A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 36. szám - Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. 4. r.

854 AJÜG. községi elöljáróságok kötelesek a kir. közjegyzőnek erre vonatkozó megkereséseit haladék nélkül teljesíteni. 61. §. helyett egészben új szöveg: Midőn a 3. §. B. a) pont alapján feltételesen hivatalból megindított örökösödési eljárás esetében az összes érdekeltek között egyértelmű megállapodás jön létre az iránt, hogy a hagyatékhoz tartozó ingatlanok kit és minő részben, vagy minő arányban illetnek és az érdekeltek egyértelműleg kijelentik, hogy az eljárásnak a hagyatékhoz tartozó ingatlanon kivül egyéb vagyontárgyakra való kiterjesztését nem kívánják ; ebben az esetben a hagyatéki eljárás során a hagyaték összes cselekvő és szenvedő állaga megállapítandó ugyan, de a hagyaték átadása és telekkönyvi átíratása csak az ingatlanokra terjesztendő ki a megállapodás értelmében; az örökösödési eljárásnak a többi vagyontárgyakra való további kiterjesztése azonban mellőzendő. Ez a módosítás azért szükséges, mert a tárgyalást vezető kir. közjegyző a hagyatéki kimutatást illetékszabás végett az egész hagyatéki vagyonról köteles összeállítani és bemutatni. (Vége köv.) Belföld. Üdvözlet a, szegedi országos ügy védgy üléshez. Bármikor és bárhol gyülekezzenek is kartársaink, hogy a kari és a velők elválaszthatlan kapcsolatban lévő igazságügyi kérdéseket megbeszéljék, legmelegebb érdeklődésünk és részvétünk fogja ezen gyülekezetek működését követni, bár, fájdalom, nem tagadhatni, hogy az eddigi hasongyülések eredménye a kar érdekeinek javulásában eddig nem igen volt látható. Ez azonban ne lankaszsza kitartásunkat. Igazságokat, minőket a szegedi gyűlés is napirendjére tűzött, minél gyakrabban kell hangoztatni, mig végre mégis sikerül az érdekelt köröket közönyükből felrázni. Ismételni és ismételni kell bajaink elősorolását, kutatni és ismét kutatni azok kutforrását és orvoslásuk módszereit és igy önmagunk testületében általánossá tenni az egyéninek látszó bajok visszahatásának öntudatát az egész karra és ez által a solidaritás érzetét kelteni az ügyvédségben az ország egyik határszélétől a másikig. Üdvözöljük tehát a szegedi ügyvé<Jgyülést és az arra eg) besereglendő kedves kartársainkat, és az Ég áldását kérjük tanácskozásaikra, hogy azok legyenek bölcsek és termékenyek, hogy azok ne csupán mondott szavak maradjanak, hanem hogy termőképes csiraként megfogamzanak a keblekben és hogy hajtásuk orvoslást jelentsen a kar és igazságügyünk bajaira. Teleszky [stván megrongált egészsége miatt lemondott az igazságügyi államtitkárságról. Benne az igazságügyminiszterium szorgalmas, odaadó tagját veszíti, ki évek óta tartó gyöngélkedése dacára a hivatallal járó nehéz teendőket kitartással végezte. Tevékenysége a minisztériumban leginkább a codifikálás csendes munkája volt és a minisztérium vezetésének azon részére, mely különben az államtitkársággal természetszerűleg járna, befolyást nem gyakorolt. A legmagasabb kézirat, melylyel Teleszky felmentése elfogadtatott, a következő : A magyar igazságügyminiszterem előterjesztése folytán Teleszky István igazságügyminiszteri álamtitkárt ez állásától, saját kérelmére, fölmentvén, megengedem, hogy ugyanő a törvény értelmében nyugalomba helyeztessék és neki a törvény-előkészítés és az igazságügyi igazgatás terén kifejtett bnzgó és kiváló sikeres szolgálataiért elismerésem nyilváníttassák. Kelt Ischlben, 1893. évi augusztus hó 18-án. Ferenc József s. k. Szilágyi Dezső s. k. Most, hogy e kiváló jogászunk nyugalomba vonul, kellemes kötelességet teljesítünk, midőn eddigi pályafutását néhány vonással ismertetjük. Teleszky István született Szathmártt, 1836. ápr. hó 4-én. Középiskoláit Szathmártt. Nagyváradon és Szilágy-Somlyón végezte a jogi tanfolyamot pedig 1853-tól 1857-ig Budapesten hallgatta! 