A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 46. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban

335 A bizottság a tárgyalás folyamán azon meggyőződésre jutott, hogy a kézi zálogjog keletkezése lehetséges az »íuhaberpapier« s a rendeletre szóló értékpapírok tekintetében is s ennélfogva az 1,045. ^-bau a »bestimmte« szót törlendőnek találta. Megállapittatott a bizottságban az is, hogy a kézi zálogjog előállítására szükséges phisikai átadás, ha a zálogjog az elzálogositónak csak közvetett birtokában vau, az által is helyettesíthető, hogy az elzálogitó annak birtokát a záloghitelezőre utalja s az elzálogitást a birtoklónak bejelenti (1,147. §.) (Folyt, köv.) Vegyesek. A ravasz fondorlat legújabb definíciója. F. Gy. 15 éves pincér 18S9. évben magát földbirtokosnak adván ki, B. J. szegedi órástól részletfizetésre egy 40 frt értékű ezüst órát vett meg. Az óra 8 forint utánvétellel küldetvén meg, azt vádlott azonnal kifizette, 32 forintról pedig váltót állított ki és azt az általa irt levélben földbirtokosnak és baromfikereskedőnek kiadott B. Pál vagyontalan földmíves által ittas állapotában kezesként irattá alá. A váltó fizetés hiánya m att pereltetvén, kitűnt, hogy a végrehajtás alperesekkel szemben vagyon hiányából nem foganatosítható. — A szombathelyi kir. törvényszék F. Gy. pincért csalás miatt 1 havi elzárásra Ítélte, B. Pált azonban felmentette. — A győri királyi itélötáblaa királyi törvényszéknek Ítéletét részben megváltoztatta és F. Gy.-t is felmentette. Tekintve, hogy F. Gy. vádlottnak azon ténykedése, mely szerint a panaszos B. J. szegedi, órakereskedőnek irt levelében magát földbirtokosnak, K. P.-t pedig baromfi kereskedőnek és birtokosnak állította, ravasz fondorlatnak nem tekinthető, hanem ez oly egyszerű hazugság, a melynek ellenkezőjéről panaszos könnyen meggyőződhetett volna. A magyar királyi Curia: Tekintve, hogy vádlott F. Gy. a végtárgyalásnál beismerte, hogy B. J-hoz intézett megrendelő levelében azért állította magát földbirtokosnak, hogy az általa megrendelt zsebórának részletfizetés feltétele mellett leendő eladása s kiszolgáltatására nevezett sértett felet reábirja s ugyancsak ezen célból állította későbbi levelébén K. váltóaláirót is, baromfikereskedőnek és birtokosnak; tekintve, hogy F. Gy. vádlott azon ravasz számításból állította ezen valótlan tényeket, hogy ezek által sértett felet tévedésbe ejtse s ettől magának hitelezést eszközöljön ki; tekintve, hogy e ravasz fondorlat csakis hazugság által jöhetvén létre, nem helyes a másodbiróságnak azon indoka, hogy mert vádlott állítása csak hazugság, az ravasz fondorlatot nem képez ; tekintve, hogy ravasz fondorlat alatt nemcsak valamely eselszövénynek nehezen lebonyolítható hálózata értendő, hanem azt már a valószínűség látszatával biró hazug előadás és ráfogás is megállapítja ; tekintve, hogy F. Gy. vádlottnak a sértett fél tévedésbe ejtésére használt valótlan állításai, a melyek szerint magát és K. P.-t az óra vásárlásból reájuk háruló kötelezettség teljesítésére képeseknek tüntette fel, a ravasz fondorlat fogalmának megfelel; ennélfogva, a királyi ítélő tábla ítéletének megváltoztatásával, az első bíróság ítélete hagyatik helyben, ezen és az abban felhozott indokoknál fogva azon kiegészítéssel, hogy vádlott cselekménye nem a büntetőtörvénykönyv 279. § a, hanem 379. §-ába ütközik. (1893. szeptember 29. 