A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 43. szám - A kereskedelmi törvény magyarázata - A nemzetközi magánjog

A JOG. 311 A »Szegedi Jogász-Lapok « egyik idei számában közölve volt az az igazságügyministeri rendelet, a mely a magyar és horvát bíróságok közti viszonosságra és a végzések mily nyelvbeni kézbesítésére nézve kibocsájtatott és maga a t. szerkesztőség is nagyra volt vele, hogy ime mégis segítve lesz az eddigi bajon, hogy t. i. a horvát bírósági végzéseket a magyar honos nem lesz többé köteles horvát nyelven elfogadni, hanem jogosítva lesz annak magyarra való fordítását követelni. Az igaz, hogy az is csak írott malaszt marad, mert a horvát bíróságok semmibe sem veszik ezt a rendeletet és azt illusoriussá teszik az által, hogy a magyar bíróságokat elkerülve, bérmentetlen, tértivevényes levélben postai uton küldik a nyakunkra a végzéseiket, ugy, hogy azokat nemcsak hogy nem érthetjük, hanem ráadásul értük még büntetés-portót is fizetünk a postánál ; az is igaz, hogy ha egy-egy ilyen végzés kivételesen mégis bírósági kézbesítő által szándékoltatik kézbesittetni, hiába hivatkozunk a fönti rendeletre és hiába utasítjuk vissza a végzést, mert azt másnap mégis csak nálunk hagyja a kézbesítő a hivatalfőnök utasítására és a magyar igazságügyministeri rendelet nagyobb dicsőségére ! De ez utóvégre is csak visszaélés, a melyen az igazságügy minister talán (?) fog segíteni, ha tudomást szerez róla, mert biz' az az i r o 11 malaszt legalább meg van írva. ellenben egyenesen horribilis dolog az, hogy Ausztriával és az ottani polyglott bíróságokkal szemben még csak ilyen írott malaszttal sem dicsekedhetünk. A magyar nyelv az persze csak egy kutyafejű, turkó mongolfajnak Európában idegen és el nem ismert nyelve, azt az osztrák honosoknak és bíróságoknak nem kell értenie, sőt sértené toronymagasságú méltóságukat, ha ilyen nyelvű végzéseket értenének, hanem az illyr, a cseh, a lengyel és más egyéb érdekes népek nyelvei, azok már világnyelvek, azokat nekünk értenünk kell, mert a magyar az arra való, hogy lépten-nyomon engedjen a jó szomszédoknak. Minden magyar végzés, a mely Ausztriába küldetik, előbb lefordittatik az ausztriai hivatalos, t. i. a német nyelvre, ellenbe n a cseh, illyr, lengyel stb. nyelvű végzések — nem is szólva a német végzésekről, a melyeket utóvégre minden magyar ember többé-kevésbé megért — azok a maguk teljes érthetetlenségükben özönével érkeznek a mi nyakunkra és nincs mód azok ellen védekezni, sem a magyar minisleriumnak nem jut eszébe azok ellen a magyar honosokat megvédeni. A legutóbbi időben történt, hogy egyik szegedi kartársunknak valami terminust tűző cseh végzést akartak kézbesíteni. Látta, hogy valami terminus van benne, mert számokat látott, de még a hónapot sem tudta kiérteni, mert a cseh nyelvben a hónapnak sem az a neve, a mi más európai nyelvben. Collégánk mit tehetett egyebet, mint azt, hogy németül ráírta a vevényre, hogy a végzést nem veszi át és kéri azt a magyar igazságügyministerium utján lefordíttatva, újból kézbesittetni. És mit tett a tisztelt prágai bíróság ? Egy német nyelvű átiratban megkereste a szegedi járásbíróságot, hivatkozva egy osztrák igazságügyministeri rendeletre, hogy a magyar ügyvédnek kényszer utján (»zwangweise«) kézbesittesse a végzést: a szegedi kir. járásbíróság pedig ellenkező magyar rendelet hiányában elrendelte a »megfelelő« kézbesítést! Nem kétlem, hogy a