A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 39. szám - A királyi közjegyzői állások szaporitásáról

Tizenkettedik évfolyam. 39. szám. Budapest, 1893. szeptember 24. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart 3. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉBE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MOlí. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél . 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal vá nynyal küldendők. TARTALOM : Előfizetési felhívás. — A királyi közjegyzői állások szaporításáról. Irta : Z i m á n y i Alajos, budapesti kir. közjegyző. — A házasság felbonthatósága. Irta: dr. Horváth Ödön, dékán-tanár az eperjesi jogakadémián. (Második közlemény.) — Az óvatoló személy jogairól és kötelességeiről. Irta : dr. Kovaliczky Elek, kir. közjegyző Honionnán. — Belföld. (A fiumei jogszolgáltatási állapotokhoz.) — Ausztria és külföld. (A német jogászgyülés.) — Sérelem. (Bírák és ügyvédek. Irta: dr. Szakolczai Árpád, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (A polgári törvénykezési rendtartás kézikönyve. írták : dr. F o d o r Ármin és dr. Márkus Dezső. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás! Október hó 1-től új előfizetést nyitunk lapunkra. — Ez alkalomból azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetése folyó hó végével lejár, tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, mi végett jelen számhoz postautalványt csatolunk. Lapunk előfizetési ára: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre • 3 frt kr. Egész évre 6 frt — kr. Az előfizetések a »J o g« kiadóhivatalához, Budapest, V., Rudolf-rakpart 3. sz. alá címezendők. A kiadóhivatal. A királyi közjegyzői állások szaporításáról. Irta : ZIMÁNYI ALAJOS, budapesti kir. közjegyző. Az örökösödési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat az országgyűlés képviselőházának jogügyi bizottságánál tanácskozás alatt állván, eme törvényjavaslatnak törvényerőre való emelése és életbeléptetése esetén mind a királyi járásbíróságok, mind a királyi közjegyzők munkakörében tetemes változás és szaporulat fog bekövetkezni és a királyi közjegyzők közreműködése az örökösödési eljárásnál kiterjedtebb módon lesz igénybe véve a nélkül, hogy ez által az államkincstár legcsekélyebb módon megterheltetnék. A közjegyzők munkakörének ez a kiterjesztése és ez által azok felelősségének súlyosabbá tétele magával hozza, hogy a közjegyzői állásokat az országban szaporítani szükséges. E szaporítást nemcsak a királyi járásbíróságok érdeke, hanem az ügyfelek érdeke és a jogügyletek forgalma is az örökösödési eljárás leendő ujabb alakulásában megkívánja. A közjegyzők létszámának szaporítása esetében azonban elkerülhetlen feltételül megkívántatik, hogy azok a hézagok, a melyek a közjegyzői intézmény behozatala óta mai napig a közjegyzők hatáskörének szabályzatában megvannak és az intézmény szükséges fejlődését is gátolják, jogfejlődésünk jelen állapotának, ugy az örökösödési eljárásnál beállandó változásoknak, valamint a hiteltelekkönyvek nyilvánosságához kötött pontosság feltételeinek megfelelő módon kiegészíttessenek és hogy a közjegyzők hatásköre szabatosabbá, teljesebbé tétessék. Ezt csak törvényhozás utján lehet eszközölni, mert itt egy létező hiányos törvény módosításáról van szó. Szükségesnek mutatkozik tehát, hogy egy novelláris törvényjavaslat terjesztessék az országgyűléshez a királyi közjegyzői állásokszaporításáról és a közjegyzők hatáskörének módosításáról. I-apunk mai szám Ily novelláris törvényjavaslatnak magában kellene foglalni következő intézkedéseket: 1. Minden járásbíróság mellé ugyanazon székhelyen egy királyi közjegyzői állás rendszeresittessék akkép, hogy a jelenleg fennálló közjegyzői állások meghagyása mellett oly járásbíróságnál, a hol nincs közjegyzői székhely, egy közjegyzői állás rendszeresittessék és a fennálló törvények szerint betöltessék. 