A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 36. szám - A szegedi országos ügyvédgyülés napirendjére kitüzött kérdésekben előterjesztendő indítványok

A JOG. 2Ö5 maga örökségi ügyében járt lenn, biztosra vették, hogy a Ritoók kinevezése ügyében utaztak Nagyváradra. Most pedig a Teleszky lemondása után egy más kombináció van az ö helyét illetőleg. Szilágyi miniszternek az a terve, hogy ha Teleszkynek méltó utódját meg iiera találja, akkor nem neveztet ki a megüresedett állásra senkit, hanem a jelenlegi három osztálytanácsosi álláshoz egy negyediket szervez és a centralizált osztályokat különválasztja. A szegedi országos iigyvéd<:yülés napirendjére kitíízötl kérdésekben előterjesztendő indítványok. II. Mik volnának az ügyvédség helyzetének javítására a legmegfelelőbb módok és eszközök / Előadó : dr. S t a s s i k Ferenc. Mondja ki az ügyvédgyülés: 1. az ügyvédjelöltek joggyakorlati ideje a tudori fok elnyerésétől fogva három évi tartamra terjesztessék ki és e joggyakorlati időnek betartása szigorúan megköveteltessék; 2. mindazon esetekben, a melyekben a törvény ez idő szerint jogvégzettséget kiván meg, a minősítés ügyvédi oklevéllel igazolandó ; 3. a birói, ügyészi, ügyvédi s a közigazgatási és pénzügyi fogalmazói szakra való képesítés egységessé tétessék ; -I. az ügyvédségi gyakorlat tartama, ha az ügyvéd állami, törvényhatósági vagy rendezett (anácscsal biró városi hivatalt vállalt, a nyugdíjigénynél beszámíttassák; 5. a közigazgatás, a katonai bűnvádi és a jövedéki eljárás akkép reformáltassanak, hogy azokban az ügyvédi jogvédelemnek megfelelő hatáskör engedtessék; és egyáltalában az 1874. évi XXXIV. t.-c. 38. §-val ellenkező rendeletek és gyakorlat hatályon kívül helyeztessenek ; 6. a büntető eljárásban a törvényszékek és magasabb forumok előtt az ügyvédi védelem kötelezővé tétessék, s vagyontalan felek védelméért az ügyvéd díjait az állam fizesse; 7. az ügyvédi minősitvény egymagában jogot adjon bármely bíróságnál és hatóságnál az ügyiratok megtekintésére; 8. a polgári perrendtartás tervezetében az ügyvédi meghatalmazás jogköre kellőkép, megszorítások nélkül szabályoztassék; az ügyvédi képviselet a járásbíróságok előtt 400 korona vagy hasonértékü, helyettesíthető ingóságok iránt indított polgári perekben, a jogorvoslati szakban pedig egyáltalán kötelező legyen; a félnek önképviselete vagy meghatalmazott által képviseltetése nagyobb alakszerűséghez köttessék ; 9. telekkönyvi és egyéb törvényszéki peren kivüli beadványok csak ügyvédi, közjegyzői vagy községi jegyzői ellenjegyzéssel legyenek elfogadhatók; 10. kötelező ügyvédi díjszabály alkotandó, a jutalomdíj kikötése, az ügyvédi díjak és költségek tekintetében való elsőbbségi és megtartási jog megfelelően szabályozandó ; 11. a zúgirászat meggátlására ssigorú törvény hozandó; 12. az 1873: IX. t.-cikk 7. §-ának az az intézkedése, hogy a felemelt illeték nem mérsékelhető és el nem engedhető, — valamint az 1881 : XXVI. t.-cikk 18. ij-áuak az a rendelkezése, hogy a bélyegjövedéki birság behajthatatlanság esetén elzárásbüntetésre változtatható, — eltörlendők. III. Miként szervez/essék az ügyvédi nyugdíj- és segélyalap f Előadó : dr. Robitsek József. Mondja ki az orsz. ügyvéd gyűlés, hogy: 1. az ügyvédi karnak, a kari tisztesség és méltóság érdekében kötelessége gondoskodni az elszegényedett, keresetképtelen ügyvédekről; 2. e gondoskodásnak ki kell terjednie az ügyvédek vagyontalan özvegyeire és árváira is ; 3. a segélyezés nem tehető függővé befizetésektől avagy a nyugdíjjogosultság rendszerinti előfeltételeinek beálltától, hanem csak az ügyvédi minőségtől, kamarai tagságtól és feddhetlen magaviselettől; 4. hogy tehát első sorban segélyalap megteremtése szükséges ; 5. a segélyalapot a kamarai tagdíjak mérsékelt felemelésében rejlő kötelező járulékokból, adakozásokból és a bírságpénzek átutalása utján kell megalkotni ; 6. a segélyezés természete a viszonyok ismeretét s az egyes — segélyre szoruló — kartárs körülményeinek mérlegelését feltételezi s már ez okból, de meg az egyes kamaráknál már létező alapokra való tekintettel a segélyügy decenfralizálva, kamaránként kezelendő; 7. az általános érdeklődés előmozdítására s a kötelező befizetések ellenszolgáltatásául a segélyalappal kapcsolatba hozandó a nyugdíjalap; 8. ezen alapba utalandók kamaránként a ma létező segélyalapok. Ezen alapok kamatainak, valamint az évi segély- és nyugdíjjárulék címén befolyó összegeknek segélyezésre fel nem használt részei tőkésitendök. 