközölt tulajdonjogi előjegyzés s a B) 3. sorszám alatt a 1!. szül. B. Bozsana javára eszközölt bekebelezés is érvénytelennek nyilváníttassák, a kír. törvényszék elutasítja, stb. Indokok: A C) alatti haláleset felvétellel és a D) alatti anyakönyvi kivonattal be van bizonyítva, hogy B. Juon helyszíneléskor bejegyzett tulajdonos 1858. évi március 31-én meghalt és igy a B) alatti szerződést 1866. június 5-én alá nem Írhatta; azonfelül kifejezetten beismerte alperes, hogy a B) alatti szerződésen levő »B. Juon« aláirás nem a mondott B. Juontól, hanem Tr. felperestől származik és igy az a feltevés sem foghat helyt, hogy B. Juon telekkönyvi tulajdonos ama szerződést még életé ben aláirta ; miután B. Juon volt tkvi tulajdonosnak hagyatéka a nagybecskereki kír. járásbíróság 8,795/1888. sz. végzésével csak 1888. október 22-én adatott át az örökösöknek s a hagyatéki iratok szerint a kistoráki 1,356/a, 1,574/a, 1,863/a, 1,926/a, 2,202/a, 2,225/a, 2,576/a és 2,899/a helyrajzi számú ingatlanok hagyaték gvanánt fel nem vétetvén, azokra nézve a szerződésen eladóként kitüntetett felpereseknek örökségi joga megállapítva még máig sincs s ekként a telekkönyvi hatóság előtt felpereseknek B. Juon utáni öröklési joga az átíratás kérelmezésekor nem igazoltathatott s az áttett telekkönyvi iratokból kitűnik, hogy nem is igazoltatott, miért is a felperesek által aláirt szerződés alapján 1868. febr. 7-én a B Juon birtokos részére tulajdonjog bejegyzést érvényesen elrendelni nem lehetvén, kétségtelenül megállapítottnak tekintendő, hogy a tlkvi hatóság a tulajdonjog előjegyzése és bekebelezésének elrendelésekor abban tévedésben volt, hogy a szerződést aláirt B. Juon a tkvi tulajdonossal azonos. Az előadott indokból a 8,344/1869. sz. végzés folytán eszközölt bekebelezésnek a B. Juon birtokjutalékáról eredeti érvénytelenség címén való törlését el kellett rendelni; ellenben az 1,057. sz. a. eszközlött előjegyzésnek törlése még a B. Júon birtokjutalékára vonatkozólag sem volt elrendelhető; mert törlési per tárgyát a tkvi rendtás 148. §. szerint előjegyzés nem, hanem csak bekebelezés képezheti. A netalán létező terheknek az ingatlannal való visszajegyzése a tkvi rendtás 150. §. értelmében abból az indokból volt elrendelendő, mert a törlési kereset a jelzálogos hitelezők ellen nem intéztetett s igy a B. Lázár javára bekebelezett tulajdonjog részbeni törlése a jelzálogos hitelezők kárára nem szolgálhat. Tekintettel arra, hogy a tkvi bejegyzés mindaddig érvényesnek tartandó, mig érvénytelensége be nem bizonyittatik; tekintettel továbbá arra, hogy alperes még azért, mert a felperesek által hivatkozott szerződést B) alatt eredetben bemutatta, az 1868 : LIV. t.-c. 171. §- értelmében sem tekinthető az amaz okirat valódiságának bebizonyítására kötelezettnek; hanem az állitásnak 8 mint a kereseti igény alapját képező ténykörülménynek bebizonyítása, hogy a szerződésen levő aláírások s azok közt a B. Bozsana aláirása hamisak, az 1868 : LIV. t.-c. 152. §. értelmében felpereseket terheli, felperesek a B. Bozsana aláírásának hamis volta mellett nem szolgáltattak bizonyítékot, mert a tanúvallomások által bizonyított körülmény, hogy alperes az 1866. év tavaszán és nyarán Olaszországban volt és igy a szerződési 1866. évi június 5-én nem Írhatta alá, nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a jelzett okiratot B. Bozsana aláirta, sőt még annak a lehetőségét sem, hogy épen a mondott napon irta alá s: az a körülmény, hogy az okirat az eladó és vevő által különböző időben iratik alá, jsem a szerződés, sem az azon alapuló bekebelezés érvényességének nem árt. A felperesek által állított az a körülmény, hogy a B) alatti szerződésen a B. Lázár aláirása is hamis, még bebizonyittatása esetén sem nyújtana felpereseknek, hanem csak alperesnek jogot arra, hogy az ezen szerződésen alapuló bekebelezés törlését követelhesse s az a kötülmény sincs a bekebelezés érvényességére befolyással, hogy az alapját képezett szerződést B. Lázár részére ennek atyja B. Filip kötötte és a vételárt az utóbb nevezett fizette ki. Végre alaptalan felpereseknek az az érvelése is, hogy a Bi alatti szerződésből alperesnek, mint vevőnek, elfogadási nyilatkozata hiányzik, mert a szerződésnek aláirása az elfogadást magában foglalja és egyébiránt a címen is — miután a szerződés az eladási nyilatkozatot tarialmazza — nem felpereseknek, hanem alperesnek lehetne joga a szerződés és a bekebelezés érvényét megtámadni, stb. A szegedi kir. ítélő tábla (1892. márc. 7. 