A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 44. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1803-ban

318 AJOG. vissza tudományos tekintetben a mult évnek fejleményeire és jelenségeire. Számos értekezés taitatott. Tárgyaikra mindannyian értékesek, a legnevezetesebb és legfontosabb azonban az volt, mely az ügyvédi szervezettel behatóan foglalkozott. Merem mon­dani, az egyesület büszkeségére, önérzetének emelésére, hogy azon szempont, hogy az ügyvédség benső erejét és átható műkö­désének tényezőjét a tudomány és az erkölcs képezi, az itt kapott lendület folytán nagyot erősödött. Ez részben és nem csekély részben az itt lefolyt vita eredménye. Egyéb tekintetben is működésünk tudományos irányban termékeny volt. A kiosztott egyes dolgozatok a választmány, a teljes-ülés és a közgyűlés s egyáltalában a tudományos körök közötti ezen közvetítő fényes bizonyságát tesszi annak, hogy Magyarországon is a jogtudomány folytonos emelkedésben, foly­tonos terjedésben van, az úgy extensiv, mint intensiv erőben és súlyban növekedik. Habár lassan, habár nem úgy, mint a termé­szeti erők meglepő jelenségei: egyszerre, habár nem úgy, mint egy varázsszóra megparancsolt »legyen világosság és lön világos ság«, nem ezen modorban, hanem mindenesetre a talaj előkészí­tésében, a jogtudomány raüve'ésében, s annak nyilvánulása foly­tonos fokozásában egy oly hatalmas erő, a jogászainak egy foly­tonos szakadatlan emelkedése és erősödése mutatkozik, hogy bátran lehet mondani, hogy a mint az anyagi erők természetes és szükségszerű fejlődése az óriási evolutiót eredményezi, úgy a jognak befolyása az érdekek egymás elleni támadásában legköze­lebb el fogja végezni azt a hatalmas és elmozdithatatlan munkát, mely a Leviaihan-nal szemben az örök igazság intézkedéseit, szabályait és rendszerét ezen országban is meg fogja honosítani. E részben a Magyar jogászegyletnek dicsősége, részben az ő hozzájárulásával elért eredmény az a mindennap — és itt már speciális helyzetemből merek szólni — bírói székemben s minden­nap lapasztalt azon hatalmas lendülete és terjedése a tudomány­nak, melyről néhány évvel ezelőtt még álmodozni is vakmerőség lett volna. Ily körülmények közt büszkén és önérzetesen vallom maga­mat ezen tiszcelt egyesület bizalmából a magyar jogászegylet elnökének ; ily érzelemmel tartom magamat a magyar jogászság egyik fáradhatatlan munkásának és tényezőjének. Ily érzelemmel és tudattal, habár előrehaladott korral, megerősödött testi bajokkal, de szellemben és akaratban megtöretlenül, a magyar jogászság és köztem levő kapcsolatot a legnagyobb örömmel üdvözlöm. Ausztria és külföld. A becsületsértés és u sajtótörvény. A porosz igazságügyminiszteriumban jelenleg novellán dolgoz­nak, melynek értelmében a magánosok becsülete ellen a sajtó­ban intézett támadások nem a sajtótörvény szerint fognak meg­toroltatui, hanem a rendes büntetőbíróság hatáskörébe fognak utaltatni. A német birodalmi magánjogi codificatio 1803-ban. A német birodalmi magánjogi codificatio, az alapos, mélyen beható, legkomolyabb megvitatású jogszervezési műveletnek kétség­telenül mintaképéül szolgálhat. Ezt bizonyítja már magában az is, bogy 1893. január elejétől októberig, illetőleg július 5-ig, a mikor három havi szünetelés állt be — csak 327 §-t tárgyaltak le — a 7,78ö-1öI 1,105-ig; és igy miután hetenkint rendesen 3 napig üléseztek — nem egészen 5 §. elintézése esett egy ülésre. — És igy működnek akkor, midőn a codex már másodszori felolvasásban részesül. Az 1892. év a codex II. könyvének befejezésével végződött, a »S c h u 1 d v e r h á 11 n