A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 42. szám - Daruváry utóda

Tizenkettedik évfolyam. á2. szám. Budapest, 1893. október 15. Szerkesztőség : V.j Rudolf-rakpart ü. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart :!. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ERDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » G » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. ÁRTALOM: Daruváry utóda. Irta: dr. Révai Lajos. — Az óvatoló személy jogairól és kötelességeiről. Irta: Bánffay Simon, kir. tanácsos pécsi kir. közjegyző. — A kamatokról, mint a keresetnek és Ítéletnek tárgyairól. Irta : Rá tvay Gyula, eperjesi kir. tszéki aljegyző. IV. — Belföld. (A budapesti kir. közjegyzői kamara évi közgyűlése. — Járásbiróságok felruházása telekkönyvi hatáskörrel. — A kir. táblák birói létszámának emelése. — A kir. végrehajtók kérvénye aí. igazságügyminiszlerhez.) — Ausztria és külföld. (Angol böitön-egyesület jelentése. — Külföldi judicatura.) — Sérelem. (Alügyvédek. Irta : (Liedemann Károly, a budapesti ügyvédi kamarának ügyésze.) — Nyilt kérdések és feleletek. (A gondnokság alá helyezés kérdéséhez. Irta : s. n.) — Irodalom. (A büntetötűrvénykönyv magyarázata. Irta: dr. Edvi Illés Károly. — Az új vízjogi törvényjavaslat előmunkálati. Szerkesztette: Balogh Vilmos, min. osztálytanácsos.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA . Lombroso az asszonyi bűntettekről. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Daruváry utóda. Magyarország legfőbb ítélő székét nagy csapás fenyegeti. Érdemekben dús másodelnöke Daruváry Alajos készül megválni azon magas polctól, melyre őt a király kegyelme, birótársai szeretete és az egész magyar jogászvilág osztatlan bizalma helyezte. Mély sajnálattal látjuk ezen kimagasló alakot, a pártatlan biró és perfekt gentleman ezen mintaképét birói székéről leszállni és fényes elmetehetségeit, nagy tudományát és bő tapasztalatait jövőre tétlenségre kárhoztatni. Nem fürkészszük visszalépésének okait, hanem hálásan visszaemlékezünk azon nagy szolgálatokra, melyeket Daruváry a magyar jogszolgáltatásnak évtizedeken át tett és melyek nevét hazánk legjelesbjeinek aranykönyvében megörökítették. Akkor, midőn igazságszolgáltatásunk még nagyobbára a »birói belátás« sarkalatos elvére volt fektetve, ő teljes erélyiyel, szakavatottsággal és nagy tudománynyal a modern jogállam nívójára emelte justitiánkat azon aránylag szűk hatáskörben, mely rendelkezésére állott. A kereskedelmi és váltótanács, melynek élén sok éven át állott, igazságszolgáltatásunk alaposságának és részrehajlatlanságának hírét messze hazánk határain túl is vitte és hathatósan közreműködött anyagi consolidatiónk létesítésén. És mindannyian büszkeséggel és bámulattal tekintettünk azon férfiura, a ki ezen csudát létrehozta, — a nélkül, hogy bármikor előtérbe lépett vagy a közelismerést követelte volna. Es midőn nagy érdemei legfelsőbb helyen is a kiérdemelt méltatást nyerték, midőn Daruváry a Curia másodelnöke lőn, örömünk nem volt egész osztatlan. Mert sajnálattal láttuk őt a polgári törvénykezéstől, — melynek egyik főoszlopa volt, — megválni, hogy a büntető tanácsok élére álljon és azokat jövőre kizárólag vezesse. Daruváry haladottabb korában kénytelen volt új hatáskörbe magát beleélni, újabb és alapos, de egyúttal fárasztó tanulmányokat tenni a criminalistika terén. Dicséretére válik, hogy ezen nehéz feladatnak is sikeresen megfelelt, hogy a jeles civilistát szakavatott criminalistává átalakítania sikerült. Lapunk mai száma Ehhez nemcsak nagy ész, de nagy kötelességtudás is szükséges, két tulajdonság, melyekben Daruváry bővelkedik. És most, midőn a majdnem csodásnak látszó metamorphosis sikerült, most készül Daruváry visszalépni. Bármennyire is tiszteljük elhatározását, úgy azt mégis őszintén fájlalni kénytelenülünk. De nem elég a multak és megmásithatlanok felett töprenkednünk, az igazságszolgáltatás érdekei sürgősen követelik azt, hogy a Daiuváry visszalépte feletti fájdalom elnémuljon és Daruvárynak méltó jogutódja kiszemeltessék. Ezen kérdéshez ugy a jogászvilágnak, mint a nagyközönségnek is van hozzászólása. A Curia másodelnöke a büntető tanácsok vezetője és ezen vezetés mikéntje felett nyilatkozni, a közvéleménynek kifejezést adni első sorban a szaksajtó kötelessége. Mert valamint ma kabinetpolitika nem képzelhető, hanem csakis a népek érdeke és kívánsága, tehát a közérdek a valódi irányadó és döntő tényező a politikában, ugy a birói kinevezéseknél is egyedül a közérdek, a közjó kell, hogy irányadó legyen. Ki legyen Daruváry utóda ? Kétségkívül egy elméletileg és gyakorlatilag képzett büntető jogász. Ez oly axióma, mely nézetünk szerint vita tárgyát nem képezheti, melyet a kormány ép ugy, mint a jogászvilág zöme, — ellentmondás nélkül kénytelen elfogadni. A királyi táblák decentralisatiója szükségkép szüli a heterogén felfogások, az egymással homlokegyenest ellenkező Ítéletek egész seregét. Ezen visszás állapotokon csak egységes curiai döntvények segíthetnek. De maga a Curia is ingadozik sok esetben és különféle tanácsaiban különféleképen itél egy és ugyanazon bűntett felett, — minősítésben és a büntetés kimérésében is oly eltérők az Ítéletek, hogy azok már sokfelé aggályt keltenek. Már pedig inog az igazságszolgáltatás alapja és megsérül a jogérzet, midőn különfélekép mérik az igazságot. Szükség van tehát egy erős, a controversiákat a legszűkebb korlátok közé szoritó kézre; egy kőztekintélyű férfiúra, ki autoritative létesítheti a szükséges egyhangúságot, kiküszöbölheti a sehol annyira, mint a judicaturában veszélyes elvi ellentmondásokat és ferdeségeket. Ki legyen tehát Daruváry utódja ? A fennebbiekben meg van adva a felelet. Azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ily providentialis férfiúval rendelkezünk és szükségtelen volna külön hangsúlyoznunk, hogy a bűntető codex genialis alkotójára, a modern büntető jogszolgáltatás létesítőjére, a vádelv előharcosára, a classikus és úgy az alsó, mint a felső bíróságokra nézve irányadó curiai ítéletek teremtőjére C s e m e g i Károlyra gondolunk. Kötelességet teljesítünk, midőn Csemegi nevét hangoztatjuk. Velünk együtt érez Magyarország birói, ügyészi és ügyvédi kara. Igazságügyérünk, valamint az összministerium kétségkívül ép úgy meg vannak győződve arról, hogy a Curia büntető tanácsának vezetésére Daruvárynak nem lehet méltóbb utódja, mint Csemegi. 12 oldalra terjed.