A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 48. szám - Az 1894. évi igazságügyi költségvetés 5. [r.]

Tizenkettedik évfolyam. 48. szám, Budapest, 1893. november 26. Szerkesztőség : V.. Rudolf-rakpart .*{. <z. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 8. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉOI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZiEGYZÖl KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » ft » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvá nynyal küldendők. TARTALOM : Az 1894. évi igazságügyi költségvetés. Irta: dr. Révai Lajos. — Az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat. Irta : dr. B 1 u in Béla, pécsi kir. közjegyző. — A kamatokról, mint a keresetnek és keléinek tárgyairól. Irta : R á t v a y Gyula, eperjesi kir. tvszéki aljegyző. — Belföld. (Czorda Bódog curiai másodelnök beiktatása. — A képviselőház igazságügyi bizottságából. — Az igazságügyminiszteri költségvetés a képviselőházban.) Irodalom. (A magyar családi hilbizomány. Irta : dr. Katona Mór, kassai jogakadémiai tanár. — A polgári törvényke/ési rendtartás kézikönyve. Írták: Fodor Ármin és dr. Márkus Dezső.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) TÁRCA : Psychiatria és büntetőjog. Irta : dr. R e i c h a r d Zsigmond, budapesti ügyvéd. Az 1S94. évi igazságügyi költségvetés. V. Túlestünk az igazságügyi budget-vitán is. Sok és kimagasló mozzanatot az nem nyújtott. Üres padok előtt sikerült néhány szónoknak valódi vagy vélt sérelmeit kisebb-nagyobb nyomatékkal előadni, — igazságügyi komoly, beható vitáról azonban nem lehetett szó. W 1 a s s i c s Gyulán kivül kiválóbb jogászok nem is vettek részt a vitában, és igy nem volt épen nehéz dolga a ministemek a dii minorum gentium által felhozott és ritka felületesség és tájékozatlanságra valló gravameneket halomra dönteni. Valóban jobb szolgálatot tettek volna ezen urak az igazságügynek, ha a budgetet szó nélkül megszavazzák, mintsem hogy a vitát ily alantas niveaura sülyesszék. A vita személyes részével, a C s e m e g i ügygyei nem foglalkozunk. Ezt is, sajnálatunkra, a pártpolitika vette védszárnyai alá, a mi az ügynek méltányos és tárgyilagos megbirálását és parlamenti tárgyalását eleve kizárta. Ezen kérdéshez ujabban hozzászólanunk szükségtelen. És a ministernek megjegyzése az irodalmi »klakk«-ról reánk legkevésbé sem vonatkozik. Lapunk éveken át kegyvesztett volt C s e m e g i előtt, sem cikkeit, sem inspirációit tőle nem nyerte. És ha mégis érdekében felszólaltunk, tettük azt, mert pártpolitikai álláspontra nem helyezkedünk, és kizárólag csak az igazságügy érdekét tartjuk elsőhelyen állónak. Ez pedig a Curia büntető tanácsának élére egy büntető jogászt kívánt. Ezen érvünket a minister egy árva betűvel sem tudta megcáfolni és azért fentartjuk azon nézetünket, hogy ezen állás betöltésénél nem tárgyi, hanem személyi indokok szerepeltek. Es ha az igazságügyér a szaksajtó nézetét perhorrescálja és jeles civilistát egy tollvonással criminalistává felavatja, ugy ezzel talán függetlenségét documentálta, de sem a Curiának, sem az igazságügynek, sem végül az illető kinevezettnek szolgálatot nem tett. Hasznot csak ő húzott, mert személyes ellenszenvét nem kellett fékeznie és kénye-kedve szerint éreztethette hatalmát régi ellenfelével. Chacun á son plaisir... Tény az, hogy igazságügyünk budgetje fedél alá került és igy cikksorozatunk is szükségképi befejezést nyer. Hátra vannak még a kir. ügyészségek. Itt is szerény emelkedést látunk a személyi járandóságoknál. Az 1893. évi e címen megállapított 1.025,287 frttal szemben áll az idei előirányzatképen: 1.144,783 forint, a többlet tehát 80,501-forint. Ebből 1,800 frt esik egy ujabban szervezett és a folyton növekvő ügyforgalommal indokolt budapesti a 1 ü g y é s z i állás szervezésére, 1,390 frt: 2 ujabban szervezett írnoki állásra, 21,390 frt a fogházőröknek ezentúl a természetbeni lakás fejében kijáró lakpénzjárandóság fejében, a hátralévő többlet különféle fizetési és lakpénztöbbletre esik. Az ügyészségek működése nagyban és egészben megfelel a régi tradícióknak és a modern büntető igazságszolgáltatás kívánalmainak. A mi különösen a budapesti kir. ügyészség vezetőjét illeti, annak kiváló érdeméül kiemelhető, hogy az ügyészség hivatását magasabb szempontból fogja fel és nem annyira a terhelt, mint a bűnös üldözésében keresi az ügyészség főfeladatát. Igy történt, hogy az óriási res tanciahalmazt, a melyet elődétől átvett, aránylag igen rövid idő alatt sikerült feldolgoznia és számos vizsgálatot beszüntetnie, melyek a törvényszéknek és vizsgáló biráknak óriási munkát, a terhelteknek keserves napokat okoztak, és csakis arról tettek tanúságot, hogy nálunk mindent gépiesen vizsgálnak, mert hiányzik a k r i t i k a. És H a v a s s éppen ezenkritikáthonositotta meg az ügyészség körében. Nem üldözni mindenkit, a ki ellen feljelentés lett beterjesztve, hanem üldözni egész erélylyel a bűnöst, ezt a fcelvet tűzte a budapesti ügyészség egész helyesen feladatául és ennek köszönhetők sikerei. Az ügyész a végtárgyalásnál nem vádol többé á tout prix ; ha a bizonyítási anyag fejleményei benne azon meggyőződést keltik, hogy a vád tarthatatlan, akkor minden aggály nélkül ejti el a vádat, sőt gyakran még a vádlott érdekében is felebbez. Az uj bűnvádi ügyviteli szabályzat értelmében az ügyészségek ezentúl ahivatalbólüldözendő járásbirósági ügyek ellátásával is vannak megbízva, a mi csak Budapestre nézve évenkint körülbelül 6,000 ügydarabbal való szaporulatot jelent. A ministeri indokolás ezen »az iratok alapján* történő ügyészi közreműködést már »behatóbbnak« jelenti, mi azonban azt még behatóbbnak kivánnók. A büntető járásbiró a mai eljárás szerint souverain, mert semmi ellenőrzés alatt nem áll. Jegyzőkönyvét a felek alá nem írják, ítéletét kénye-kedve szerint indokolhatja és igy csak a legritkább esetben lehet az ily ítéletet teljes megnyugvással fogadni. Ezzel szemben javaslatba hozzuk a büntető járásbirósági ügyeknél a »Schöffen« (népbirói) intézmény behozatalát. Ez nagyobb városokban, vagy büntető bíráskodással felruházott járásbíróságok székhelyén semmi nehézséggel nem jár. Mert mindenütt kapni intelligens és szakértő laikus elemet, a kik örömest és ingyen fogják teljesíteni birói tisztüket a járásbiró vezetése és egy ügyészségi kiküldött közreműködése mellett. Volt alkalmunk ezen »Schöffen« intézményt a folyó év folyamán Bajorhonban működésben látni és megvalljuk, hogy abban sokkal több garantiáját láttuk a személyes szabadságLapunk mai szama 14 oldalra terjed.