2. Beveendő volna a novellába, hogy telekkönyvi jogok bekeblezése, előjegyzése vagy törlése iránt a telekkönyvi hatósághoz intézett magán beadványok csak akkor fogadtatnak el és intéztetnek el érdemlegesen, ha azok vagy ügyvéd, vagy királyi közjegyző ellenjegyzésével vannak ellátva. Ez szükséges azoknak a telekkönyvi jogzavaroknak elhárítása és megelőzése végett, a miket eddig a zugirászoknak és jogi ismereteket nélkülöző más egyéneknek e tekintetben való visszaélései okoznak. Mert kétségtelen, hogy a jelenleg létező telekkönyvi jogzavarok jó nagy részének keletkezéséhez a zugírászok működése járult hozzá. 3. Szükséges, hogy az 1874. évi XXXV-ik törvénycikk 58. §., mely a közjegyzőknek magánokiratok szerkesztését megtiltja, hatályon kívül helyeztessék. Ezt az 58. §.-t. azért kell hatályon kívül helyezni, mert a közjegyzői intézmény fennállása óta számtalan gyakorlati példa mutatja, hogy ez a tilalom kivihetetlen, a közjegyzőt akaratlanul is beleviszi a törvény megsértésébe; a közjegyző iránti bizalmat sérti. Ezen kivül ez a tilalom a zugirászatot rendkívüli mértékben előmozdítja, sőt támogatja. De az ügyfelekre nézve is méltatlanságot foglal magában e tilalom ; mert minden csekély ügyben nem kívánja az ügyfél jogügyletét közokiratba felvétetni, sőt megütközik azon, hogy ha a közjegyző őtet a jogügyletnek magánokiratba való felvétele végett elutasítja és ez elutasítást akkép fogja fel, hogy maga a törvény kényszeríti őtet ezen elutasítás által arra, hogy zugirászhoz forduljon ; holott éppen azért fordult ügyével a közjegyzőhöz, hogy itt szakértelemmel és alaposan rendezhesse ügyét. 4. Hasonló közbizalmi okokból szükséges volna az 1874. évi XXXV. törvénycikk 108. §-ának azt a rendelkezését, miszerint a királyi közjegyző készpénzt, közhitelű s egyéb értékpapirost hivatalos megőrzés végett csakis oly ügyleteknél vehet át, melyeknél közjegyzői okirat vétetik fel és csak a felvétel alkalmával, — odamódositani: hogy a közjegyző az ügyfelek kívánatára készpénzt, vagy közhiteli értékpapírokat bármikor külön magánmegbizás folytán is vehet őrizet alá és azokkal az ügyfelek által meghatározandó — de minden nyerészkedést kizáró — eljárást teljesítheti. 5. Szükséges volna a novellában kimondani, hogy távolabbi jövő időre kiható jogkövetkezményekkel járó jogügyleteknél ; különösen örökségi osztályegyezségeknél, szülők és gyermekek között előforduló és ingatlanokra vonatkozó vagyonátruházásoknál, életjáradéki szerződéseknél és ezenkívül oly ügyleteknél, melyeknél a jog-átruházó fél írni és olvasni nem tud, az okiratok érvényességéhez szükségképen megkívántatik, hogy azok közjegyzői okiratba foglaltassanak, vagy felolvasás után közjegyzőileg hitelesíttessenek. A tapasztalás ugyanis bőven szolgáltat adatokat azokról a veszedelmes viszonyokról, kártékony következményekről, melyek jogéletünkben a családok körében előfordulnak és évek hosszú sora alatt oly szabálytalan okiratok alapján merülnek fel, melyeket az ügyfelek a minden jogi ismereteket nélkülöző és erre nem hívatott egyének által készíttetnek. fi. Szükséges volna kijelenteni, hogy a hagyatéki tárgyalások rendszerint a királyi közjegyző irodájában tartassanak 13 oldalra terjed.