A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 44. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1803-ban

A JOG. valamint az előlépő által szerzett jogok, a visszalépő jog megszűnte által nem károsodhatnak. Tehát ellentétben a tervezet 834. §-ával, ezen megszüntetéshez az előlépő beleegyezése nem hivántatik. A 843. §-hoz hozzátoldatott: hogy a telekkönyv kiigazi tásához való igény érvényesíthető, mig a tényleges állapot a jognak megfelel, vagy az igény a kiigazításra még el nem évült. A tervezetnek 844. §-a is, mely az előjegyzést a dologi jogok védelmére szorította, megváltoztatván s engedvén itt is az általános kritikának, az a földbirtokjog átruhá?ása igényének, vagy valamely bevezetett jognak biztosításául is megengedtetett; s kimondatott, hogy az előjegyzés által érintett földbirtok feletti rendelkezés hatá'ytalán, ha az előjegyzés biztosította igény meg hiusittathatuék vagy károsittathatnék. Az ellenmondás s előjegyzés bevezetéséhez annak beleegyezése kell, a kinek bevezetett joga ellen az irányul ; vagy birói határozat kívántatik. Ezután megkezdetett a 111. könyv 4-ik szakasza a Tulajdonjogról^ A 848—849. §-ok a tulajdon fogalmát s tartalmát határozzák meg, különösen a földbirtoknál, az újabb törvényhatóságok, nevezetesen a francia code civil szellemében. A földbirtok tulajdonjogának terjedelme felett is élénk viták voltak. Elvül szolgált, hogy a tulajdonjog a földterület feletti üregre, ugy a földalatti földtestre terjedjen. Az első bizottság teljességgel n< m akarta azt túlterjeszteni s határtalanná tenni. Azonban ezen nézet nem fejeztetett ki elég világosan a 849. §-ban s innen ann;ik erösb kritikája. A második bizottság tehát minden kétely s homály megszüntetése végett a 819. §-hoz következő to'dást tett: »Der Eigenthüraer ist jedoch nicht berechtigt eine Einwirkung auf den Raum über der Oberfláche, oder den Erdkörper unter derselben auszuschliessen, wenn die Einwirkung so entferut von der Oberflache erfolgt, oder so beschafíen ist, das ihre Ausschliessung lür Ihn kein Interessé hat«. A 855. §. is a »határfáról« toldalékot nyert, a mely szerint az ily fa eltávolítására irányuló igény kizáratik, ha az határjelzőt képez s mással nem pótoltathatik. A 861. §. több változást szenvedett, főleg a porosz országos gazdasági collégium s a német gazdászati tanács javaslatára. Ily változás az eredeti tervezeten : hogy a földbirtokos nem követelheti a szomszéd területről áthajló faágak eltávolítását, hanem joga van annak eltávolítására kellő határidőt kitűzni s ha az alatt az nem eszközöltetuék, azokat önmaga eltávolíthatja s magának megtarthatja. A földjébe benyúló fagyökereket azonban előleges felhívás nélkül eltávolíthatja. De ezen szabályok nem érvényesíttethetnek, a mennyiben az ily ágak és gyökerek a földbirtok minősége s alkalmazhatósága szerint a földbirtok használatát s mívelését nem hátráltatják. Februárban még elvégezte a bizottság az I. címet (862 — 867. §-ok), melyben a 863. §. nagyobb érdekű tárgyról rendelkezik. A miniszteri tervezet szerint, ha valamely földterületnek, a tulajdonos hibáján kivül hiányzik összeköttetése valamely közúttal, ezen hiány helyrehozásáig szomszédjai kötelesek a tulajdonosának, bir:okosának földjeiknek bíróilag megállapítandó módon való közlekedési használatát megengedni — évi bér fizetése mellett. — Ezen szabályzat a mezőgazdasági érdekképviseletek által megtámadtatott, azon engedélyezés szíik határai miatt s különösen következő kifogások alapján ; hogy a) csak az eddigi rendes használatra engedtetik a szükségbeli út; b) a folyó és vasutakkal! közlekedésre ki