9. Nyugdíjra a megállapított előfeltételek beálltával minden kamarai tag s a tagok özvegyei és árvái igényt tarthatnak — tekintet nélkül vagyoni viszonyaikra — mindazonáltal a nyugdíjra jogosultak szükségének mérvéhez képest osztályzatok állapithatók meg. Felosztás alá csak a kamatokból és évi járulékokból rendelkezésre álló összegek kerülhetnek; 10. ugyanazon okokból, melyek a segélyezés összpontosítása ellen szólanak, nem tehető a nyugdíjalap sem országossá ; 11. a segély- és nyugdíjügy vezetésére a kamarai választmányok részvétele mellett külön sególyügyi bizottmányok alakitandók ; 12. mindenekelőtt a kar statisztikája készítendő el és kamaránként összeírás utján tisztába hozandók mindazon kérdések, melyek a nyugdíjigények valószínűségi táblázatainak felállítására szükségesek. IV. Mi legyen ,i védő állasa és hatásköre a bünperben ? Előadó : dr. W i 1 h e i m Arnold. Mondja ki az orsz. ügy véd gyűlés, hogy : 1. a bűnvádi eljárás törvényének megalkotását sürgősen óhajtja ; 2. a védő jogosítva van az elővizsgálat folyamán a terhelt s a tanuk kihallgatásánál, valamint a vizsgálat egyéb aktusainál (szemle, szakértük meghallgatása s becsüje, boncolás stb.) megjelenni, közvetlenül kérdéseket intézni, indítványokat tenni E jogok gyakorlásában a vizsgálóbíró csak a legfontosabb , a vizsgálat eredményességére nézve döntő okokból korlátozhatja, de ezekről 48 órán belül a védő értesítendő és észrevételeit jegyzőkönyvbe vezettetheti és a vádtanácsnál kereshet orvoslást; 3. a védő a terhelttel már az elővizsgálat szakában is szabadon, birói tag ellenőrzése nélkül értekezhetik ; 4 a védő már az elővizsgálat folyamán megtekintheti a bűnper iratait; 5. a főtárgyaláson a védőt mindazon jogok megilletik, melyekkel a vádló bír. E szerint a vádlotthoz s tanukhoz közvetlenül intézhet kérdéseket, indítványokat tehet és nyilatkozataiban csakis az eluök által a tárgyalási rend érdekében korlátozható ; 6. a jogorvoslatokra nézve a védőt a vádlóval minden tekintetben egyenlő s véden e akaratától is függetlenül gyakorolható jogok illetik ; 7. mindazon esetekben, melyekben valaki bűntett elkö' vetésével terheltetik, a védő kirendelése kötelező. E tekintetben a vizsgálóbíró a letartóztatott terheltet elővezetésekor, a i szabadon levőt pedig az idézőben figyelmeztetni köteles s a mennyiben a ternelt nem választ védőt, a bíróság az illetékes i ügyvédi kamarát hivja fel védőügyvéd rendelésére; 8. szegények részére a bíróság felhívására szintén az ügyvédi , kamara rendel védőt. Ezen védők díjai a bűnper költségeihez tartoznak s a bűnvádi átalányból fizetendők ; 9. a védők díjai kérelmükre a bünperben állapitandók meg saját feleik irányában a végrehajtás hatályával. A mennyiben a vád alaptalannak bizonyul, ezen díjak fizetésére a magán vádra üldözendő bűntettek s vétségek eseteiben a magánvádló I kötelezendő; 10. a védőt a törvény korlátain belül teljes szólásszabadság illeti hivatása körében ; továbbá nem vonható tanuzá^tételre még j a védelem megszűnése után sem azon ügyre nézve, melyben ' védőként működött, valamint erre vonatkozó iratai, jegyzeteinek stb. felmutatására sem kötelezhető. Irodalom. Felsöbirősíftaink elvi határozatni. A kir. Curia és a kir. itélö táblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Második bővített és javított kiadás. Készítette dr. Márkus Dezső. II. kötet: Családi jog. Öröklési jog. Telekkönyvi rendtartás. Megjelent Budapesten 1893. Grill Károly cs. és kir. udv. könyv| kereskedésében. Ezen kiváló mű jelen 40 ívre terjedő kötete I dicséretre már nem is szorul. Részünkről már több ízben hangsúlyoztuk a mű hasznavehetöségét, szakavatott berendezését, kimerítő voltát, de tanúságául szolgál annak közkedveltsége és kelendősége is egyaránt. A kecskeméti ev. ref. jogakadémia évkönyve 1892 — 93-ról. Közli dr. Kovács Pál, jogakadémiai igazgató. A füzet tartalmazza dr. Helle Károly, dr Móricz Károly, dr. Magyar | István jogtanárok és dr. Kovács Pál jogakadémiai igazgató beiktató beszédeit; közöl adatokat a jogakadémia történetéhez ; j felsorolja a kormányzó testületek, valamint a tanári kar tagjait, ! továbbá a vizsgálati bizottságokat; tartalmazza az 1892—93. tanév első és második félévi tanrendjét; közöl statisztikai adatokat az akadémiai hallgatókat illetőleg a vizsgákról, a könyvtárról, pálya- és ösztöndíjakról; jelentést tesz az ifjúsági egyletek működéséről, az ügytárcáról; végül következik dr. Kovács Pál igazgató zárszója. Az egri érseki joglyceum évkönyve az 1*92-93. isk. évről. XIII. évi folyam Tartalomjegyzéke : Nekrológ dr. Danilovics Pál orvosdoktor felett. Statisztikai viszonyok. A kari könyvtár állapota. Az iskolaévi irodalmi pályaverseny. A joghallgatókat segítő egyesület. Az »01vasókör«. A jog- és államtudományi kar testülete Vizsgálati bizottságok. A joghallgatók névsora.