A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 39. szám - A német jogászgyülés - Birák és ügyvédek

280 orvosi egyetemre, mint a jogira. Kibeszélte, hogy „milyen komikus helyzetben voltak néha a tanárok vele szemben. 0 volt az egyetlen nö-jogász a hallgatók közt. A tanár ur bejön, leül s el akarja kezdeni az előadást. De hogyan szólítsa meg a hallgatóit ? Uraim, vagy uraim és hölgyeim ? Sehogyan sincs jól. Egyébként annak, hogy ö egymaga volt a hallgatók közt nő, meg volt az előnye is. Igen udvariasan bántak bele. Ha belépett a terembe, a férfikollégák nyomban lekapták a lábukat a padról s illedelmes pozícióba helyezkedtek. Az ö kliensei — úgymond — nemcsak nök, süt a férfiak határozott jóakarattal keresik fel irodáját. S ez természetes, mert a törvényszéknél annyira udvariasak irányában a birák, hogy néha csupa udvariasságból igazat is adnak neki. Egyébként Tel Sono asszony azt is bizonyítgatta, hogy az asszonyügyvédek kitűnő szónokok. Nem rég — mondá — Nelson C. kisasszony Mineapolisban, legyőzve a férfiakat, első díjat nyert mint a legkitűnőbb beszélő. Tárgya volt: Az ipar reformja. Nyomós halasztási ok. A nő nincsen megelégedve a szabónője által készített ruhával, azt rendelkezésére bocsátja. A szabónő meg lévén győződve a kifogás alaptalanságáról, a nőt a ruha ára iránt beperli. Az ügy elhúzódik majd egy évig, végre a bíróság elrendeli a szakértői szemlét, a mely csak ugy foganatosítandó, ha a nő a ruhát felveszi. Az ügy ilyen stádiumában felperesi ügyvéd a szemle foganatosítását legalább 5 hónapra elhalasztatni kéri és ezt azzal indokolja, hogy alperesnő ez időszerint oly állapotban van, hogy a ruha föltétlenül szűk volna. A biróság ezen indokolt halasztási kérelemnek helyt adott. A doktori cím jogtalan használata bizonyítottnak tekinthető, ha az illető oly címmel ellátott névjegyeket hoz forgalomba. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 2,148. számú határozata, P. város közönségének, A város tanácsának folyó évi február hó 9-én 936. szám a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával: R. M. plakos, fogászat jogosulatlan gyakorlása és doktori cím jogtalan használata miatt ellene emelt vád és következményei alól felmentetett, panaszos M. J. nyug. őrnagy által a doktori cím használata miatt emelt vád iránt hozóit rendelkezésre vonatkozó rész ellen közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett részében ellenben megvált íztattatik s vádlott a doktori cím jogtalan használata miatt, az 1879. évi XL. t..c. 45. §-a alapján 25 frt, 15 nap és végrehajtás terhe alatt az 1892. évi XXVII. t.-c. 3. §-ában megjelölt célra fizetendő pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 3 napi saját költségén töltendő elzárásban elmarasztaltatik, mert maga is elismerte, hogy a panaszos által bemutatott s »Dr. M. R.<' Elírással ellátott névjegyhez hasonló névjegyekkel rendelkezik s panaszos által azon szemébe mondott állításra, hogy ezen névjegyet f évi január 2-án maga vádlott adta által, csakis azzal védekezett, hogy az átadásra nem emlékszik s ezen névjegyeit itt, Magyarországban nem használja, mely körülmény, illetve vallomások egybevetése által, a vádlott terhére rótt kihágást beigazoltnak venni s ehhez képest a fenti büntetéssel marasztalni kellett. Becsületsértést képez, ha egy kereskedőről azt mondják, hogy rövid idő alatt meg fog bukni. így döntött a debreceni kir. itélö tábla 5,443/892. számú következő határozatában : Az elsőfokú biróság Ítélete megváltoztatik, K. D. vádlott a btkv 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében bűnösnek mondatik ki és ezért az 1887. évi VIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott célra fordítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett lefizetendő, behajthatlanság esetén 5 napi fogházra átváltoztatandó 25 frt pénzbüntetésre és az esetleg felmerülhető tartási költségeknek a fenálló szabályokhoz képest leendő fizetésére köteleztetik. Indokolás : Az eljárás adatai szerint B. L. magánvádló azért emelt panaszt