i s s e« között szóba hozatván a vadak által okozott károk megtérítése is, a mi a miniszteri tervezetből kihagyatott s egészen az egyes államok törvényhozásának adatolt át; miután az egységes szabályozás nagy nehézségekbe ütközik, vidékenkint a viszonyok sokfélesége miatt, a melyek pedig figyelmen kívül hagyhatók nem voltak. Ez azonban minden részről kifogásoltatott, ellene erős kritika fejlődött ki s a birodalmi gyű­lésen petitiókkal ostrorooltatott. Ezen i ressio alatt a bizottság tárgyalás alá vette ; de a részletes szabályozásba még sem mert belebocsátkozni, hanem megelégedett néhány általános elvi szabály felállításával s ezek közt azzal: hogy »a vadászatra jogosult kár­térítéssel tartozik a földtulajdonosnak vagy bérlőjének, a vadak által akár az erdőben, akár a szabad mezőn okozott károkért«. Különben az a vélemény, hogy még niucs végleg eldöntve, vájjon ezen tárgy csakugyan helyt fog e foglalni a birodalmi codexben ? Az 1893. év január 9-én a III. könyv »Sachenrecht« tár­gyalásával kezdődött, melyből 3 ülésben a 778-791. §-ok az általános fogalmakról, dolgok felosztásáról, alkatrészeiről, járu­lékaikról lettek tárgyalva; érdemileg csak kisebb jelentőségű változtatásokkal, milyenek hogy »a növények a föld alkat­részeivé válnak már a beültetéssek s nem csupán a gyökeret­verés után 784. §. 2; hogy »a földbirtoknak járulékát képezi a trágya, mely a földbirtokon előállittatik, tekintet nélkül arra, hogy mennyisége szükséges-e vagy sem a gazdaságban a föld inívelésére« 791. §. 2 A 781-786. §-ok töröltettek. Január közepéni ülésekben a III. k. 2-ik fejezete »Besitz und 1 n n e h a b u n g« 797—825 §-ok tárgyaltatott. Itt az eredeti tervezet igen erős, többek szerint a legalaposabb kri­tikának lett alávetve, minthogy annál a mai jogtudományra, a külföldi törvényhozásokra s a német jogélet fejleményeire kellő figyelem nem fordíttatott; miért is e résznek teljes átdolgozása sürgettetett. A kritikának most adattak engedmények ; neve­zetesen a Besitz's Innehabung megkülönböztetés kihagyatott. Megállapittatott: hogy valamely dolog birtoka, — a felettei tényleges hatalom elnyerése által szereztetik meg; s annak el­hagyása vagy elvesztése által megszüntetik. A birtokszerzésre elég­séges az eddigi birtokos s a birtokot szerző megegyező akarat­nyilvánítása, ha utóbbi azon helyzetben van, hogy azon hatalmat tényleg gyakorolhassa; megszűntét azonban elő nem idézi vala­mely ideiglenes akadálya azon hatalom gyakorlásának. Kimon­datott továbbá elvi határozatul : ha valaki ezen hatalmat nem maga, hanem más nevében gyakorolja, oly viszonyban, melyben azon harmadik személy utasításait köteles alkalmazni, akkor csak ez tekintetik birtokosnak. A 798 -802., 803., 809., 812, 813. § ok töröltettek; s az »Innebabung, inuehaben, Inhaber« kifejezés »Besitz, Besitzer, besitzen«-nel cseréltettek. A bizottság nem osztotta egészen azon aggodalmat, mely a hiányos, hibás birtoklás kifogásának megtartása iránt nyilvánult a birtokkeresetek ellenében; azonban mégis kimondotta, hogy a birtok-kereset csak akkor kizárható, ha a megháborított, vagy elvont birtok a háboritás előtti egy év a'att a megháborító, illetve jelenlegi biriokos irányában szereztetett meg. Ezután következett a 3-ík szakasz: Általános szabályok a földbirtokra vonatkozó jogokról. Ez a 111. könyv legfontosabb szakaszai közé tartozik. A bizottság abból indult ki, hogy az ingatlanok végrehajtása, kényszerkezetés vagy árverés által külön birodalmi törvényben szabályozandó; és ennek tartotta fenn különösen annak meghatározását, hogy mennyiben szűnnek meg a földbirtoki