1857-ben Nagyváradon telepedett meg s 1859-ben jogtudorrá avattatván a budapesti egyetemen, az ügyvédi vizsgát 1861 ben tette le. Ügyvédi pályáját Nagyváradon kezdette meg, 1861-ben Biharmegye tiszteletbeli alügyészévé neveztetett ki, később mint Bihar vármegye s Nag)várad város törvényhatósági bizottságának tagja, a közügyekben tevékeny részt vett, majd később mindkét törvényhatóság tiszteletbeli főügyészévé neveztetett ki. Tevékeny részt vett 1870. óla a jogászgyüléseken, a hol több fontos kérdésben mint véleményező és e'őadó szerepelt s több ízben szakoí ztály-elnökké is választatott. Jogi szaklapokban s az »Ellenőr«-ben és a »Hon«-ban több jogi szakcikket, a magánjogi törvénykönyv általános részének azon előadói tervezetére pedig, a melyet dr. Hoffmann Pál készített, kimerítő bírálati munkálatot irt. Később irta az »örökösödést jogunk törvényhozási szabályozásához« című szakmunkát, melyet mint pályamüvet a magyar tudományos akadémia elismerésre méltatott. 1874-ben Nagyváradon országgyűlési képviselővé, választatott s ezt a kerületet képviselte a következő két országgyűlésen is. Ezt követöleg két országgyűlésen Ugocsamegye nagyszőllősi kerü[ létének volt a képviselője. Az első öt éves országgyűlésre Ugvaoí azon megyének halmii választókerülete választotta meg képiselőjévé s most is ezt a kerületet képviseli. Még képviselővé választása előtt kapta az igazságügyi korI mánytól a megbízatást, hogy a magyar magánjogi törvény öröklési részének tervezetét elkészítse; a mit azután mint képviselő el is készített s az a szaktanácskozmányi tárgyalás után, mint törvényjavaslat Fabiny Teofil igazságügymiuiszter által előterjesztetett és az igazságügyi bizottság által letárgyaltatott, a mely ; tárgyalásokon Teleszky István már mint államtitkár vett részt. Államtitkárrá kineveztetése előtt tevékeny tagja volt a képviselőház igazságügyi bizottságának s az országgyűlési vitákban gyakrabban részt vett, de úgyszólván kizárólag szakkérdésekben. U készítette a törvénykezési rendtartás módosításáról szóló azt a törvényjavaslatot, a melynek alapján a perrendtartási novelláról és a végrehajtási törvényről szóló törvények megalkottattak. E törvényeknek, ugy más igazságügyi törvényeknek, jelesen a kihágásokról szóló büntető törvénykönyvnek a büntető törvénykönyvek életbeléptetését tárgyazó törvénynek, a szerzői jogról szóló törvénynek és a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló alaptörvénynek ő volt a bizottsági előadója. Igazsngügyminiszteri államtitkárrá 1887. május havában neveztetett ki. E minőségben hatáskörébe tartozott különösen a nemzetközi és közjogi osztálynak, valamint a büntető osztálynak fővezetése, úgyszintén a telekkönyvi betétszerkesztési és ezzel kapcsolatban álló ügyek vezetése. A belföldi és külföldi bíróságok, továbbá a magyarországi és horvát-szlavonországok közötti jogsegélyre vonatkozó elvi jelentőségű kérdések, a hatásköri összeütközések a belföldi bíróságok és közigazgatási hatóságok között, úgyszintén a belföldi és a külföldi bíróságok között, a magyar és a horvát-szlavonországi bíróságok között, a polgári és a katonai bíróságok között, az igazságügyi nemzeiközi szerződések előkészítő tárgyalása, a hitbizományi ügyek, a büntető igazságszolgál;atás terén