A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 2. szám - A pozsonyi kir. törvényszék

A JOG. ható meg, hogy terhelt a sértettet 372 frtos követelése érvényesítésének abbanhagyására kényszeríteni szándékozott s hogy vagyoni haszonszerzésére irányuló célzattal cselekedett. Ennélfogva a zsarolás vétségének kisérlete miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntetendő volt. A budapesti kir. ítélő tábla (1892. márc. 21.1,963. sz. a.): A kir. törvényszék végzését azzal a meghatározással, hogy a további eljárás megszüntetése a zsarolás kisérlete című vádbeli cselekményre vonatkozik, helybenhagyja indokainál fogva s azért, mert a sértett a kir. ügyészségnek 1891. dec. ll-én 27,939. sz. alatti beadványában maga is valónak tünteti fel az 1891. március 20-án beadott feljelentésben nem említett azt a tényt, hogy az id. B. Józseftől követelt 372 frtot 1891. febr. hóban megkapta. A m. kir. Curia (1892. dec. 7. 4,646. sz. a.): Tekintve, hogy ifj. B. József beismeri, hogy az 1. sz. a. feljelentéshez csatolt 1891. február 5-én kelt levelet ö irta és küldte el K. Gyula panaszlóhoz; tekintve, hogy ezen levél Írására — annak első pontja szerint — az szolgáltatta az okot, hogy panaszló 372 frt követelésének kifizetésére szólította fel id. B. Józsefet s nem fizetés esetére ezen követelésnek per és végrehajtás utján eszközlendő behajtását helyezte kilátásba; tekintve, hogy ezen fizetésre való felhívás miatt ifj. B.József az 1. sz. a. levelében azon fenyegetést használta panaszló ellen, hogy ha további zaklatásaival fel nem hagy és alarmiro/.ó leveleivel id. B. Józsefet és családját mindenkorra megkímélni nem fogja, ez esetben ifj. B. József — minden tekintetet félretéve panaszlónak éveken keresztül tapasztalt jellemtulajdonságait papirra teszi s azt tanulmányozás és megítélés céljából az illetékes katonai hatóságnak megküldi, a mely hivatva lesz megítélni, hogy mennyiben egyezik meg panaszlónak a B. családdal szemben tanúsított magaviselete és minősíthetetlen eljárása egy cs. és kir. törzstisztnek jellemével ? s levelét azon fenyegetéssel fejezi be, hogy további lépéseit a panaszlónak 8 nap alatt elvárandó feleletétől teszi függővé ; tekintve, hogy ezen fenyegetés panaszlónak, mint nyugdíjazott cs. és kir. ezredesnek a katonai hatóság előtti com promittálására lévén irányozva, ezen fenyegetés megvalósításától a panaszló méltán tarthatott ; tekintve, hogy a fenyegetésnek az volt a célja, hogy panaszló 372 frt követeléséről való lemondásra kényszeríttessék s hogy ezen lemondásnak a fenyegetéssel való kicsikarása által ifj. B. József az atyjának, id. B. |ózsefnek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen ; tekintve, hogy ifj. B. Józsefnek ezen cselekményében a btk. 350. §-a alá eső zsarolás vétségének összes ismérvei fenforogni látszanak s tekintve, hogy ezen zsarolás tényálladékához nem kívántatik meg, hogy a fenyegetés által a szándékolt vagyoni haszon tényleg eléressék s a zsarolás befejezéséhez elégséges, ha a tettes a kényszerítő fenyegetést valóban használta s e szerint azon körülmény, hogy id. B. József a 372 frtot a panaszlónak később kifizette; tekintve, hogy ezen fizetés a fenyegeiö levél kézbesítése után 17 nap múlva teljesíttetett, a fentebbi tényállást meg nem változtatja; tekintve, hogy ifj. B. József az 1. sz. a. levélnek egy másik részében panaszlónak a tőle elvált neje és apósa irányában követett eljárását felsorolván, ebből panaszlóra nézve azon következtetést vonja le, hogy ilyen ember jellemmel nem