A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 36. szám - Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. 4. r.

fogadtatnának: ez maga után vonná, hogy a máskülönben kitűnő törvényjavaslat jó tulajdonságainak megtartásával a mi észrevételeink nyomán összhangzatosan átalakítandó volna. Ezt mi a 93—106. §-nak egyszerű kihagyásával könnyű munkának tartunk és tervezetével készen is állunk. De hogy ha ebbeli óhajtásunk nem teljesülhetne, ugy mégis kérnünk kell, hogy a törvényjavaslat szerkezetéuek es alapelveinek meghagyásával annak több tétele módosittassék. A módosításokat alább részletes észrevételeinknél szószerint szövegezve, általános észrevételeink elvi kijelentéseivel indokolva terjesztjük be. B) Részletes észrevételek. Részletes kifogásunk tárgyát képezik és módositandóknak tartjuk a törvényjavaslatnak következő szakaszait: 2., 3., 4., 5., 23., 37.. 54., 55., 56., 61., 71., 76., 80., 98., 99., 119., 120, 121. §-ait. A nem emiitett többi §-okat azonban helyeseknek és meghagyandóknak véljük. A kifogásunk tárgyát képező elősorolt §-ok szövege helyett közjegyzői működésünk közben szerzett gyakorlati tapasztalataink és meggyőződésünk nyomán, az alább pontonkint előadott szövegezést ajánljuk és ajánlatunkat nyomban pontonkint indokoljuk is. A 2., 3., 4., 5. §-hoz. A 2., 3., 4., 5. §. a törvényjavaslatban az általános rendelkezések című fejezetbe vétetvén fel, ezek közül a 2., 3., 4. §-ok nem teljesek, hiányosak, nem világosak; az 5. §-ban foglalt kijelentés pedig nem tartozik az eljárási szabályok közé, hanem az öröklési anyagi jogba való. Minélfogva abból a célból, hogy az áhalános rendelkezések cimü fejezet egységes és teljes legyen, ezen 2., 3., 4., 5. §. helyett következő szövegű §-okat ajánlunk : 2. §. Hivatalból indítandó meg az örökösödési eljárás feltétlenül, vagy feltételesen és pedig : A) feltétlenül következő esetekben : a) ha az örökös, vagy utóörökös kiskorú, vagy az 1877. évi XX. t.-cikk 28. §. alapján gondnokság alá van helyezve, avagy még nem született személy ; b1 ha még csak létesítendő közha.°znú alapítvány van örökösi vagy utóörökösi minőségben érdekelve ; c) ha az örökös vagy utóörökös — habár gondnokság alá helyezve nincsen — ismeretlen helyen távol van, vagy külföldön tartózkodik ; d) ha tudva lévő örökös általában nem létezik. Ezekben az esetekben akkor is feltétlenül hivatalból indítandó meg az eljárás, ha több örökös vagy örököstárs közül csak egyre nézve is fenforog az a', b), c) alatti esetek egyike. Ellenben mellőzendő a feltétlen hivatalból való eljárás, ha örökhagyó után vagyon nem maradt. B) Feltételesen hivatalból pedig következő esetekben indítandó meg: a) ha a hagyatékhoz ingatlan vagyon tartozik és hogy ha örökhagyó halálozása, vagy a holtnak nyilvánítási ítélet jogerejüvé válta napjától számítandó három hónap alatt az örökösödési eljárást, vagy pedig az örökségi vagy hagyományi bizonyítvány kiadatását az érdekeltek egyike sem kérelmezte; b) ha az örökösödési tárgyalás folyama alatt kitűnik, hogy a hagyatékhoz oly ingatlan tartozik, mely még örökhagyó nevére nincs irva és ez szükségessé teszi, hogy előbb egy vagy több előző hagyaték letárgyaltassék (69. §.) ; c) ha az örökösi, vagy hagyományi bizonyítvány kiadása iránt indított eljárás közben (3. §. B. pont) kibocsátott hirdetményi határidő alatt más valaki részéről igénybejelentés történt. (103. §.) 3. §. helyett egészben. 3. §. Ezen eseteken kívül az örökösödési eljárás csak valamelyik érdekelt fél kérelmére indítandó meg és pedig : A) a rendes eljárás szabályai szerinti tárgyalás megtartását kérhetik : a) az örökös, a kötelesrészre jogosított, vagy utóörökös és ha többen vannak, azok bármelyike ; b) a végrendeleti végrehajtó ; ej olyan hagyományos, esetleg utóhagyoiuányos, a kinek a hagyatékhoz tartozó ingatlan van hagyományozva ; d) olyan hitelező, a kinek javára a hagyatékhoz tartozó ingatlanra, vagy jelzálogos követelésre a telekkönyvi rendelet 74. leérteimében feltételes végrehajtási zálogjog van bekeblezve. (1881. évi LXI. t.