A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 40. szám - A biróságok területi hatásköre és az 1893. évi XVIII. törvényczikk

Tizenkettedik évfolyam. 40. szám. Budapest, 1893. október í. Szerkesztőség : V., Rndolf-rakparl 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart ;(. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLŐNYF. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. ST1LLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Négyed évre 1 fit 50 kr. Fél » S » — i| Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalványnyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — A biróságok területi hatásköre és az 1893. évi XVJ1I. törvénycikk. Irta: Kovács Béla, karánsebesi kir. járásbiró. — A kamatokról, mint a keresetnek és Ítéletnek tárgyairól. Irta: Rátvay Gyula, eperjesi kir. tvszéki aljegyző. III. — Döntvényeket kérünk. Irta : dr. Kemény Dezső, gálszécsi ügyvéd. — iielföld. (Utóhangok a szegedi ügyvédgyülésliez — Máriafíy József. — Daruváry Alajos lemondása. — Két fontos törvényjavaslat.) — Ausztria és külföld. (Salus liberorum summa lex.) — Irodalom. (Az új sommás eljárásról, valamint a fizetési meghagyásokról szóló törvények magyarázata. Irta: dr. Ragályi Lajos, ügyvéd, orsz. gyűlési képviselő) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny*-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Október hó 1-től új előfizetést nyitottunk lapunkra. — Azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a lap megküldésében fennakadás ne történjék. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt - kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá címezendők. A kiadóhivatal. A »>Tog tör vény túrfi« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az I8QJ. évi törvénycikkek 23. ivét (339-351- lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon, heliil hozzánk intézni. A kiadóhivatal. A bíróságok területi hatásköre és az 1893. évi XVIII. törvényezikk. Irta : KOVÁCS BELA, karánsebesi kir. járásbiró. A civilisatiónak az ismeretek tömegével ékeskedő mai előrehaladt századában hova-tovább előtérbe lép a szakszerűség-, mint egyedül győzelemre vezető zászló, melyre biztató jelszóként irva van : »in hoc signo vinces !« Nagyon kevés azon kiváltságosak száma, a kik lángelmével megáldva, általános tudással dicsekedhetnek. Ezek egy része is kevésbbé productiv s a maradandó alkotásban rendszerint gyöngébb a szakembernél. Hasonlóan a könyvhöz, melynek szélei aranytól csillogók, de tartalma üres, ők is épp ugy külsőleg hatnak inkább: kápráztatva és vakítva, a nélkül, hogy eltűnő fénynél egyéb nyomot hagynának maguk után. Ellenben a szakembernek nem elég a felszín, neki a dolgok mélyébe való behatolás kell, a honnan aztán azoknak ismeretét, mint igaz gyöngyöket hozza napfényre. Bármily szerény legyen is az ilyen működés, sikeréhez mindenekelőtt az illető szakmának előszeretettel teljes felölelése szükséges. Termő szép hajtások csak annak a kertésznek kezei alól fakadnak, a ki a felügyeletére bizott növényzet minden egyes szálát gyökerétől koronájáig szerető gondossággal ápolja, s a ki áthatva van annak tudatától, hogy Isten és a természet segélyével többé-kevésbbé ő is alkot és teremt. Minden jogászról feltételezzük, hogy magasztos pályáját közönséges gondolkozással nem pusztán kenyérkereső eszLapnnk inai száma köznek, hanem — serkentve annak az államélet rendjében mérhetlen fontosságától — magasabb szellemi rendeltetésnek tekinti, melyért egy egész élet legjobb erőit áldozni kész. Szép dolog a kötelesség egyszerű teljesítése is, de nem állani meg ennek kimért határánál, nem elégedni meg apró sikerekkel, hanem per aspera ad astra, folyton előre törni, mint a természettudós, ha lehet, fel egész az északi sarkig, a hol az örök nap ragyog : a jog és igazság harcosát ez illeti meg, hivatása kiválóságához ez a valóban méltó. Ha még oly igénytelen is valamely hozzászólás a nyilvánosság fóruma előtt, okvetlenül létjogosultsággal kell, hogy birjon, feltéve hogy a szakszerűség védjegye alatt jelen meg. Egy palota nemcsak mázsás kövekből, hanem homokszemekből is áll; a napszámos, a ki a homokszemeket dolgozta fel, épp oly önérzettel hivatkozhat arra, hogy a mű létrehozatalában része van, mint azon munkás, a ki a mázsás köveket hengergette. S utóvégre nemcsak az a jó tourista, a ki a hegy csúcsát eléri, hanem az is, a ki csak megközelíti, ha szivét amazéval egy cél dobogtatja. S Voltaire szerint minden génre jó, mely az ügy előbbvitelére törekszik. Ilyen esetben tehát a jó szándék mentsége az eszközök gyengeségének. Óhajtandó, hogy a discussió a közérdekű jogi és szakmai dolgok felett hova-tovább tért foglaljon. A jogért és igazságért küzdők nem állhatnak e részben sem hátrább más szakmabelieknél. Ekkép szakmánk elöbbvitelét véljük, habár csak parányi mértékben szolgálni, midőn arra utalunk, hogy az 1893. évi XVIII. t.-c. életbeléptetésével karöltve, a biróságok területeinek a topographiai viszonyokkal összhangzó, célszerű beosztása és meghatározása, az u. n. kikerekités elodázhatatlan. Érvényeinket az immár közkézen forgó hivatkozott t.-cikkből, az általa meghonosítandó valódi közvetlenségből és szóbeliségből, nevezetesen pedig a törvény 64., 82., 83., 88., 90., 91., 95. és 98-ik §-aiból merítjük. Mi a közvetlenség és szóbeliség ? Az, ha a biró saját szemével észlel, a per minden részét közvetlen közelből látja s azokról érzéki tapasztalat útján meggyőződik, és az, ha a legcsalhatatlanabb közvetítőnek, az élőszónak igazmondó erejére és informatiójára támaszkodik. Már ebből természetszerűleg következik, hogy az uj eljárásban — a mint annak lennie kell — a súly a felekkel való közvetlen érintkezésre van fektetve. Kitűnik ez a törvénynek a perfelek eskü alatti kihallgatásáról intézkedő 95., 96., 97., 98. §-aiból is. A legtöbb esetben elkerülhetlen lesz ennélfogva, hogy a biró a feleket a boldog emlékezetű 1868 évi LIV. t.-c. 83-ik §-ának szavai szerint »szerr.élyes megjelenésre« kötelezze. Idézzük az uj perrend azon szakaszait, a melyekben a szóbeliség és közvetlenség kidomborodik s a melyek mig egyrészt a per urává a birót teszik, addig másrészt kötelességéül szabják, hogy a per anyagát úgyszólván megemészsze és az egész eljárást a felekkel együtt lejártassa és végig csinálja : A 64-ik §. az u. n. kötött bizonyítási szabályokkal szakítva, a bizonyítékok szabad mérlegelésének liberális elvét állítja fel és kimondja, hogy a biró valamely tényállásnak valóságát, vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján ítéli meg. A. okok, melyek ezt a meggyőződést előidézték, az ítéletben tüzetesen előadandók. A 82. §. szerint a bíróság a tanút a szomszédos járásbíróság területéről maga elébe idézheti, ha a közvetlen kihallgatás idő- és költségkímélés tekintetéből célszerűnek mutatkozik. ÍM oldalt a terjed.