6,190.) A kihágás elévül akkor is, ha az elévülésre megszabott időtartam a kihágási ügynek a bíróságtól a közigazgatási hatósághoz áttétele és az első közigazgatási in'ézkedés között telt le A belügyministernek 1892. évi 3,487. sz. a. kelt határozata: S vármegye közönségének. A vármegye alispánjának folyó évi március hó 3-án 115. kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint az sz —i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával M. József kőműves és N. János asztalos b—i lakosok, kivándorlásnak hatósági engedély nélkül közvetítése miatt az 1891. évi XXXVIII. törvénycikk 1. és 2. §-ai alapján 1 —1 havi elzárásban és 200—200 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében még 20 — 20 napi elzárásban továbbá 7 frt 20 kr. eljárási és a felmerülhető tartás költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elsőrendű elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : a felebbező panaszlottat illetőleg indokainál fogva helybenhagyatik, N. János elmarasztaltra vonatkozólag pedig, a kinek a másodfokú itéiet szabályszerűen még kézbesíthető nem volt, az eljárás függőben maradt. Apasági kereset a m. kir. kincstár ellen. Ennek elolvasására bizonyára sokan kezdenek mosolyogni. Pedig ennek fele sem tréfa. A dolog igy esett meg: N. külföldről vándorolt be, s itt szorgalma által némi vagyont szerzett. Törvényes házasságra nem lépett, hanim vadházasságban élt egy leánynyal, kivel négy gyermeket nemzett. N. végrendelet hátrahagyása nélkül halt meg. s mivel törvényes örököse kipuhatolható nem volt. hagyatéka a m. kir kincstárnak adatott át. A vele viszonyt folytatott nő s a gyermekek a birtokból ennek folytán kivettetett. Erre a nő ügyvédhez folyamodott tanácsért. Ez pedig keresetet indított a m. kir. kincstár ellen, mint N. jogutódja ellen az örökhagyó atyaságának elismerése és a gyermektartási kötelezettség megállapítása iránt. így jut a kincstár — ha elmarasztalják — ahhoz a megtiszteltetéshez, hogy a bíróság gyermektartási költségek fizetésére kötelezi. A budapesti kir. Ítélőtábla tiz havi iig\ f'ortralma. Kapcsolatban a mult heti számunkban közzétett államköltségvetési cikkünkkel Czorda Bódog kir. táblai elnök ur szívessége folytán az alábbiakban közölhetjük a budapesti kir. táblának 1893. január 1-től október hó végéig terjedő ügyforgalmi főbb adatait és a birák egyéni tevékenységének kimutatását. A mult évi hátralék volt polgári 6,305, büntető 909, összesen 7,214. A folyó évi— 10. havában beérkezett 16,396 polg., 9,600 bünt., összesen elintézendő ügydarabok száma volt tehát : polg. 22,701, bünt. 10,509, összesen 33,210. Ebből elintéztetett ülésben polg. 10,716, bünt. 5,374, összesen 16,090, ülésen kívül polg. 4,519, bünt. 3,811, összesen 8,330 és ekkép hátralékban maradt polg. 7,466, bünt. 1,324, összesen 8,790 ügydarab. A birák egyéni tevékenységéről szóló kimutatás a következő érdekes adatokat szolgáltatja: I. polgári 1. Antos Károly .... 2. Bubla Ferenc . . . 3. Burghardt Lipót . . 4. Csery Gábor .... 5. Debreczenyi Miklós . 