A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 38. szám - A magánrendelő intézetek tárgyában

152 A JOG. nevében, hanem R. Albislui Juon megbízásából és különben is a R. Albislui Juon által elmondottak után jóhiszeműleg a tényállás kiderítése céljából adta fel azt, hogy B. Márton szolgálatában volt R. Zacharia gyanús tünetek közt halt meg és halálának oka esetleg az lehetett, hogy a B. Márton pincéjében a borkészítéshez használt anyagokkal vegyitett borból ivott: ellene a btk. 260. §-ában irt rágalmazás vétségének tényálladéka nem állapitható meg; ennélfogva az elsőbirósági vámhatározatnak megváltoztatásával a bűnvádi eljárást a büntető perrendtartás 197. §-ának 1. pontja alapján megszüntetni kellett. A magy. kir. Curia (1893. máj. 19. 2,529/B. sz.): A kir. Ítélőtábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Ha a község szolgálatában álló erdőőr a felügyelete alá tartozó erdöre'szböl fákat vág ki, s azokat eladván, á vételárt magának tartja, ezen cselekménye által a B. T. K. 333. §-ába ütköző lopásban, nem pedig a 15. T. K. 361. és illetőleg 363. §-ába ütköző hűtlen kezelés bűntettében válik bűnössé. A kir. ügyésznek indítványa a bíróságoknak sem a vádbeli cselekmény minősítése, sem a büntetés nemére és mérvére nézve korlátokat nem szabhat. A nyitrai kir. törvényszék: (1891. június 24-én 5,828.) F. János vádlottat a btk. 361. §-ba ütköző, a 363. §. szerint bűntetté minősülő, de a btk. 92. §-a alkalmazásával minősített hűtlen kezelés vétségében vétkesnek mondja ki és ezért 2 havi fogházra ítéli, a hivatalvesztés kimondását azonban a btk. 54. §. alapján mellőzi stb. Indokok: A vizsgálat és a végtárgyalás során a következő tényállás derittetett ki: 1889. június 7-én J. Mátyás Brezováról Herbére ment, s útközben találkozott egy üres kocsin hazamenő J. János vádlottal, Verbóra érve házról házra járt hamut vásárolni s ily célból szintén benézett K. György kerékgyártóhoz, a kinek az udvarán szép friss vágású fákat látott és azt megszólította, nem venne-e tőle is ilyen fákat, mire a kérdezett azt felelte: nincs szükségem, mert engem F. János már ellátott, ezeket mind tőle vettem. Ugyanaznap éjjel a Pöstyénbe menő H. Márton fuvaros \ádlottal találkozott K. György kerékgyártó előtt, a mint az a kocsijáról fát rakott le. J. Mátyás és S. Márton tanuk azt elmondták S. Tamásnak, ki F. Jánost a községi bírónál feljelentette, hogy Brezova község erdejéből fát lopott és azt Verbón K. György kerékgyártónak eladta. Erre a községi elöljáróság ellene a községi erdőben nyomozást tartott, a hol is több fát találtak kivágva, miért is vádlottat erdőőri állásától azonnal elmozdították és vele az okozott kár tekintetében kiegyeztek. Vádlott beismeri, hogy K. György verbói lakosnak friss vágású fákat adott el, ellenben tagadja, hogy az eladott fa tulajdonát ne képezte volna. Ennek ellenében tekintve, hogy a hit alatt kihallgatott H. István és P. Márton vallomásaival beigazoltatott, hogy vádlott beismerte, miként az őrizetére bizott községi erdőből több fát levágott és eladott, tekintve, hogy a községi statútumok értelmében minden egyes levágott fáért járó 5 frtnyi kár megtérítésére magát kötelezte és a községi elöljárósággal kiegyezett, mely cselekményre szintén a bűnösség elismerése mellett tanúskodik, tekintve, hogy vádlott a fákat azon erdőrészből vágta ki, melynek felügyeletével ő volt megbízva, s így mint a község szolgálatában álló erdőőr, annak tudva és akarva vagyoni kárt azon célból okozott, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a miért is öt tekintettel arra, hogy kártérítésre képes és büntetve nem vok, mint a btk. 92. §-nak alkalmazását indokoló enyhítő körülményekre, — hűtlen kezelés vétségében vétkesnek kimondani es az Ítélet rendelkező részében foglalt büntetéssel sújtani kellett. A pozsonyi kir. itélő tábla: (1892. április 5-én 1,088.) Tekintve, hogy a vádlott a kérdéses fát eltulajdonította, ennélfogva a vádlottat a kir. itélő tábla a btk. 333. §-ba ütköző lopásban mondja ki bűnösnek, mely az 55 frt 36 krnyi értéknél fogva a btk. 334. §. értelmében és szolgála*]' viszonynál fogva a btk. 326. §. 