bir; tekintve, hogy ezen kifejezés meggyalázást tartalmaz ugyan, de ezen meggyalázó kifejezés, mint zsarolás ismérvét képező tenyegetésnek egyik alkotó része, ezen esetben külön büntetendő cselekményt nem képez; ezeknél fogva mindkét alsóbb fokú bíróság végzésének megváltoztatásával ifj. B. József a btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétsége miatt vád alá helyeztetik s a kir. törvényszék további szabályszerű eljárásra utasittatik. Az erőszakos nemi közösülésnél csakis csekélyebb testi sértés vélelmezendő. Ha tehát az erőszakos nemi közösülés alkalmára] a sértett testén okozott sérülés ezen erőszak határát túlhaladja, a mennyiben a btk. 301. §-ába ütköző siílyos testi sértés vétsége megállapíttatnék, külön büntetendő cselekményt képez, még akkor is, ha a vád ez irányban nem is emeltetett. A szejrzárdi kir. törvényszék (1891. május 12 én, 2,302 ): A. Imre vádlottat a btk. 232. §-ba ütköző erőszakos nemi közösülés bűntettében bűnösnek nyilvánítja és ezért a btk. 232. és 250. §. alapján a 91. §. alkalmazásával 2 évi fegyházra itéli. Indokok: Az elővizsgálat s az orvosi látlelet szerint K. Róza 9. évében levő leány szeméremtestén 1890. aug. 3-ári sérüléseket szenvedett, mely sértések valamely keményebb testrész nyomása által idéztethettek elő; gyógyításuk 14 napot vett igénybe. Ezen sértések keletkezésére vonatkozólag sértett ugy az elővizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán azt adja elő, hogy midőn a jelzett napon este szükségét elvégzendő az udvarra kiment, a már kint lévő A. Imre őt ölbe kapta, szeméremtestét ujjaival fogdosta, majd a birkaistállóba vivén, ott lefektette és itt ujjaival és nemző tagjával szeméremtestét nyomkodta, mi által neki na°y fájdalmat okozott. Hogy sértett közvetlen a tett után a vele történteket így adta elő, igazolják sértett atyja, anyja és az eskü alatt meghallgatott P. József és F. József tanuk vallomása. Vádlott ugy az elővizsgálat, mint a végtárgyalás folyamán tagadja, hogy a vádbeli cselekményt elkövette, védekezésére felhozván, hogy az élvezett bortól oly részeg állapotban volt^ hogy ilyenre képes nem is lett volna, de nemző részének hibásságánál fogva arra képtelen is. Tekintve azonban, hogy a bizonyítási eljárás adatai szerint vádlott a korcsmából maga eltávozott, hogy a meghallgatott tanuk vallomása szerint, bár borosnak látszott, de oly ittas, hogy ne tudta volna mit tesz, nem volt, támogatja ezt a végtárgyalás folyamán meghallgatott törvényszéki orvos véleménye is, végre testi szervezetének, illetőleg nemző képességének hibás voltara állapított védekezését megcáfolja a törvényszéki orvos véleménye, ki is vádlott tüzetes megvizsgálása után, ezen részeknek teljes rendszeres voltát bizonyítja. Tekintettel ezen bizonyítékokon felül még azon körülményre, hogy a kérdéses alkalommal vádlotton kívül a korcsma udvarán senki más nem volt. hogy vádlott jogtalan cselekményéből folyó bűnösségének tudatában kalapja és holmijainak visszahagyása mellett távozott: mind oly körülmények, melyek alapján a kir. törvényszék vádlott tettességét bizonyítottnak veszi és miután sértett nyilt és ártatlanságából folyó meggyőző vallomásai szerint vádlott nemző tagját is szeméremtestéhez nyomkodta, nemi ösztönének kielégítése végett öt a btk. 232. §. alapján az erőszakos nemi közösülésben bűnösnek nyilvánítja. A büntetés megállapításánál figyelembe volt veendő, mint enyhítő körülmény, vádlott büntetlen előélete és azon a tanuk által is bizonyított körülmény, hogy a bűucselekméuy