6. Dezseőffy Géza . . . 7. Fabry Gyula .... 8. Fényes Miklós . . . 9. Dr. Gedeon Albert . 10. Hajdú Ferenc . . . 11 Dr. Horváth Ferenc . 12. Illyasevics Jenő . . 13. Jókuthy Albert . . . 14. Kársa László .... 15 Kossutány Géza . . 16. Lehotzky Lajos . . . 17. Lipthay Kornél . . . 18. Major Kálmán . . . 19. Sárváry Gusztáv . . 20. Skoff Iván 21. Somogyi Mihály . . 22. Dr. Szabó János . . 23. Szántay Adolf . . . 24. Dr. Tarnai János . . 25. Dr. Tergovcsics István 26. Dr. Thirring Lajos . 27. Trux Hugó .... 28. Vaszilievics Vazul 29. Véber Ottó .... 30. Dr. Végh Arthur . . 31. Dr. Végh János . . 32. Vörösmarty János 33. Wattay Dezső . . . 34. Zsembery Kálmán II. büntető 1. Bakos János .... 2. Burg Lajos 3. Csiky József .... 4. Halmágyi Sándor . . 5. Dr. Heil Fausztin 6. Jenny Antal .... 7. Kállay Adolf .... 8. Makay Dezső . . . 9. Perczel Gyula . . . 10. Szent-Imrey Jenő . . 11. Dr. Tarnai János . . 12. Tóth Gerő .... 13. Türk Szilárd .... Kiosztatott Elintéztetett Kiosztatott ülésben ülésenkivül 164 92 — 613 407 16 160 154 6 629 366 2 704 386 11 300 110 4 884 520 40 741 405 11 560 340 2 592 355 10 544 370 6 874 524 27 581 366 7 728 398 13 461 149 4 794 480 9 689 322 15 729 393 13 574 368 15 514 234 — 667 349 9 794 369 10 683 g 384 Q 2 506 8 279 9 571 393 3 162 161 1 84 84 — 530 311 6 21 21 — 626 456 9 508 244 3 551 376 3 841 542 4 590 454 14 549 382 18 678 512 7 564 416 11 720 621 37 376 254 11 513 458 2 577 460 6 555 433 3 526 433 15 451 364 7 154 löt 3 558 433 1 Hátralék 72 190 261 307 186 324 325 218 227 168 323 208 317 308 305 352 323 191 280 309 415 297 218 175 213 161 261 172 295 122 149 159 137 62 111 53 111 119 75 80 124 Feltűnő, hogy a tanácsok polgári bíráinak hátralékai sokkal nagyobbak a büntető birákéinál, de figyelembe veendő, hogy ott átlag a kiosztás is nagyobb. A nagy hátralék egyfelől a júliusaugusztusi szünetek folyománya, másfelől pedig annak tulajdonitható, hogy — mint ezt már fent idézett cikkünkben kiemeltük — 5 biró súlyosan beteg és állandóan akadályozva van az ügyek előadásában. Biztosak vagyunk ugyan beune, hogy a hátralék az év végéig lényegesen apadni fog, de attól tartunk, hogy ez csak az alaposság és a szokottnál több »schieber« árán lesz elérhető. A teljesített egyéni munka minőségéről és mennyiségéről nem nyilatkozhatunk, mert itt az ügydarab minősége, egyszerűbb vagy bonyolodottabb volta dóntö szerepet játszik. Átlag a birák működése — a végzett munka mennyisége szempontjából — teljesen kielégítőnek mondható. Az iparhatóságnak nem kötelessége a végeladások tartására kért engedélyt feltétlenül kiszolgáltatni, még akkor sem, ha egyébiránt a kérvényező a törvény által megkívánt kellékeket birja is, illetőleg azoknak eleget tett. Ha a hatóság a fe'iforgó körülmények mérlegelése alapján azon meggyőződésre jut, hogy a végeladás vagy árverés megtartása bárminemű visszaélésre vezethetne, vagy csak ürügyül szolgálhatna arra, hogy egyes cégek árúikat, a helyi iparosok és kereskedők rendes keresetének károsításával, a közönség ámítására alkalmas módon bocsássák árúba, az engedély kiadását megtagadhatja. A kereskedelemügyi ininisternek f. évi 70,324. sz. a. keh körrendelete : Ujabb időben