A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 3. szám - Ügyvéd és közjegyző

Tizenkettedik évfolyam. 3. szám. Budapest, 1893. január 15. V., &n4olf-rakpart 3. sí. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!;. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) KETMP A/ IGWI ÉBDEKE1MEK KEPViSELEJERE A HM UGWDi, BIHÓI, JBfES/l E5 CŰZJEfiTZŐI Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják^Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MOR. . % ügyvédek. j-O ^ \ -' \ ^ h Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stantalvá nynyal küldendők. TARTALOM : Ügyvéd és közjegyző. Irta : t i mányi Lajos, kir. közjegyző Budapesten. — A m. kir. pénzügyi közigazgatá-i biróság 1,786. azámú elvi határozata a cégbejegyzési címpéldányokra vonatkozólag. Irta : dr. Kovaliczky Elek. kir. közjegyző Homonnán. — A jelzálog védelme. Irta : dr. P e r é n y i Lajos, ügyvéd Török-Kanizsán. — Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról. (Folytatás.) — Belföld. (Mit akarnak a bírósági végrehajtók ? Irta : Somlyói V. Ignác, bir. végrehajtó Komárom. — Dr. Rózsa Izsó, a szegedi kamara elnökének felhívása az ügyvédi kamarai jelentések alapossága érdekében.) — Ausztria és külföld. (Bevándorlási törvény. Közli : dr. D o b a i Győző, budapesti ügyvéd.) — Nyílt kérdések és feleletek. (Egyetemleges kötelezettség a gyakorlatban. [Felelet.] Irta : Hoznék János, besztercebányai m. kir. kincst. ügyész.) — Sérelem. (A pozsonyi kir. törvényszék. [Felelet.] Irta: Felszámoló.) — Irodalom. (Az osztr.-magy. államvasút elsőbbségi kötvényszelvényeinek érvényesité e külföldön és az osztrák gondnoksági törvény. Irta: dr W é i 1 József. Brünnben. — A bűnvádi ügyviteli szabályok. Irta: Fényes Vince, kir. törvényszéki jegyző Nagyváradon. — A Pallas Nagy Lexiconának 8. füzete.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : A néprögtönbiráskodás törvénye É'zak-Amerikában. (A Linch törvénye.) (Folytatás.) Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények.. — Kivonat a xBudapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára* t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az I8Q2. évi törvénycikkek 30. és 31. ivét (433-464. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Előfizetési felhívás! 1893. január hó l-jén új előfizetést nyitottunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük a m. hó végével lejárt, tisztelettel kérjük az előfizetést mielőbb megújítani. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután is, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tiszelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a ,,Jog Törvénytára" megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1893. évben megjelenő törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket, még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres ,,Ráth"-féIe legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteivel ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — krEgész évre 6 frt — kr. A »Jog kiadóhivatal. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Ügyvéd és közjegyző. Irta : ZIMÁNYI LAJOS kir. közjegyző Budapesten. Jogfejlődésünk gyökeres átalakulásának időszakát éljük, melyben a társadalmi és törvényhozási nagy problémák a családi, házassági, öröklési, birtok és hitelviszonyok újszerű átalakulását hozzák mozgalomba és ezek befolyással birnak a jogi intézmények szervezetének alakulására is. Jogéletünk több ágazata között egyik leglényegesebb a jogvédelem, melynek ellátására jogállamban az ügyvéd van hivatva. A magyar ügyvédi kar körében már jó ideje mozgalom indult meg, melynek folyamában számos indítvány, javaslat hozatott forgalomba az ügyvédi állás mikénti szervezése, annak hatásköre és egyéb életfeltétele tárgyában. Ezek közt előfordulnak olyan tételek is, melyek az ügyvéd eminens hivatásán, vagy is a jogvédelem és az ügy pártolásának keretén túl lépnek és más jogi intézmény határvonalába esnek. Azokra nézve tehát helye van itt annak, hogy ily nemű kérdések nem csak az ügyvédség érdeke szempontjából, hanem egyéb oldalról is megfontolás tárgyául szóba hozassanakIlyeneknek találjuk mi a felvetett javaslatok közül a következőket: 1. hogy jogügyletekre vonatkozó beadványok szerkesztése az ügyvéd hatáskörébe utaltassék és a kir. közjegyzők ily beadványok készítésétől és beadásától tiltassanak el; 2. hogy a kir. közjegyzők csak közokiratok felvételére szoríttassanak; a magánokiratok készítése pedig nekik ne engedtessék meg; 3. hogy némely jogcselekménynél ügyvéd is bizassék meg hitelesítési hatáskörrel. Ilynemű javaslatok nem egyedül az ügyvédi kar érdekkörébe tartoznak és ugy tűnnek fel, mintha általuk egyik jogi intézménynek közegei beavatkozni kívánnának egy másik homogén intézmény hatáskörének szervezésébe. Megnyugvással kell megjegyeznünk, hogy az ügyvédi kamarák körében számosabb helyen megtartott összejövetelek alkalmával az ügyvédi állás szervezésére vonatkozólag felmerült javaslatok között az említett három pontban foglalt indítványok a nagy többség által nem lettek helyeselve és elfogadva; a mi arra mutat, hogy a magyar ügyvédi kar nagy többsége helyesen ítéli meg az ügyvédségnek hazánkban egyéb hivatott intézményekkel szorosan összefüggő helyzetét és nem az antagonizmus ápolásával, hanem egyöntetű, összhangú közreműködéssel kíván részt venni a jogrend fentartása és megszilárdításának közérdekű munkálkodásában. Minthogy azonban a fentebb említett értelmű javaslatok még is komolyan voltak megtéve, sürgetve és vitatva; az ellennézetek pedig csak felhozva de nem kellőkép lettek kifejtve és minthogy az emiitett javaslatok éle a közjegyzői állás ellenébe látszik irányozva: ennélfogva e soroknak célja, hogy az ügyvédi reformjavaslat a fentebbi három pontban jelzett tételeire vonatkozólag a közjegyzői állás szempontjából is szemügyre vétessék és annak helyessége, vagy helytelensége indokolva kimutattassék. A most folyamatban levő nagy társadalmi, családi, házassági, öröklési, telekkönyvi s egyéb jogi átalakulások; továbbá a törvénykezési eljárásra nézve behozandó szóbeliség és nyilvánosság; nem különben a mindezekkel összefüggésben levő codificationalis nagyobb szabású munkálatok a bíróságok munkakörét, a bírák létszámát szükségkép még inkább szaporitandják, annyira, hogy a jogélet eme sokféle elágazásában a jogintézmények szervezése és a hatáskörök pontos megkülönböztetése a legszigorúbb gondosságot követelik. Veszélyes lenne a törvényhozás terén, ha mindezekkel nem számolva, egyik intézmény saját érdeke szerint, a másikra való figyelem nélkül rendeztetnék. De veszélyes hanyatlás lenne az is, ha továbbra is megtüretnék az az állapot, hogy a jogászi ismereteket teljesen nélkülöző egyének közreműködésének maradna a nagy közönség jövőre is kiszolgáltatva. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.