vádlott ellen, hogy ez azt híresztelte róla és mondotta vevőinek, miszerint az általa eladott varrógépek rosszak, 5 évi jótállása nem ér semmit, mert egy év alatt meg fog bukni. Igaz ugyan, hogy az eladott cikkeknek üzleti szempontból való becsmérlése a btkv 261. §-ába ütköző becsületsértés tényálladékát meg nem állapítja, azonban a magánvádló személyére vonatkozó azon kifejezés, hogy mint kereskedőnek 5 évi jótállása mit sem ér, mert egy év alatt megbukik, a kereskedő hitelét rontja és ellenében meggyalázást képezvén, a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit teljesen kimeríti és mivel ez nemcsak egy tanú P. S., de neje is, tehát két tanú hit alatt tett vallomásával bizonyittatott: az elsőfokú biróság Ítéletét megváltoztatni és vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani, előéletére, mint enyhítő, de viszont a sértésnek magánvádló kenyérkeresete elien irányuló, mint súlyosító körülményre és vádlott társadalmi állására, a rendelkező részben kitett büntetéssel sújtani kellett. (1893. febr. 8. 5,443.) Az árúhatáridőüzlet. Az árúhatárüzletet abban áll, hogy bizonyos árúk mennyisége és minősége tőzsdei szokások által meghatároztatik, és azok e szokások alapján bizonyos határidőben szállitandólag adatnak, illetve vétetnek, ugy, hogy a határidő elkövetkeztekor áremelkedés vagy árcsökkenés esetén az ügylet a különbözet kiegyenlítése által Í3 lebonyolítható. Ezen üzletág Németországban az utóbbi időben számos kifogásnak volt kitéve azon alapon, hogy ez csak a játékszenvedély kielégítésére jó, a nélkül, hogy valamely gazdasági szükségletnek megfelelne. \ hamburgi kereskedelmi kamara azonban legújabban mellette nyilatkozott ez üzleti nem fentartásának. A hataru ouzlet a kereskedőre nézve szükséges azért, mert az üzlet megkötésének időpontjában előre biztosithat magának bizonyos mennyiségű árut bizonyos árban, és üzleteit ezen számítás alapján rendezheti be A határidőüzlet e szerint mintegy biztosítási ügylet a kereskedő részére mely azt az áremelkedések és árcsökkenések esélyei ellen biztosítja. A határidőüzlet az árak normális alakulását nem gátolja, mert azokat nagyban mégis a kereslet és kínálat viszonya szabályozza. Igaz ugyan, hogy a speculatio folytán az árak ideiglenesen el is térnek a normálisoktól, de az árak e lluctuatiója rendszerint csak a kereskedőket éri, nem pedig a fogyasztókat, mert az ár, mire az árú a fogyasztókhoz jut, a rendes niveaura száll. Igaz az is, hogy az árúhatárüzlet alkalmat nyújt az árúkkal való tőzsdei speculatióra, és igy tőzsdejátékra is, ez azonban nem ok arra, hogy az üzletág betiltassák vagy korlátoltassék. Az emlékirat kiemeli azt is, hogy egyes országok a többiek nélkül ily szabályozást vagy korlátozást meg sem kísérelhetnek azért, mert avval csak azt érnék el, hogy az üzletág a szabad forgalmi országokba vonulna át. Curiai és táblai értesítések. Az e rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Arad. A. F. A f. k. Herskovits E. — A F. 12330/92 sz. ügyei a C. f. hó 13-án hh. — Aranyos-Maróth. R. T. Akucs L. — Péterke E. 9750/93 sz. ügyet a C. f. hó 12-én hh. ; Sabik Gy. — Sabik J.-né ügy érk. 8781/92 sz. a., n. e., eld. Vavrik; Melisek D. — Kostyalik M. ügy érk. 9277/93 sz. a., n. e., eld. Kiszely. A többi ügy még nem érk. a C -hoz. Kérjük a felterjesztési időt velünk mindig közölni. — Belényes. J. Y. A már f. k. Istóka M. - Reizner J. 8836/92 sz. ügyet a C. f. hó 14 én mv. — Békés. .1. K. A már f. k. özv. Czebe J.-né — Czebe J. 5064/92 sz. ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Eger. Cs. J. A már f. k. Filgosy B. — egri keresk. és iparhitelintézet 7786/93 sz. ügyet a C. f. hó 20-án hh.; Schulcz J. — Ruzsin M. 11469/92 sz. ügyet a T. f. hó 20-án hh. A kérdezett ügyek közül jelenleg csak azokat közöljük, melyek már elintéztettek. És pedig: Krausz M. és tsa — Goldmann A. 3135/93 sz. kejesk. ügyet a T. jul. 19-én hh. ; Juhász M. — Juhász M. 9084,93 sz. ügyet a T. m. hó 23-án hh. ; Huszár M. — Fellmayer J. és fiai 3659/93 sz. keresk. ügyet a T. f. hó 12-én hh.; Barta B.