elkövetésekor bortól izgatott állapotban volt, a mely körülmények fennforgása a btk. 9. §-ának alkalmazását indokolván, vádlott rendelkező rész szerint volt büntetendő. A pécsi kir. itélő tábla (1892. január 18-án, 939. sz. a.): A kir. törvényszék ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1892. december 7-én, 4,910.): Tekintve, hogy az orvosi látlelet és vélemény szerint sértett K. Róza nemző részén 10 — 14 napi gyógyulást igénylő testi sértés okoztatott; tekintve, hogy a B. T. K. 232. §-a esetében az erőszak fogalma alatt oly fizikai hatás és erő használata értendő, a mely által a tettes a sértett személyét uralma alatt tartván, ez által a nemi közösülésnek véghez vitelét ennek akarata ellenére rendszerint csak csekélyebb testi sértés mellett lehetővé teszi; tekintve, hogy a jelen esetben az erőszakos nemi közösülés alkalmával a sértett testén okozott sérülés ezen erőszak határát túlhaladja, a mennyiben az a btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségét állapítja rneg s így különböző büntetendő cselekményt képez; tekintve, hogy a súlyos testi sértés vétsége miatt a királyi ügyész nem emelt ugyan vádat, de miután ezen vétség hivatalból üldözendő, a kiderített tényállás alapján a törvénynek megfelelő minősítés kimondásában a kir. ügyész indítványa a biróságot nem korlátozza; ezeknél fogva mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott A. Imre az erőszakos nemi közösülés bűntettén felül a B. T. K. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében is bűnösnek mindatik ki s tekintve, hogy vádlottnak azon cselekménye, hogy az erőszakos nemi közösülést egy 8 éves gyermekleány ellen súlyos testi sértéssel követte el, szigorúbb beszámítás alá veendő, sem hogy e miatt a B. T. K. 232. §-ában meghatározott fegyházbüntetés legkisebb mértékének alkalmazása alaposan indokolható volna : ezeknél fogva vádlott A. Imre a btk. 232., 302., 96. és 98. §-ok alapján összbüntetésül 3 évi fegyházra Ítéltetik. Egyebekben a kir. tábla ítélete az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva hely benhagyatik. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök: Köszler Ferenc c., nagyváradi tszék, bej. jan. 31, félsz, febr. 14, csb. Jelentsik István, tmg. Valner Ödön. — Jármay Gyula e., eperjesi tszék, bej. jan. lí, félsz. jan. 19, csb. Molitorisz István, tmg. Biloveszky József. — Sclllesiuger Jakab e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. febr. 1, félsz. febr. 28, csb. Wetzel Gyula, tmg. Kállay József.— Frankfurter Sándor e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. febr. ÍJ, félsz. márc. 9, csb. Antos Károly, tmg. Németh József. — Koics Jelena e., pancsovai tszék, bej. febr. 28, félsz, márc 24, csb. Schulek Kálmán, tmg. Grigorijevics Miklós. — Szongret János e., deési tszék, bej. febr. 6, félsz. márc. 10, csb. dr. Bodolla Gábor, tmg.Bonis Árpád. — Fabovszky József e., kacsai tszék, bej. febr. 24, félsz. márc. 22, csb. dr. Hornyay Ödön, tmg. dr. Gaiger Ignác. — Sclnvarz Kálmán e., nagyváradi tszék, bej. jan. 9, félsz. jan. 16, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Kiss Döme. — Weinberger Sándor e., miskolci tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 27, csb. Pották Lajos, tmg. Hekkel Károly. Pályázatok: A segesvári jrbságnál albiról áll. jan. 12-ig. — A nagy-szebeni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jan. 12-ig. — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői áll. jan. 12-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.