szegedi járásbiró ur jó magyar lelke is felháborodott ezen a boszantó dolgon, de hát nem volt mire támaszkodnia és kénytelen-kelletlen eleget tett a cseh »testvérek« kívánságának Hanem ugye, mégis csak megférhetetlen, emberevő »soviniszták'< vagyunk mi, felfuvalkodott magyarok, a kik »domináló helyzetet-* foglalunk el a nagy osztrák-magyar monarchiában és a mi saját jellegünk pecsétjét nyomjuk reá az egész birodalomra, annak külső és belső nyüvánulásaiban ! Keserűbb satirát képzelni sem lehet, mint ezt a csehek, morvák, illyrek stb. ausztriai népek által tele torokkal unos-untalan világba kürtölt szemrehányást, ha ezt a mi saját gyáva meghunyászkodásunkkal szembeállítjuk és Összehasonlítjuk. Kérünk tehát osztó igazságot és egyenjogúságot; ám fordítsák a mi végzéseinket az osztrák alattvalókra nézve érthető nyelvre, ezt helyeseljük, mert hisz a perbeli ellenfélnek joga van tudni, hogy mi közöltétik vele, de szerezze meg a magyar kormány nekünk magyaroknak is ezt a jogot. Dr. Szivessy László, szegedi ügyvéd. Irodalom. A kereskedelmi törvény magyarázata. Irta: dr.N e u m a n n Ármin, egyet. rk. tanár, I. köt. második fele. Második teljesen átdolgozott kiadás. Ara 2 frt 50 kr. Athenaeum 1894. Midőn ezen nagyszabású mű második kiadásának megjelenését jeleztük és ismertettük az 1 füzetet, kiemeltük, hogy szerző müvének átdolgozását nagyon komolyan vette és tetemesen bővítette. Ezen új füzet még fokozottabb mértékben mutatja szerző ezen törekvését. Különösen a hazai judicatura és szakirodalom igen bőven van felhasználva. Kiváló érdeme szerzőnek, hogy a részvényjog több igen lényeges és eddig sehol sem érintett controvers kérdéseit igen behatóan tárgyalja és mindenütt éles érveléssel és nagy tudományos apparátussal támogatja azt. Neumann művét újból ajánlani csakugyan felesleges. Kivívta magának a tudomány és gyakorlat emberei előtt az elismerést. A nemzetközi magánjog, különös tekintettel hazai viszonyainkra. A magyar tudományos akadémia által a Sztrokaypályadíjjal kitüntetett pályamű. Irta : Szántó Mihály, igazságügyi miniszteri osztálytanácsos. Előfizetési felhívás Ezen mű egy bevezetésből és három részből fog állani. Ezek ismét címek-, fejezetek- s szakaszokra oszlanak. A bevezetés a nemzetközi magánjog fogalmával, tárgyával és fejlődésével foglalkozik és az idegen jognak alkalmazását és bizonyítását, valamint a külföldi jog alkalmazhatóságának kizárását tárgyalja. Tüzetesen megállapítja viszonyunkat Horvát-Szlavonországokhoz, ! Ausztriához és Bosznia- és Hercegovinához, továbbá meghatározza, mi a külföld, mi a belföld és mik a jogi területek. Az első rész az állampolgárság és a lakhely (domicilium) kérdéseivel, mint a melyek köré a nemzetközi magánjog elvei csoportosulnak, továbbá a külföldieknek jogképességével és a területenkívüliséggel foglalkozik. A ( m á s o d i k rész az anyagi magánjogot tárgyazza. Értekezik a személyjogról, nevezeteseu a személyes állapot (status), a cselekvési képesség, a holttányilvánitás, a családjog (házasság, szülők és gyermekek közti jogok, gyámság és gondnokság, törvényesités, örökbefogadás), az öröklési jog (anyagi örökösödési jog és hagyatéki eljárás), a dologi és kötelmi jog, továbbá a kereskedelmi-, váltó-, csőd- és szerzői jog kérdéseiről és meghatározza az egyes külföldi államokkal szemben fennálló nemzetközi viszonyunkat. A harmadik rész az alaki magánjog. Ebben a részben a nemzetközi jogsegély