A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 36. szám - A fiumei jogszolgáltatási állapotokhoz

Tizenkettedik évfolyam. 36. szám. Budapest, 1893. szeptember 3. Szerkesztőség : V.. Rndolf-rakparl 3. sz. Kiadóhivatal: V.. Rndolf-rakpaii 3. s/.. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed érre 1 frt 50 kr. Fél » 3 . — » Egész » <í » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalvá nynyal küldendők. TARTALOM: A fiumei jogszolgáltatási állapotokhoz. Irta: dr. Zarevich Antal, kir. itélö táblai biró Fáiméban. — A kamatokról, mint a keresetnek és ítéletnek tárgyairól. Irta : R á t v a y Gyula, eperjesi kir. tszéki aljegyző. — Az örökösödési eljárást szabályozó törvényjavaslat. Irta: Z i m á n y i Alajos, budapesti kir. közjegyző. (Folytatás.) — Uelföld. (Üdvözlet a szegedi országos ügyvédgyiiléshez. — Teleszky István lemondása. A szegedi országos ügyvédgyiilés napirendjére kitűzött kérdésekben előterjesztendő indítványok.) Irodalom. (Felsőbíróságaink elvi határozatai. Készítette dr. Márkus Dezső. — A kecskeméti ev. ref. jogakadémia évkönyve 1892 — 93-ról. Közli: dr. Kovács Pál, jogakadémiai igazgató. — Az egri érseki joglyceum évkönyve az 1892 - 93. iskolai évről.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A fiumei jogszolgáltatási állapotokhoz. Irta : dr. ZAREVICH ANTAL, kir. ítélő táblai biró Fiúméban. Azt tartom, hogy e becses lap nagykörű olvasóinak és az intéző kötöknek e tárgyban való tájékozása s pontos informálása végett nem végzek helytelen munkát, midőn e helyen a cimben foglalt hálátlan tárgygyal behatóan és ismételten foglalkozom. Hogy a fiumei mostani jogszolgáltatási állapotok immár nemcsak tarthatatlanok, hanem türhetlenek, az kétségtelen. Csakhogy azoknak megváltoztatása s a baj orvoslása ma már fölötte nehéz. Fiume, mint sok más tekintetben, igy a jogszolgáltatás szempontjából is, a kényszerhelyzet áldozata, a fiumei törvényszék pedig isoláltsága s a politikai provisorium súlya alatt nyög. Ezek a bajok képezik az akadályt arra nézve, hogy Fiumében az összes magyar törvények életbeléptethessenek s e miatt Fiumére nézve a jogfejlődés terén stagnatiót okoznak, megbénítva minden jogéletet, minden jogmozgalmat. Az osztrák bíróságoktól ugyanis, a melyekkel a fiumei törvényszéknek a hivatalos nyelv és egyes törvények tekintetében bizonyos köze van, az állami különbség, a hazai bíróságoktól pedig a nyelv s a törvények különbsége választja el ezt a törvényszéket, ugy hogy ennek, mint tövétől elvágott ágnak, el kell hervadnia. Hogy Fiume politikai szempontból corpus separatum legyen, az lehet, de hogy a fiumei törvényszék ilyen corpus separatum, ilyen különzet legyen a törvényszékek között, azt határozottan megengedni nem kellene, mert az a separatio csak a fiumei törvényszék pusztulását, életképtelenségét jelenti. A fiumei törvényszék elszigeteltsége, különösen az annál üresedésbe jövő birói állások betöltése alkalmából vehető észre s nagyon érezhető, mert semmiféle, bármilyen magas állásnak is betöltése egész Magyarországon olyan nehézséget, fejtörést nem okoz igazságügyünk vezetőinek, mint a fiumei törvényszékhez nemcsak alkalmas bírónak, de sőt jegyzőnek, aljegyzőnek felfedezése, valóságos c r e á 1 á s a ! És a legnagyobb baj e mellett az, hogy a szörnyű nehézségeket csak az objectiv szempontnak majdnem teljes félretételével a személyes tekinteteknek, a folyton kegyetlenül uralkodó kényszerhelyzet által octróyált szerencsétlen befolyása alatt lehet legyőzni. így történik az, sajnos, hogy ha csak egy kicsit töri is az olasz nyelvet bármely magyar jogász, ugy az született biróvá, vagy birói jelöltté