A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)
1893 / 47. szám - A magyar királyság közjoga
188 A JOG. H. Sándor 14 darab telekkönyvi beadványt készített, tehát vádlottakkal szemben megállapítva van, hogy ük telekkönyvi beadványok és okiratok készítésével üzletszerűleg foglalkoztak Tekinive, hogy vádlottak egyike sem bir ügyvédi jogositványnyál, mert csaknem mindnyájan Makó rendezett tanácsú város rendes hivatalnokai: Midezekböl kifolyólag vádlottakat a zugirászat kihágásában vétkeseknek kimondani és az Ítélet határozó részében foglalt büntetéssel sújtani kellett. A büntetés kiszabásánál L, II., III., IV. és V. rendű vádlottaknál tekintetbe vétetett a büntetlen előélet, jelesen hogy V. vádlott V. József hat gyermek atyja és nem is fizetéses hivatalnok, a mellett teljesen vagyontalan; de másfelöl súlyosbitó körül ményül vétetett, hogy a többi vádlottak valamennyien hivatalnokok, már 1874. évi XXXIV. t.-c. 39. §-a által, de még e mellett az iratoknál elfekvő Makó rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete és azt módosító 26,046/111. b) 1890. belügyministeri leirattal és 1890. évi május hó 4-től fogva a zugirászat elkövetésétől eltiltva lettek, mindezek dacára a zugirászatot mégis üzletszerűleg űzték. S tekintve, hogy VI. vádlott H. Sándor zugirászat kihágása miatt a felcsatolt e tárgyi iratok szerint egy izben elitélve volt, ennélfogva a felek képviseletétől eltiltani kellett. Végül súlyosbitó körülményül szolgált az, hogy miután vádlottak, mint a telekkönyvi beadványok és okiratok szerkesztésére jogositványnyál nem birók, így azokat kellő szakértelemmel nem is szerkeszthették, e miatt a feleknek igen sokszor anyagi megkárosítását okozhatták. Mindezekre tekintettel a vádlottakra kiszabott büntetés mértéke igazolt. Vádlottaknak, nevezetesen B. Ferencznek azon védekezése, hogy az által, hogy a felek bemondására kérvényeket, okiratokat és okmányszerű kérvényeket díjazásért készítettek, nem képviseltek a bíróság előtt feleket, tehát nem is követték a zugirászat kihágását, tekintetbe vehető nem volt, mert az által, hogy a felek kérését ügyvédi jogosítvány nélkül a bíróság előtt a felek nevében díjazásért írásba foglalva tolmácsolták, a feleket bíróság előtt képviselték, ennélfogva zugirászkodtak. Mert az 1. rendű vádlott által a tárgyalás rendjén másolatban bemellékelt 7,103/90. bftő számú ítélet, melyben a felek képviselete foglaltatik, jelen esetre nem alkalmazható, a mennyiben ott a beadványokat ügyvédi ellenjegyzés és utólagosan beigazolt ügyvédi képviselet miatt nem vehettek zugirászat szüleményeinek. II. rendű vádlott P. Károly váro:i közgyám védekezése, mintha ő a kérdéses beadványokat és szerződéseket közgyámi minőségben és felettes hatósága utasítása folytán szerkesztette volna, miután Makó város polgármesteri hivatalától beszerzett iratok, de másfelől a kiemelt kilenc (9) darab beadvány által sem nyert egészben véve igazolást, ennélfogva a saját beismerése és a behozott bizonyítékokhoz képest volt elmarasztalandó. Végül VI. vádlott H. Sándor azon védekezése, hogy ő elitéltetése, azaz 1890. évi június hó 22-től kezdve a zugirászattal nem foglalkozott, hanem I. rendű vádlott kérésére az általa fogalmazott kérvényeket és szerződéseket másolta le, elfogadható nem volt, mert az által, hogy I. rendű vádlott közvetítése mellett készítette el a beadványokat és az okiratokat, szintén elkövette a zugirászat kihágását, a mennyiben I. rendű vádlott is zugirászati munkát vállalt el és csak abból osztozkodott VI. rendű vádlottal. A pénzbírság hováforditása iránti intézkedés az idézett t.