jogok, a kényszerelárverezés által s lépjenek helyükbe a strick-schillingek, a miből a közönséges adóssági s a jelzálogi hitelezők, kielégítést csak két évi kamathátralék erejéig nyerhessenek. Kimoudatott, hogy a földbirtok tulajdonjogának átruházására s a földbirtokra vonatkozó más jognak megállapítására, átruhá­zására s terhelésére elégséges a jogosult nyilatkozata, hogy ily jogi változásba beleegyezik, ezt a másik fél elfogadja; s a jog­változás a telekkönyvbe bevezettetik ; nem szükségeltetvén, — mint a miniszteri tervezetben — hogy az akarat nyilvánítás s ennek elfogadása különösen bejegyzésre irányuljon és a bekezdés előtt a felek kinyilvánított megegyezésükhöz csak ugy kötvék, ha nyilat­kozatuk a telekkönyi hatóság előtt történt, vagy a bejegyeztetés mindkét fél által a telekkönyvnél kéretett, vagy a bejegyzési engedély rendes formában a jogosult által a másik félnek kéz­besítve lett. Ha igy a rendelkezőnek beleegyezése kötelezővé vált s a bejegyeztetés a telekkönyvnél kéretett is : akkor a bejegyzés hatálytalanná már nem válhat, habár a rendelkező) fél, rendel­kezésében korlátolva lenne is. A 828 - 830 s 832. §-ok tömítettek; a 834. §. pedig több részben megváltoztatott; nevezetesen az által, hogy a földbirtok­jogok megszüntetéséhez is kell a jogosultnak ebbeli nyilatkozata s a jognak telekkönyvi töröltetése; a mely nyilatkozat a telek­könyvi hatóság, vagy az előtt teendő, a kinek részére történik ; és visszavonhatlan akkor, midőn a telekkönyv előtt tétetett, vagy törvényszerű alakban az illetőnek kézbesittetett. Ha pedig a meg­szüntetendő jog egy harmadiknak jogával lenne terhelve, annak beleegyezése is szükségeltetik szintén a telekkönyvi hatóság, vagy az új jogosult fél előtt. A 836. §. eljárási szabályt tartalmazván, a telekkönyvi rend­tartásba utasíttatott. A 837—839. §-ok a telekkönyvek közhitelét s bizalmát érdeklőleg, fontos szabályokat tartalmaznak ; nevezetesen, hogy a telekkönyvi rendben szabályul kell szolgálni, hogy a telekkönyvek ! s acták minden érdekelt által megtekinthetők és hogy ellentétben I a tervezettel, a közhitel oltalma a zálogokra ki ne terjedjen. Annak ismerése, hogy a telekkönyv nem egyezik meg a valódi tényállással, egyenlősittetett azon tények ismerésével, a melyekből a telekkönyv hibássága nyilván kitűnik. Az eredeti tervezet ellenében, mely a telekkönyvnek a jog­szerzés idejébeni tartalmát, tehát a bejegyzés időpontját döntőnek tekintette a jogszerző jóhiszeműségére nézve: a bizottság azt állapította meg, hogy itt irányadó azon időpont, melyben a be­jegyeztetési ajánlat tétetett, vagy a megegyezés ideje, ha az előirt beleegyezés később történt A 841. §. a telekkönyvi rangsorozat utólagos megváltoz­tatásának megengedhetőségéről mind a jogirodalomban, mind a bizottságbau nagy vitát idézett elő. A tervezet ahhoz, ellentétben az érvényben levő joggal, a tulajdonos összes közbeeső jogosultak beleegyezését követeié. Ez erős kritika alá vétetett, a melyben B a h r, G i e r k e s más jelesek nagy részt vettek, azon szabály érvényesítésére: hogy a tulajdonos s közbeesők beleegyezése nélkül, az elő- s visszalépő közötti szerződés elégségesnek tekin­tessék az elsőbbség elnyerésére. Es a bizottság e mellett döntött, kimondatván, hogy az utólagos megváltoztatáshoz elégséges a visszalépőnek beleegyezi) nyilatkozata, ennek az előlépő általi elfogadása és ezen változásnak telekkönyvi bevezetése ; és a föld­birtok tulajdonosának beleegyezése csak akkor, ha a visszalépő jog jelzálogot képezne; a közbeeső jogok az által nem érintethetnek,

Next

/
Thumbnails
Contents