válik a fiumei törvényszék számára, ha egyébként e nagyfontosságú, * Ezen rendkívüli érdekes cikkre felhívjuk igazságügyi kormányunk figyelmét. I.apunk mai száma speciális állás elfoglalására semmiféle más tulajdonságai ő alkalmassá nem is teszik. így — fájdalom — megélhetjük azt is, hogy a fiumei törvényszék idővel bárhol másutt lehetetlen birák menedékhelyévé fog válni! Mindezek természetesen tarthatatlan állapotok, tűrhetetlen bajok, a melyek sürgős orvoslást követelnek. De hogyan orvosolni azokat a bajokat ? Ez a nagy kérdés i Véleményem szerint némi orvoslás már volna egyelőre az, ha az olasz nyelv fentartása mellett az állami, — a magyar — mint facultativ hivatalos nyelv hozatnék be a fiumei törvényszéknél oly módon ugyanis, hogy a biró és a felek számára az államnyelv használata megengedtessék. A fiumei bírónak szabad legyen, ha az olasz nyelvet teljesen nem birja, magyarul do'gozni ki az ügy elintézését, melynek pedig hivatalból eszkőzlendő olasz nyelvű fordítását kellene a fiumei (de csak a fiumei s nem más helyen lévő) felekkel közöltetni. A félnek viszont szabad legyen magyar nyelvű iratokat adni be a fiumei törvényszéknél s perügyének magyar nyelven való tárgyalását kérni; a fiumei törvényszéknek pedig legyen kötelessége a hozzá érkező magyar nyelvű bendványokat elfogadni, azokat ezen a nyelven elintézni s az elintézést a hivatalból eszkőzlendő olasz fordításban közölni a fiumei (csak a fiumei) ellenféllel ; legyen továbbá kötelessége a felek egyike vagy másika kívánságára perügyét magyar nyelven tárgyalni s elintézni, az elintézéssel pedig fenti módon eljárni. Ilyen az állami (német) nyelvnek a tartományi nyelvvel való paritása érvényben van az elfoglalt tartományokban és Triesztben, s azt hiszem, hogy az Fiume számára is alkalmazható volna a magyar nyelvre vonatkozólag. Ez minden tekintetben üdvös és hasznos volna a fiumei törvényszékre, mert azt közel is érintkezésbe hozná a más hazai bírósághoz s egyszersmind az e d d i g el h'a n y a g o 11 államnyelv ápolását, elterjedését egyrészről, másrészről pedig az olasz nyelv tanulását előmozdítaná; a fiumeieknek a hazai felsőbíróságokhoz való előléptetését könnyebbítené; a fiumei birói állások betöltésénél jelenleg fenforgó nehézségeket érezhetően megapasztaná; a fiumei törvényszéknek jobb munkaerőket szerezne; azt a fenyegető pusztulástól megóvná, életképessé tenné; végre a magyar nyelv állami jellegét érvényesítené itt is, a nélkül, hogy az olaszt, mint a fiumei tartományi nyelvet, jogaiban meg sértené. De azt a parificálást — fájdalom — akadályozza az 1871. óta itt érvényben lévő miniszteri rendelet, mely az olasz nyelvet, mint a fiumei törvényszéknek kizárólagos hivatalos nyelvét jelenti ki. E rendelet modificálása pedig a mostani politicai pi ovisoriiim alatt oly simán és könnyen nem vihető keresztül. A fiumei törvényszék miseriáin való másik segítség az is volna, hogy a magyar összes codificált törvények Fiumében hatályba léptessenek azért, hogy Fiume a jogszolgáltatási viszonyok tekintetében Magyarországgal összeforrjon és jelenlegi babyloni állapotaitól kiszabaduljon. De fájdalom, az is nehézségekbe ütközik a politicai situatio miatt. Nehéz fel. adat tehát a fiumei törvényszék bajain segíteni, de azt hiszem, hogy az intéző körök erélyes, tapintatos eljárásával leggyőzhetők volnának mind a nehézségek. »A fiumei jogszolgáltatási állapotok« című cikk, mely egy fővárosi szaklapban megjelent, azt állítja, hogy >> 1871. óta Fiume nyelvében és érzelmeiben megmagyarosodott és szívesen fog a jogszolgáltatási viszonyok tekintetében Magyarországgal összeforrni.« 13 oldalra terjed.