-c. 106. §-án alapszik. Vádlott Cs. Ferencet és L. Istvánt perrendszerü bizonyíték hiányában az eljárási szabály 82. § a alapján a zugirászat kihágásának vádja és annak következményeinek terhe alól felm^ntenni kellett. A szegedi kir. itélő tábla. (1893. évi március hó 7-ik napján 960. sz. a.) A B. Ferencz vádlott ellen megállapított pénzbüntetés 20 (husz) forintra, P. Károly vádlott ellen kiszabott pénzbüntetés 10 forintra leszállittatik, G. Béla, F. Mátyás, V. József és H. Sándor vádlottak a vád és következményei alól felmentetnek, ezzel a változtatással a kir. járásbíróság ítéletének felebbezett része helybenhagyatik. Indokok: Minthogy az ügyvédi kamara ügyésze B. Ferencz, P. Károly és G. Béla ellen 1892. május 11-én, a kir. ügyész pedig T. Mátyás, V. József és H. Sándor ellen 1892. június 27-én kívánta a büntető eljárást megindítani, minthogy e feljelentéseket megelőző hat (6) hónapon belül a III. n. t. a. kimutatás szerint B. Ferencz 40, P. Károly 5 beadványt készített s adott be a makói kir. járásbírósági telekkönyvi hatósághoz, a G. Béla, F. Mátyás és V. József vádlottak terhére rótt beadványok pedig mind korábbi keletűek és igy ezek a terheltek ellenében a büntető eljárás a k. b. f. k. 31-ik §-ához képest elévülés folytán nem volt megindítható. Minthogy H. Sándor névre B. Ferenc beismerésével bizonyítva van. hogy Ő 14 beadványt csakis a B. Ferencz által szerkesztett fogalmazványokról annak megbízása folytán másolt le, magáufelek részére pedig önállóan működött, ezeknél fogva A. Ferencz 40, P. Károly pedig 5 beadványra nézve volt bűnösnek tekintendő. A többi megnevezett vádlottak pedig a vád és annak következményei alól felmentendők voltak. A kir. járásbíróság felebbezett része egyébként vonatkozó indokainál hagyatott helyben. A magy. kir. Curia (1893. évi június hó 7-én 5,105. sz. a. ): A felebbezés visszautasittatik, mert az 1893. évi VI. t.-c. 7. §-ában meghatározott esetek egyike sem forog fenn. Az 1876 : XIV. törvénycikk 127. §-a a gyógyszerésznek sürgős veszély esetében kötelességévé tevén a gyógyszereknek hitelre való kiadását: a kih. bünt. tvkv. 93. §-ában foglalt azon rendelkezésnek értelmezésénél, mely szerintj közegészség elleni kihágásban válik bűnössé azon gyógyszerész is, a ki az orvosilag rendelt gyógyszer kiszolgáltatását alapos ok nélkül megtagadja vagy elhalasztja; ily alapos ok gyanánt el nem fogadható a megtagadásnak azon indokolása, hogy a gyógyszert kérő hozzon pénzt. A zombori királyi járásbíróság1 (1892. április 20-án 985. sz. a.): Dr. S. Nándor (61 éves r. kath. gyógyszerész) a kih. btk. 93. g-ában meghatározott közegészség elleni kihágásban bűnösnek mondatik ki és ezért az, 1877. évi VIII. törvénycikk 1. §-ában meghatározott célra fordítandó s behajthatlanság esetén két napi elzárásra átváltoztatandó 20 forint pénzbüntetésre ítéltetik stb. Indokok. Dr. S. Nándor vádlott a tárgyalás folyamán önmaga beismerte, hogy a mint róla dr. M. Vazul gyakorló orvos által tett feljelentésben panaszolva van, B. Jakab gyermekének a fe'jelentő orvos által irt vevényre az orvosságot, dacára előbb nevezett kétszeri megjelenéséuek s dacára annak, hogy az orvosi vényre »periculum in mora«, tehát a sürgős veszélyt feltüntető jelzés feljegyeztetett, ki nem szolgáltatta és nevezettet a gyógyszertárból elutasította azon indokolással, hogy hozzon pénzt, minthogy pedig