nem terjesztetik; c) csak a birtokos hibásságán kivül foghat helyt — az unverschuldete Zugangsnoth esetében. De helytelenittetett az is, hogy a szükségbeli ut s közlekedés kijelölése, szabályozása a bírósági közegekre bízatnék — a mezőgazdasági viszonyokban jártasabb hatóságok és a gyorsabb, olcsóbb közigazgatási eljárás helyett. A bizottság lehetőségig tekintetbe vette a gazdászati panaszokat s oly módosító szerkezetet állapított meg, a mely kielégíthesse az a) és c) alatti kifogásokban rejlő kívánalmakat. A 864. §. (Verbotene Anlagen) szintén megváltoztattatott a kritika szellemében, kimondatván, hogy a földtulajdonos követelheti, hogy ne létesíttessék s fenn ne tartassék oly gazdasági ínívelet, a mi biztosan rosz hatással lenne a földbirtokra ; a hová azonban nem soroltatott a fák s bokrok hatása a szomszéd telekre. A tulajdonos kellő intézkedést követelhet akkor is, ha a szomszéd telken romladozó épület létezik, a mely károsodással fenyegeti. A 867. §. megengedi az idegen földre jutott dolognak ottani űzőbe vételét, de a bizottság módosiiása szerint csak addig, mig azon dolog az idegen föld birtokosának, vagy egy harmadiknak birtokába át nem ment. Azonban nem elégíttetett ki a kritika azon tekintetben, hogy a törvényben felemliitessék a elitéltessék a tulajdonjog itteni chicaneuse használata. Február hónapban a bizottság befejezte a IV. szakasz 2-ik címét a földbirtok tulajdonjogának megszerzéséről, jogügyleti átruházás stb. által; és megkezdette a 3-ik cím tárgyalását is : az ingóságok tulajdonának szerzési módjáról. Az ingatlanok tulajdonának átruházása és megszerzése tekintetében igen fontos azon változás, melyen a 868. § a bizottságban 2-ik felolvasáskor átment, a mely szakasz az ebbeli szerződések, ügyletek létesítésének fórumát jelöli ki. Az érdekeltség főleg a Bajor, Szász, Baden országokban, a rajnai részeken, a francia jogrendszer példájára már rég meghonosult »k ö z j e g y z ö s é g« létének biztosítására vonatkozik ; a mivel természetesen kapcsolatos az ingatlanok forgalmának jogbiztossága is. Azon intézmény nagyon meg lett támadva, sőt veszélyeztetve is, a miniszteri tervezet által az emiitett 868. §-ban, a mennyiben szabályai oda irányultak, hogy az ingatlanok átruházásának eszközlésére kizárólagos hatáskörrel a telekkönyvi hatóságok legyenek felruházva. Azért is ezen törvényalkotási intentio sok oldalról megtámadtatott, a mit a 2-ik bizottság is kénytelen volt figyelembe venni, szemben a miniszteri javaslattal s az első felolvasás eredményével. És csakugyan azt meg is változtatta és a 868. §-t következőleg szövegezte : »Die zur Uebertragung des Eigenthums an einem Grundstück nach tj 828 erforderliche P'inigung des Veráusserers und des Erwerbers 'áber den Uebergang des Eigenthums — muss vor dem Grundbuchamte, oder vor Gericht, oder vor einem Notare erklárt werden«. Ez által megszüntetnék itten a telekkönyvi hatóság kizárólagos hatásköre; egyszersmind lehetőivé tétetnék a feleknek, hogy a kötelező s az úgynevezett dologi szerződést egymásutánban ugyanazon igazságügyi közeg előtt (bíróság vagy közjegyző) megköthessék. A 868. §-hoz a bizottság hozzátette, hogy kétség esetében az ingatlan elidegenítése a tartozékokra is kiterjesztettnek vélelmezendő; a 873. §-hoz pedig következőket: A ki idegen földet, mint sajátját birtokolja s mint tulajdonos magát a telekkönyvbe is bevezettette, annak tulajdonát is megszerzi, ha a birtoklása s telekkönyvezés már 30 évig tartott ; a minek folyása azonban félbe van szakítva, ha és mig az ellenmondás a birtokos, mint tulajdonos bekebelezése ellen be van vezetve a telekkönyvben. E szerint a 2-ik bizottság megállapodása folytán a német birodalmi codexben is meg lenne állapítva a földtulajdonának elbirtoklása, az osztrák codex (1,467. példájára. (Folyt, köv.) Dr. Szokolay látván, budapesti ügyvéd. Irodalom. A kiadói ügylet. Irta: Dr. Magyary Géza ny. rk. tanár a nagyváradi kir. jogakadémián. Külön lenyomat a Jogi Szemléből. Budapest, 1893. Grill Károly cs. és kir. udv. könyvkereskedése. Nagy 8° 134. 