előforduló fontosabb igazságügyi kormányzati kérdések, ide értve a büntetés végrehajtást, az országos letartóztatást intézeteknek és a javító intézeteknek ügyeit stb., az ő felülvizsgálatának képezték tárgyait. Ez adminisztratív teendőkön felül kodifikácionális teendőket | végzett. Részt vett a kir. itélő táblák és főügyészségek újabb szervezéséről, a bírói és ügyészi szervezet módosításáról, a telekkönyvi betétek szerkesztéséről és a telekkönyvek helyesbítéséről szóló törvényjavaslatok előkészítésében, bizottsági tárgyalásában és végrehajtásában. Tevékeny része vo't a sommás eljárásról és a fizetésmeghagyásról szóló törvényjavaslat előkészítésében s e javaslatoknak az igazságügyi bizottságban s a képviselőházban való tárgyalásáén. Készítette az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslatot. Tagja volt annak a szaktanácskozmánynak, a mely a házassági jog szabályozását tárgyazó törvényjavaslat előkészítésével foglalkozott. Részben törvényhozási felhatalmazáson alapuló, részint az igazságügyi kormányzat körébe tartozó számos szerves rendelet kidolgozásában vett részt. Ilyenek a birói kézhez letett regale-kötvényekre vonatkozó magánjogi igények eldöntése s a kötvények utalváuyozása körül birói eljárást szabályozó rendelet, a volt úrbéreseknek közösen kiadott illetőségek birói felosztását és telekkönyvezését tárgyazó rendeletek, a betétszerkesztési eljárásra vonatkozó régibb s legközelebb kiadott új utasítás, a telekjegyzőkönyvnek helyesbítése körüli eljárást szabályozó szerves rendeletek stb. A király ő Felsége 1892. szept. 29-én tüntette ki a Lipót-rend középkeresztjével. Teleszky lemondásának okairól a »P. N.« a következőket irja : Teleszky államtitkár lemondása, mint egy tudósítónk jelenti, már július' havában bevégzett dolog volt. Az államtitkár akkor csak szabadságra indult, de bizalmasabb embereinek megmondotta a minisztériumban, hogy még csak egyszer jön közéjük: búcsúzni. A waadti kanton hegyei között, Montreuxben kapta meg Teleszky azt az értesítést, hogy a k;rály elfogadta lemondását. Ezzel azonban nem lép le az aktiv politika teréről. Képviselői állását megtartja s Szilágyi miniszter azt is megigértette vele, hogy az igazságügyi reformok ankétjeinek ezentúl is tagja marad. A tervbe vett reformok között a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat készítését csaknem egészen ő végezte. A házassági jog keretében az öröklési jogról szóló terjedelmes részt már rég elkészítette és Szilágyin rault, hogy az egész törvénytervezet régóta el nem készült s a képviselőház elé nem jutott. Állása lekötötte minden idejét. Igen sok olyan adminisztratív ügyet ő maga intézett el, a mit elődei alatt az osztályvezetők végeztek. Pedáns volt önmagával szemben annyira, hogy addig le nem feküdt, mig az előtte felgyűlt ügyeket az utolsóig el nem intézte. Betegeskedése miatt Szilágvi kivett a resszortjából egyes dolgokat s ez Teleszkyt mód nélkül bántotta Nem akarta elhinni önmagának sem, hogy hanyatló egészsége szellemi munkabírásával nem versenyezhet. Hozzátartozói egyre sürgették, hogy adja be lemondását, de a hányszor ezt meg akarta tenni, Szilágyi mindig lebeszélte. így húzódott a lemondás egészen ez év júliusáig. Ekkor határozta el, hogy állásától mindenképen megválik. Utódjáról mit sem tudnak. Egy ideig azt emlegették, hogy Ritoók Zsigmondot, a nagyváradi kir. tábla elnökét nevezik ki a Teleszky helyére. Szilágyi konferált is Ritoókkal, azonban nem végzett vele semmit. A mikor Erdély i államtitkár Nagyváradon volt, majd később, a mikor Szilágyi a