nyújtásának általános elvei, továbbá a jogsegély az egyes külföldi államokkal (az érintkezés módja, a levelezés nyelve, a fordítások beszerzésének módja, a fordítási díjak fedezése, postadíjak fedezése és portomentesség, külföldi kézbesítések stb.), a nemzetközi magánjogi peres eljárás, nevezetesen a bírói illetőség mindennemű perekben, a consularis jurisdictio, a területenkivüliek bírói illetősége, a bírósági eljárás a külföldiekkel szemben, perképesség, cautio judicatum solvi, szegényjog, a bizonyító eljárás, a végrehajtási eljárás, a bírói Ítéletek és egyezségek végrehajtása tekintetében az egyes államokhoz való viszonyunk, a consulaink által a capitulatiok alapján a levanteban gyakorolt bírói hatáskör a belföldi ítéletek s egyezségek végrehajtása körül stb. képezik a fejtegetés tárgyait és az egyes szabályok megállapításánál a külföldi államokkal kötött nemzetközi szerződések és egyezmények határozatai mindenütt szemügyre vétettek. Szerző műve tudvalevőleg a magyar tudományos akadémia által, mint pályanyertes lett kitüntetve. Hogy a nyomatandó példányok száma iránt tájékozva I legyen szerző, a megrendeléseket 1893. évi október hó végéig (az igazságügyminiszteriumba, külső-nádor-utcába címezve) kéri beküldeni. Ezen mű mintegy 30 nyomtatott ív, ára 3 frt 50 kr., beleértve az utánvét melletti bérmentesített beküldést. A bélyeg- és jogilletéki szabályok betüsoros tára. Összeállította Horinka Rikárd m. kir. adótáros. Budapest Franklin-társulat. A bélyeg- és jogilletéki szabályok tudvalevőleg egyike azon joganyagoknak, melyeket bonyolultságuk, homályos szerkezetük és különösen a miatt, hogy azok a bachkorszaki perrendtartási viszonyokra szabattak és így a most érvényben levő törvénykezési nomenclaturától egészen elütő nyelvei zettel bir, legnehezebben megérthetök. Pedig minden nap van számtalanszor dolga velük a gyakorlat emberének. Ezért mindenféle módszert próbálgatnak a szakemberek annak könnyebb megértésére. Egyike ezeknek a beiüsoros kiadás. Szerző szintén e módszert követi és el kell ismerni, hogy igen lelkismeretes, igen bsható és réizlete.s osztályozása által s az illető tételeknek, azok alfajainak, az egyes jogügyleteknek és műveleteknek sikerült neki oly áttekinthető, könnyen tájékoztató munkát összeállítani, mely a gyakorlat emberének igen megkönnyíti az eligazodást. Vegyesek. Az új sommás eljárásról szóló törvény életbeléptetése — biztos értesülésünk szerint — jövő évi március hó vége előtt nem várható. Időközben több helyütt már megtörténtek az előkészületek az új vendég méltó fogadtatására. Volt alkalmunk a budapesti kir. törvényszék elnökének Bogisich Lajos urnák szívessége folytán a törvényszéknél berendezett felebbviteli tárgyalási termeket megtekinthetni és megvalljuk, hogy ezen termek célszerű berendezésük által előre is rokonszenvet keltenek az új intézmény iránt. Nemcsak a birákról, de a felekről és az ügyvédi kar képviselőiről is — kik kivált kezdetben sűrűen fel fogják keresni e felebbviteli tárgyalásokat — kitűnően van gondoskodva. A terem berendezése egészen francia minta szerinti. Közvetlenül a törvényszék pódiuma mellett van jobbra-balra a perbeli képviselők helye, kik mellett a peres felek is közvetlen szomszédságban elhelyezkednek. (Nem volna-e célszerűbb, ezen padot, mely a vádlottak padjára emlékeztet, nádszékekkel kicserélni?) A hallgatóságnak reservált padsorokban az ügyvédi kar külön elhelyezést nyer.