1. Ara 1 frt 20 kr. Szerző nagy szorgalommal és elismerésre méltó olvasottsággal tárgyalja a szerzői és kiadói jog egymáshozi viszonyát, a szerzői és kiadói jogot,' a kiadói ügylet fogalmát, megkötését, az abból származó jogokat és kötelességeket. Ma, midőn az irodalmi perek száma már meglehetős nagy és az ezek elbírálására hivatott birák jogfelfogásaiban még bábeli zavar és naiv tudatlanság vetélkedik, nem hiába való kísérletnek lekinteiidő az idetartozó anyagnak gondos és teljesen tárgyilagos összeállítása. A legújabban annyira kedvelt — és ft/io esetben teljesen nélkülözhető — irodalmi bizottság igénybevétele az ily munkának használata mellett lényegesen lesz reducálható és így ezen per költségei is leszállíthatok. Felsőbb judicaturánk, fájdalom, eddig még igen kevés hasznavehető anyagot szolgáltatott és ez kétszeresen sajnos ott, a hol mint nálunk, a biró rendszerint tapodt ösvényen szeret haladni és a saját kezdeményezést gondosan kerüli. Ajánljuk a munkát olvasóink figyelmébe. Ugyané kiadásban megjelent a telekkönyvi betétek szerkesztése, valamint a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekkönyvbe bejegyzéséről és a telekkönyvi bejegyzések helyesbítéséről intézkedő törvények. Magyarázó jegyzetekkel O s v á t h Imre kir. törvényszéki bírótól. Gyakorlati bírákra és telekkönyvvezetőkre nézve igen szükséges és haszuos munka, mely gyakorlati voltánál fogva kétségkívül a kiváut elterjedésben is fog részesülni. Vegyesek. A királyi körjegyzői kamarák közvetlenül és nem elnökeik utján érintkeznek a királyi igazságügyminiszterrel. A közjegyzői kamara az 1874: XXXV. törvénycikk 32. §-a értelmében az igazságügyminiszterrel közvetlenül érintkezik; a törvényben kifejezetten a kamarai elnök hatáskörébe utalt teendőket (pl. 1874: XXXV. törvénycikk 35. 37., 52. §§.) kivéve tehát, s kamara hatáskörébe tartozó intézkedéseket testületileg, vagyis ülésben tartozik megtenni és nem áil jogában a törvény által reá ruházott hatáskört akár általánosságban, akár egyes esetekben valamelyik tagjára vagy másra átruházni, azok teendőit megbízott által végeztetni. Helytelenül jár el tehát a kamara, ha valamely jelentést nem maga és nem üléséből intéz a kir. igazságügyminiszteriumhoz, hanem annak szerkesztését, indokolását és felterjesztését elnökére bizza. (13,669/1893. I. M. sz.) ügyvédségtől való felfüggesztésre szóló határozat végrehajtására való illetékesség, ha az ügyvéd a fegyelmi eljárás folyamata alatt más kamara lajstromába vétetett föl. Fölmerült a kérdés, hogy abban az esetben ha az ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás valamelyik kamara előtt folyt le és az ügyvéd a fegyelmi eljárás folyama alatt más kamara lajstromába vétetett fel, melyik kamara fegyelmi bírósága illetékes az intézkedéstételre ha az ügyvédségtől való felfüggesztés jogérvényesen kimondatott. A királyi igazságügyminiszterium akképen nyilatkozott, hogy az egyik ügyvédi kamara fegyelmi bírósága előtt lefolytatott fegyelmi ügyben hozott jogérvényes határozat egy másik ügyvédi kamara bírósága részéről további vizsgálat, kiegészítés vagy módosítás tárgyát nem képezheti s a határozat végrehajtása tárgyában