az 1»76. évi XIV. törvénycikk 127. §-a a gyógyszerésznek sürgős veszély esetében kötelességévé teszi, hogy a gyógyszereket hitelben is adja ki, minthogy továbbá a sürgős veszélyt jelen esetben az orvosi vényre vezetett azon jelzés: »periculum in mora« eléggé igazolja, nem változtatván a dolgon semmit, hogy a rendelő orvos azt csak az orvost vevénynek másodizbeni küldésénél vezette rá, mert annak elmaradását a tárgyalás során tett vallomásával eléggé indokolta s minthogy végül a fentieket tekintetbe véve, dr. S. Nándor okleveles gyógyszerésznek, mint a gyógyszertártulajdonos helyettesének az orvosilag rendelt gyógyszer kiszolgáltatását megtagadni jogában nem állott s ezzel ellenkező cslekménye a kih. btkv. 93. §, utolsó bekezdésében meghatározott kihágás tényálladékát képezi, őt ebben bűnösnek kellett kimondani stb. A szegedi királyi itélő tábla (1892. okt. 18. 3,030 sz. a.) A kir. járásbíróság Ítélete helybenhagyatik. A magyar királyi Curia (1893. szept. 27. 6,971. sz.): Az 1883 : VI. törvénycikk 7. §-ának egyik esete sem forogván fenn : a fölebbezés visszautasittatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Petrovics és Mfillcr e., pancsovaí tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 12, csb. Theil Albert, tmg. dr. Marjanovics Pál. — Robitsek Lajos és tsa e., gyulai tszék, bej. dec. 30, félsz. jan. 27, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Igaz Pál. — Fruk József e., zágrábi tszék, bej. nov. 30, félsz, dec. 2, csb. — —, tmg. dr. Mazzura F. — Pisztl Albert e., szolnokj tszék, bej. dec. 16, félsz. dec. 30, csb. dr. Jósa Gyula, tmg. Tóth Lajos. — Harangi György e., debreceni tszék, bej. okt. 31, félsz. nov. 30, csb. dr. Nagy László, tmg. dr. Nagy Kálmán. — Engel József e., budapesti tszék, bej. dec. 18, félsz. jan. 10, csb. Hajdú Imre, tmg. dr. Holló Lajos. — Sigmund András e., erzsébetvárosi tszék, bej. jan. 8 félsz. jan. 31, csb. Sándor Frigyes, tmg. dr. Iván János. — Weisz Ignác e., nagy-kikindai tszék, bej. dec. 28, félsz. jan. 17, csb. Hoffmann Frigyes, tmg. dr. Jeszenszky Géza. — Czettler Rudolfné e., egri tszék, bej. dec. 15, félsz. jan. 15, csb. Singer Lajos, tmg. dr. Barchetti Károly. — Schrantz Ermine e., fiumei tszék. bej. jan. 8, félsz. febr. 9, csb. Pancera István, tmg. dr. Pallna Szilveszter. — Klein Mór e., s.-a.-újhelyi tszék, bej. dec. 27, félsz. jan. 8, csb. Raisz Béla, tmg. dr. Haas Bernát. Pályázatok : A kalocsai tszéknél a 1 b i r ó i áll. nov. 25-ig. — A nyitrai tszéknél jegyzői áll. nov. 25-ig. — A fiumei ügyészségnél ügyészi áll. nov. 25-ig. — A nyitrai tszéknél aljegyzői áll. nov. 28-ig. — A nagymartom jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 28-ig. — A szolnoki tszéknél j e g y z ö i áll. nov. 30-ig. — A soproni jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 30-ig. — A billédi jrbságnál aljegyzői áll. nov. 30-ig. —A budapesti I—III. ker. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. l-ig. — A veszprémi tszéknél jegyzői áll. dec. l-ig. — A kassai tszéknél birói áll. dec. l-ig. — A temesvári itélő tábla kerületében joggyakornoki áll. dec. l-ig. Dr. Sziklai Zoltán abaujszántói kir. közjegyzőnél egy a hagyatéki ügyek elintézésében gyakorlott jelölt azonnal alkalmazást nyerhet. Egy vidéki nagyobb város közjegyzői irodájába hagyatéki és telekkönyvi ügyekben jártas végzett jogász kerestetik. Fizetés egyelőre havi 60 frt. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasíg'--nál. (Hold-utcza 7 szám.)