-né 9182 93 sz. ügyet a T. m hó 23-án fo.; özv. Korsós A.-né — Korsós M. és E. tkvi ügye m. hó 7-én a C.-ra ment. Összesen négy ügyet nem találtunk meg, a többiről pedig a jövő számban adunk értesítést. — Dr. U. J. Barna G. fiai — Hírschler A. ügy érk. 7133/93 sz a., n e., eld. Lehoczky. — Gyöngyös. Dr. K. D. A már t". k. Sissniann E. — Váradi M. 10212/92 sz. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Hatvan. Dr. L. A. A már f. k. Öestreicher J. — Schweiczer L. 2987/93 sz. ügyet a T. f. hó 14-én ío. — Kecskemét. P. Lt Nagy L. — Vékony J. ügy érk. 9853/93 sz. a., n. e , eld. Kosutányi — Kézdi-Vásárhely. Dr. Sz. (Jy. A már f. k. özv. Gyergyai S.-né és tsa — Gyergyai P.-né 8735/92 sz. ügyet a C. f. hó 19-én rhh. ; Török P. — Kovácsi J. 8240/93 sz. ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Kula. Dr. R. E. A f. k. 9292/92 sz. tkvi ügyet a C. f. hó 14-én mv. — Pápa. S. L. Borsódi Latinovics B. — Klusatsek J.-né és tsai ügy érk. 10193/93 sz. a., n. e., eld. Csathó. — Pécs. A. J. Simon — Engel ügy érk. 8985/93 sz. n. e., eld. Csathó. — Dr. M. J. A már f. k. Klein J. — Benkö J. és tsa 1462/92 sz. keresk. ügyet a C. f. hó 19-én hh. — Ráckeve. M. K. Fürst G. — Bessenczi J. ügy érk. 10351/93 sz. a., n. e., eld. Kosutányi; özv. Tóth M-né — ifj. Tóth M. ügy érk. 8025/93 sz. a., n. e., eld. Somogyi ; özv. Lukács K.-né — Radasin P. ügy érk. 1U054/93 sz. a., n. e., eld. Kiszely. — S.-A.-ljliely. Dr. R. S. A már f. k. felső-zempléni kölcsön- és tptár — Jakobovits S. és tsa 9443/92 sz. ügyet a C. f. hó 20-án hh. — Székesfehérvár. P. K. Ozv. Takács A.-né - Szolga J. ügy érk. 12492/92 sz. a., n. e., eld. Major ; Hartal M. — Gulyás J. ügy érk. 6122/93 sz. a., n. e., eld. Zsembery ; Visky F. — Nagy J. és R. ügy érk. 4301/93 sz. a., n. e., eld. Somogyi; Laky J. - Goldschmid A. ügy érk. 2933/93 sz. a., n. e., eld. Debreczenyi. — Tiszafüred. I). K. A már f. k. Kerekes J. — Klein J. és Epstein J. 8558/92 sz. ügyet a C f. hó 20-án hh. ; Szűcs J. és tsai — Gábriel M. és Leucher H. ügy érk. 9129/93 sz. a., n. e., eld. Hűvös ; Szép J. — Erdensohn M. A. ügy érk. 371/93 keresk. sz. a„ n e., eld. Hegedűs ; Lederer A. és K. — Blau J. örökösei 504/93 sz. ügyet a C. még febr. 17-én ms.; Pap J.-né — Takács J. 10030/92 sz. ügyet a T. még máj. 2-án mv.; Koncz P. és neje — V. Szabó J 4306/93 sz. ügyet a T. jun. 2-án rend.; Gacsal J. — Tóth P. János ügy érk. 9755/93 sz. a., n. e., eld. Lehoczky; Jalsovszky D. — dr. Soltész H. ügy érk. 1Ű422/93 sz. a., n. e., eld. Tergovtsils ; Moskovics J. — Hering J. ügy érk. 10211/93 sz. * , n. e., eld. Csery. A többi ügyről a jövő számban. — Török-Kanizsa. Dr. P. E. A már f. k. Jozanov M. — Mivkov M. és tsa 10086/92 sz. ügyet a C. f. hó 15-én kieg. — Vágsellye. Dr. S. F. Belovics M. és tsa — Hldvati J.-né 1207/93 sz. ügyet a C. jun. 13-án kieg. Épen most jelent meg!! A magyar polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. Az 186S : L1V. t.-c, az 1881 : LIX. t.-c , a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények magyarázata. írták : dr. Fodor Ármin, kir. aljárásbiró és dr. Márkus Dezső, ügyvéd, a »Jogi Szemle<' szerkesztője. Ára a két vaskos kötetre lerjedő műnek : fűzve 8 frt, 2 díszes vászonkötésben 10 frt. Most a munka L kötetének első fele jelent meg (22 iv), az I. kötet második fele október hó első hetében fog szétküldetni. A sommás eljárá? és a fizetési meghagyásokról szóló törvényeket tárgyazó II. kötet pedig az azokra vonatkozó rendeletek és ügyviteli szabályok közététele után jelenik meg. A munka minden hazai könyvkereskedésből, valamint alólirott köayvkiadóhivatalból is megszerezhető. A bolti ár előleges beküldése esetén a könyvet bérmentesen küldjük meg. A munka részletfizetésre is megszerezhető és pedig: Fűzött példány három részletben (kétszer 3 frt s egyszer 2 frt). Kötött példánykét 5 frtos részletben. Singer és Wolfner kiadóhivatala. Budapest, Andrássy-út, 10. sz. Nyomatott a „Pesti konyvnyomda-részvény-társasAg'-nál. (Ilold-utcza 7 siám.i