3,591. sz. a.). A kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: A kereshetőségi jog megilleti felpereseket, mert a C) alatt csatolt haláleset felvételi ivvel bizonyítva van, hogy felperesek a megtámadott tkvi bekebelezés előtt a kistoráki 169. sz. tjkben tulajdonosul bejegyzett n. B. Juon gyermekei és igy öröklésre hivatott- utódai, a hagyaték jogai megóvása végett pedig az örökösök bármelyike tehet bíróság előtt lépéseket. A per érdemében az első bíróság ítéletének felebbezett része indokai alapján és még azért helybenhagyatott, mert alperes beismerte, hogy tulajdonjoga telekkönyvi bejegyzésének alapjául szolgált eredetben C) alatt csatolt okiratot nem a tkvi tulajdonos B. Juon irta alá s minthogy felperesek nem a tulajdonjog megítélését, hanem az előbbi állapot helyreállítását kérik es igy az ügylet nyilvánvaló érvénytelenségére tekintettel, a perben közönyös az, hogy alperes a tulajdonjogot felperesek közbelépésével szerezte-e meg vagy nem, minthogy kitörlési perben a bekebelezés eredeti érvénytelensége vagy érvényessége mindig az annak megtörténtekor fennállott helyzet szerint bírálandó meg s minthogy felperesek rendelkezési jogosultság hiányában, a mennyiben a peres ingatlanra nézve felperesek kizárólagos örökösödési joga a perben sem lett kimutatva, a B) alatt csatolt okirat kelte idejében alperesnek tkvi tulajdonjog elnyerésére alkalmas okiratot ki sem állíthattak, B. Juon jutalékáról alperes bekebelezett tulajdonjoga törlését a kir. törvényszék annyival inkább helyesen rendelte el, mert az ellen, ki a bekebelezést eszközölte, a törlés eredeti érvénytelenség miatt a rendes elévülési határidő lejártáig bármikor kérelmezhető, következésképen alperes tulajdonjogának 20 év előtt történt bekebelezése a törlési keresetnek útját nem állja, stb. A m. kir. Curia (1893. okt. 24. 8,087/92. sz. a.): Mindkét alsóbiróság Ítélete megváltoztattatik, felperesek keresetüknek megítélt részével is elutasittatnak, stb. Indokok: Kétséget nem szenved ugyan, hogy a B) alatti szerződést, melynek alapján a tulajdonjog alperes javára bekebeleztetett, nem a helyszinelési birtokos B. Juon irta alá és igy a tulajdonjog bekebelezése szabályellenesen rendeltetett el, de ez, alapon felperesek nincsenek jogosítva a bekebelezés kitörlését kérni, mert a per adatai bizonyítják, hogy a kérdéses ingatlanokat maguk a felperesek adták el alperesnek, erre pedig feljogosítva is voltak, mert B. Juon utáni örökösi minőségük szabályszerűen kimutattatott. Igaz ugyan, hogy felperesek tagadták, hogy a B) alattival a kérdéses ingatlant eladták és azzal is védekeztek, hogy a szerződés kelte napján az 1866. évi háborúban mint katonák résztvevén, a szerződést Kis-Torakon alá sem Írhatták, de sem ezek, sem a szerződés érvényessége ellen emelt kifogások nem voltak figyelembe vehetők, mert egyrészt az a körülmény, hogy a szerződés nem annak kelte napján, hanem előbb vagy utóbb íratott alá, a szerződés jogérvényességét egymagában meg nem szünteti, de másrészt az, hogy az ingatlan eladásához szükségelt eldararabolási engedélyért 5/. szerint épen a felperesek folyamodtak, hogy az elrendelt bekebelezésről értesittetvén, az ellen jogorvoslattal nem éltek, hogy 3 tanú vallomása szerint B. Juon hagya* tékának leltározása alkalmával 1. r. felperes a vételt újra beismerte, hogy a per tárgyát képező ingatlanok a leltárba fel nem vétettek és át sem adattak, hogy D. Sándor tanú a szerződés létrejöttét