-c. 138. §.) B) Örökségi, vagy hagyományi bizonyítvány kiadása iránti különleges eljárás megindításának pedig helye van: a) midőn az örökösök, kötelesrészre jogosítottak, hagyományosok vagy utóörökösök mindnyájan önjogúak és korlátlan cselekvési képességgel birnak ; b) ha örökhagyó hagyatékához ingatlan is tartozik és ugyanezen a) pont alatt megjelölt érdekeltek által a kérelem örökhagyó halála, vagy a holtnak nyilvánítási ítélet jogerejüvé válta napjától számítva három hónap eltelte előtt az illetékes járásbíróságnál beadatik ; c) ha ugyanezen a) pont alatt megjelölt érdekelt felek mindnyájan az összes hagyatékra nézve az osztály iránt egyez| séget kötöttek maguk közt és azt közokiratba, vagy hitelesített j magánokiratba foglalták. Midőn az örökösödési vagy hagyomány bizonyítvány kiadása | iránt előterjesztett kérelem jogerejű birói határozattal visszautasitI tátik, akkor a kérelem ugy tekintendő, mintha nem is lett volna előterjesztve. A bíróságok, közigazgatási hatóságok, a kir. közjegyzők és a községi elöljáróságok kötelesek a tudomásukra jutott minden oly esetről, melyben örökhagyó hagyatékához ingatlan tartozik és a hagyatéki eljárás tudomásuk szerint a fentebbi b) pontban jelzett határidő alatt nem lelt megindítva, jelentést tenni annak a járásbíróságnak, a melynek területén van az ingatlan. (23. §.) 4. §. helyett egészben. 4. §. Az örökösödési eljárás körébe tartozik annak megállapítása : a) vájjon az e'haitnak hagyatéki jogaiba és kötelezettségeibe mily személyek, mily címen, mily arányban lépnek; b) miből áll az örökhagyónak ingó és ingatlan cselekvő vagyona és arra vonatkozó egyéb jogai és kötelezettségei; c) mily arányban és módon veszik át e hagyatékot a jogosított jogutódok birtokukba ; d) a hagyaték kezelése, biztosítása, felosztása és telekkönyvi átírása iránt mily in'ézkedések tétessenek. 5. §. helyett. 5. §. Az előző 4 §. a), b), c), d) pontjaiban foglalt rendelkezés tekintetbe vételével az örökösödési eljárás az örökhagyónak az ország egéí-z területén bárhol létező mindennemű vagyonára együttesen kiterjesztendő, bármelyik neme a 2. és 3. §-ban foglalt eljárásnak alkalmaztassék. A 23. §-n á 1. Ezen egész §. szövege változatlanul meghagyandó ugyan; de ugyan ebben a 4. §-ra való hivatkozás helyett az itt fentebb módosított 3, §-nak megfelelőleg a 3. §-nak B) b) pontja volna hivatkozásl;('p felveendő. A 37. §-nál. A 37. §. második bekezdésében a javaslat kimondja, hogy a bíróság elrendelheti, hogy a leltározást a kir. közjegyző eszközölje. Ez a rendelkezés a tapasztalás szerint alkalmat ad arra, hogy a biró épen nem egyformán, hanem szeszély szerint épen az apró hagyatékok leltározását bizza a kir. közjegyzőre, a melyek a közjegyzőt irodájától elvonják s őtet a másnemű ügyfelek és ügyletek irodájában nem találhatják az ügyforgalom nagy hátrányára. A 37. §-nak második bekezdését tehát szükséges módosítani és igy az egész 37. §. szövege helyett helyesebb volna j ekkép : 37. §. A leltározást a községi (kör) jegyző, városokban az , erre kirendelt közeg teljesiti. Nagyobb és fontosabb tekintet alá tartozó hagyatékoknál azonban a hagyatéki bíróság elrendelheti, hogy a leltározást, valamint annak kiegészítését vagy pótleltározást a kir. közjegyző eszközölje. A hagyatéktárgyalás folyama alatt szükségessé vált pótleltározást, vagy leltár kiigazítást a tárgyalást vezető kir. közjegyző megbízás nélkül hivatalból teljesiti. Ha pedig a leltározás a hagyatéki bíróság területén kivül létező vagyonra foganatosítandó : a leltározás, pótleltározás, vagy kiigazítás a hagyatéki bíróság, avagy a tárgyalást vezető kir. közjegyző megkeresésére a körülményekhez képest az illető községi jegyző, bírósági végrehajtó vagy kir. közjegyző által foganatosítandó. 54. §hoz. Ezen 54. §. szövege egészen változatlanul meghagyható csupán az ezen § ban emiitett hirdetmény utján való idézésre megszabott három hónap helyett két hónapi határidő teljesen elegendő volna. 55. § n á 1. Ezen 55. §-ban az 1-ső és 2-ik pont egymással kicserélendő I sorrendben volna helyesebb ; mert a tárgyalásnak logikai rendje j szerint előbb tudni kell, kik azok az érdekelt felek, a kiknek j közbejöttével a leltár megállapítandó, mert csak azoknak kipuhatolása és megtudása mellett lehet az első pontban rendelt eljárást azok közbejöttével foganatosítani. 56. §. helyett egészben új szöveg. 56. §. Azokat az anyakönyvi kivonatokat, községi hatósági igazolványokat, ugy telekkönyvi kivonatokat, a melyek a család összeköttetés, illetőleg adó és egyéb helyi körülmények igazolására, avagy a hagyatékhoz tartozó, habár más nevén álló ingatlanok nyilvánkönyvi állásának kimutatásához szükségesek és a melyek az érdekelt telek által, vagy a leltározó közeg által a felek költi ségére már beszerzendők lettek volna, de a tárgyaláskor nincsenek meg, a tárgyalást vezető kir. közjegyző tartozik hivatalból, de az érdekelt felek által viselendő és előlegezendő költségen megszerezni, hogy ha a megszerzéshez szükséges adatokat — különösen az illető helyet és közeget, honnan a kivánt irat megszerzendő — az érdekelt fél a tárgyalás során megjelöli. Az anyakönyvvezető hivatalok, telekkönyvi hatóságok és