7. pontja értelmében is büntettet képezne annyival is inkább, mert a btk. 92. §. alkalmazása kellően indokolva nincs, azonban a btk. 20. §-hoz képest a vádlottnak cselekménye mégis vétséggé minősíttetik abból az okból, mert a kir. ügyész indítványánál fogva a vádlottra ez esetben fogháznál súlyosabb büntetésnemet alkalmazni nem lehet. Ehhez képest, de arra is figyelemmel, hogy a kir. ügyész által is indítványozott minősítés szerint vádlott politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére nem ítélhető a vádlottat a kir. itélő tábla az első biróság által reá kiszabott büntetés helyett a btk. 239., 341. §§ értelmében hat havi fogházra és_ 2 évi hivatalvesztésre ítéli". Ezekkel a változásokkal az első biróság Ítéletét vonatkozó indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia: (1893. május 10-én 10,341.) Tekintve, hogy a kir. ügyésznek indítványa a bíróságoknak sem a vádbeli cselekmény minősítése, sem a büntetés nemére és mérvére nézve korlátokat nem szabhat ; tekintve, hogy a vádlott javára fenforgó enyhítő körülmények nyomatékosságuknál fogva jelen esetben a btk 92. §-nak alkalmazását törvényszerűen indokolják ; végre tekintve, hogy a vádlottra másodbiróságilag kiszabott szabadságvesztés büntetés az enyhítő körülményeknek kellő méltatása mellett túlsúlyosnak, mig az az első bíróságilag megállapított büntetés a köteles hűség megszegése miatt túlenyhének jelentkezik : ezen okból a vádbeli cselekmény minősítésére nézve a kir. itélő tábla Ítélete, a kir. ügyész indítványának korlátozó hatására alapított érvelés mellőzésével a btk. 92. §. felhívása mellett hagyatik helyben. Ellenben a büntetésre nézve mindkét alsóbirósági itélet megváltoztatik és vádlott 4 havi fogházra és a btk. 341. alapján egy évi hivatalvesztésre és ugyanilyen időtartamra a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik. Egyebekben azonban a kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott és elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyvédi kamara választmánya a felvételért folyamodó kérvénye felett inegengedőleg vagy megtagadólag köteles határozni s igy a folyamodvány érdemleges elintézése előtt az ügy eldöntését fel nem függesztheti. A pozsonyi ügyvédi kamara választmánya (1890. máj. 10. 400. p. sz.): O. Ferenc kir. járásbirónak az ügyvédek névjegyzékébe leendő felvétele és bejegyzése iránti kérelme felett a következőleg határozott: Mielőtt folyamodó kérelme felett érdemleges határozat hozatnék, megkerestetik a pozsonyi kir. itélő tábla elnöke, ugy a nyitrai kir. törvényszék elnöke is, hogy a bejegyzését kérő kir. járásbiró ur ellen folyamatban lévő fegyelmi panaszok iratait a kamarához áttegyék. A m. kir. Curia (1893. jul. 20. 8,004. p. sz.): Az ügyvédi kamara választmányának határozata megsemmisíttetik és ugyanaz a folyamodó által kért felvétel felett érdemleges határozathozatalra utasittatik ; mert az 1874. évi XXXIV. t.-c. 7. §-a rendelkezésének megfelelően az'ügyvédi kamara választmánya a felvétel felett inegengedőleg vagy megtagadólag köteles határozni, oly intézkedés pedig, mely szerint eme határozat meghozatala határozatilag felfüggeszthető lenne, az idézett törvényben alapját nem találja ; midőn tehát az ügyvédi kamara választmánya az ügy érdemleges elintézését határozatlan időre felfüggeszteni rendelte, a törvény idézett rendelkezését sértette meg, miért is a neheztelt határozatának megsemmisítése mellett a választmányt a felvétel felett érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.865. II. oszt. kereseti adót azok a házbirtokosok is tartoznak fizetni, a kiknek háza idegen telken épült. (j8gj. évi 3,6I6. sz.) 1.866. Fegyelmi vizsgálatot és hivataltóli felfüggesztéselrendelő alispáni határozat ellen beadott felebbezés, bélyegmentességben nem részesül. (iSgj. évi J,j>jg. sz.) i,86j. Az a körülmény, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál, az adómentes értékpapírokból eredéi kamatjövedelem a nyers jövedelemből levonandó, külön törvényes intézkedés hiányában, nem szolgálhat indokul arra nézve, hogy az üzleti kiadásokból is az azon adómentes értékpapírok kezelésére eső aránylagos rész levonassék. (i8gj. évi 3,528. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Kollárovits János e., sz -fehérvári kir. tszék, bej. nov. 11., félsz. clec. 2., csb. Sohár Béla, tmg. Vélsz Emil. — Rennenberg Marianna e. eszéki kir. tszék, bej. szept. 16., félsz, szept. 18., csb. —, tmg. Werowszki Ferenc. — C. Zettl A' SzÖllŐS! e., soproni kir. tszék, bej. nov. 3., félsz, nov. 27., csb. Nagy Jenő, tmg. dr. Hanny Tódor. — G. Stefiik e., beszterczebányai tszék, bej. dec. 4., félsz. 1894. év jan. 2., csb. Jávor Endre, tmg. Knyazoviczky János. — Waldinann Sámuel e., temesvári kir. tszék, bej. okt. 21., félsz. nov. 22., csb. dr Westermayer Vidor, tmg. Szuló Ernő. — Goldenberg Menyhért c, szatmári kir. tszék, bej. okt. 81., félsz. nov. 7., csb. Pap László, tmg. Savanyu János. — Klein Károly e., kaposvári kir. tszék, bej. okt. 6., félsz. okt. 14., csb. dr. Kramer József, tmg. dr. Berger Sanuí. — Enyedi Lajos e., pancsovai tvszék, bej. okt. 16., félsz. okt. 24., csb. Theil Albert, tmg. dr. Biresscu Sándor. — Lehoczky (Bartos) János e., rózsahegyi kir. tvszék, bej. dec. ]., félsz. dec. 18., csb. Vilcsek Alfonz, tmg. Policzer Bernát. Pályázatok : Az apalini kir. jbiróságná] j á rá s b i r ó i áll szept. 27-ig— A hátszegi kir. jrbiróságnál aljegyzői áll. okt. 11-ig. — A marosujvári kir. járásbiró-tágnál aljegyzői áll. szept. 29-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.